Csatározások színhelye a monetáris politika

Túlzottan átpolitizált a közélet ma Magyarországon és sajnálom, hogy a monetáris politika is a csatározások színterévé vált. Ez nem tesz jót a magyar pénzügyi rendszernek, hiszen a folyamat elbizonytalanítja a befektetőket - jelentette ki Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Rádió Krónika című műsorában pénteken.

A múlt szerdai kamatvágás óta meghatározó témája a magyar belpolitikának a forint mozgása. Ez valóban bel-, és nem gazdaságpolitika, hiszen ahogy teltek-múltak a napok, az amúgy nehezen átlátható pénzpiaci ügy, könnyen átlátható pártpolitikává szelidült – hangzott el a Reggeli Krónikában. Járai erre reagálva elmondta: nem gondolja, hogy megelőzhetőek lettek volna a múlt szerdai események azzal, ha a jegybank korábban beavatkozik a pénzpiac működésébe és korábban elkezdi a kamatcsökkentést.

A magyar gazdaságban természetesen tapasztalható feszültség – ismerte el az MNB elnöke, aki szerint a 2002-es költségvetés pozíciója romlott. A bérek a gazdaságban gyorsan megnövekedtek; mimdez pedig messzemenően meghaladta a gazdaság teljesítményének, vagy a termelékenységnek a növekedési ütemét. A 2002-es 13 százalékos reálbér emelkedés nem volt ugyanis teljesítménnyel alátámasztva, ilyen gyorsan azért nem nőtt a magyar gazdaság teljesítménye – szögezte le Járai. Szerinte olyan kamatpolitikára van szükség Magyarországon, amely nem gerjeszti az inflációt, és biztosítja a megtakarítások normális szintjét. Ugyanakkor nem gátolja a gazdasági növekedést sem. Járai Zsigmond azt mondta: a spekulációs veszély elhárítása után elképzelhető, hogy a korábbinál alacsonyabb kamatszint alakul ki.

A jegybank elnöke hangsúlyozta: a múlt heti kamatcsökkentés a Magyar Nemzeti Banknak bevételt is hozhat, amelyet később befizetnek a központi költségvetésnek. Járai Zsigmond úgy véli, a forintspekulációt nem lehetett volna megelőzni. Hozzátette: kész beszámolni az Országgyűlésnek a forintsáv elleni támadásról, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a forintárfolyam kérdése pártpolitikai csatározásokat okozott.

A volt pénzügyminiszter kiáll a jegybank függetlensége mellett

Az egyre több multinacionális vállalat kivonulásának hátterében több tényező együttes hatása áll, nem pusztán a forinterősödés – véli Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A szakember szerint súlyos hiba lenne korlátozni a jegybank függetlenségét.

Az utóbbi időszak tőkekivonása egyrészt természetes folyamat, másrészt gazdaságpolitikai hibák következménye – állapította meg Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egy mai fórumon. Bokros három fő tényezőt sorolt a gazdaságpolitika hibái közé: szerinte túl korán változtatták meg az árfolyamrendszert, túl hamar kezdett költekezővé válni a költségvetés, és az utóbbi évek béremeléseinek mértéke sem áll összhangban a termelékenység bővülésével.
A pénzügyi szakembernek igen terjedelmes írása jelent meg az Élet és Irodalom legújabb számában, amelyben egyértelműen kiállt a jegybank függetlensége mellett. Bokros az írásban rávilágított arra, hogy az expanzív jellegű költségvetési politika igen szűk mozgásteret hagy a Nemzeti Banknak. Rámutatott arra is, hogy a kamatszint indokolatlan csökkentése – bár lehetnének rövid távú előnyei – gerjesztené az inflációt, ami semmi esetre sem engedhető meg.