Közép-Európa legkorszerűbb állatklinikája Üllőn

Közép-Európa legkorszerűbb nagyállatklinikájára még külföldről is hoznak beteg négylábúakat. A segítségre szoruló gazdákat éjjel-nappal fogadják Üllőn.

Bódító injekciót kap az operációra vánró ló az előkészítő teremben. Lassan nelnehezül a feje, a teste. Előbb csak nimbolyog, mint a részeg ember, majd elhagyja az ereje, és összecsuklik. Az ápolók lábainál fogva fölfüggesztik a szállítószalagra, amely egyenesen a műtőasztalra viszi az alélt jószágot.
Ez az állatorvostan-hallgatóknak természetes, mindennapi látvány fogad az üllői Dóramajor nagyállatklinikáján, amely a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának legújabb és legkorszerűbb intézete. Mialatt a sérült ló ortopédiai lábműtéte zajlik, Horváth András állatorvos büszkén vezet végig a klinikán. Kívülről már megcsodálhattuk a Makovecz Imre által tervezett, templomtornyot idéző, fakupolás építészeti remekművet. Szentély, a tudomány, az állatgyógyászat szent helye. Fény, tágasság, méltóság jellemzi az épületbelsőt is. Az emeleten az előadótermek és az irodák kaptak helyet, lent a vizsgálók, a műtők, a laborok, a röntgenszobák. A „kórtermek” természetesen kívül vannak, ám a beteg állatok karámai közvetlenül kapcsolódnak a gyógyító részleghez.
– Össze sem lehet hasonlítani az új helyet a budapesti, István utcába beszorított intézmény lehetetlen körülményeivel. Ott, ha véletlenül elszabadult egy állat, könnyen a zsúfolt belvárosi forgalomba keveredett – ecseteli a múltat az állatorvos. – Az üllői Dóramajor hatalmas parkjában csodálatos épületet kaptunk az oktatásra és a gyógyításra. Talán még ennél is fontosabbak a korszerűbbnél korszerűbb gépek és eszközök. A műtők újonnan felszerelt műszerparkkal rendelkeznek, csakúgy, mint a képalkotó eljárásokat segítő röntgenes, illetve komputertomográf helyiségek. Van digitális endoszkópunk a lovak légzőszervi rendszerének vizsgálatához, valamint mobil ultrahangkészülék a szaporodásbiológiai, a belgyógyászati, a sebészeti és ortopédiai vizsgálatokhoz.
Az alagsorból az emeletre megyünk, ahol Szenci Ottó professzor éppen óraközi szünetet tart a gyönyörű, tágas előadóteremben.
– Nagy változást hozott egyetemünk életében, hogy az 1800-as években épült, toldozott-foldozott, elavult intézetből ilyen eszményi helyre sikerült kimenekíteni a nagyállatrészleget – mondja. – Négy osztály: a belgyógyászat, a szülészet, a sebészet és a kórbonctan költözött Üllőre. Itt sokféle kóresetet láthatnak a hallgatók. A rendszerváltás óta drasztikusan csökkent és tovább csökken a haszonállatok száma, ugyanakkor jócskán emelkedik például a hobbiból tartott lovak aránya. Amíg a családi gazdaságok ismét nem kapnak megfelelő támogatást a megerő-södésükhez, az újgazdag rétegekből kikerülő, az állatokhoz gyakran nem is értő lótulajdonosok lesznek többen. Ez az uniós csatlakozás küszöbén némileg eltorzítja a magyar paraszti társadalomról évszázadokon át kialakult képet.
Közép-Európa legkorszerűbb nagyállat-klinikája az üllői, Szlovákiából, Jugoszláviából is érkeznek ide beteg állatok. Ha elkészülnek az autópályák, még több helyről fogadhatnak beteg állatokat. A gyógyításban fő a gyorsaság.
– Nagyon fontos tudnia minden gazdálkodónak, hogy mikor kell orvosi vagy kórházi segítséget kérni – magyarázza Szenci professzor, a klinika igazgatója, aki a szülészeti osztályt is vezeti. – A ló gyorsan, gyakran tíz perc alatt megellik. Ha késik a kiscsikó, rendellenesség állhat fel, és műtéti beavatkozásra van szükség, mert ilyenkor a kanca élete is veszélybe kerülhet. Sajnos nemegyszer későn hozzák be a vajúdó anyaállatot. A legtöbb páciens állatorvosi beutalással érkezik, de közvetlenül is behozhatják a tulajdonosok a segítségre szoruló állatot az ország minden részéből és külföldről. Éjjel-nappali ügyeletet tartunk.
– A műtétek két csoportra oszthatók – jegyzi meg Horváth András. – Az előre tervezettek főként láb- és fejműtétek, illetve nyaki beavatkozások. Ilyen az imént elkezdett operáció is. Egy ízületi porcleválást kellett orvosolni: eltávolítottuk a levált porcdarabot, hogy ne okozzon fájdalmat és sántaságot a lónak. A másik csoportba a hasi műtétek tartoznak, amelyeket összefoglalóan kólikás eseteknek nevezünk. A súlyosságtól függően a nap bármely szakában, még éjjel is sor kerülhet sürgősségi beavatkozásra. Hetente öt-hat kólikás műtétet végzünk.
A magatehetetlen, beteg jószág szívszorító látványa majdnem olyan, mint a beteg, elesett gyermek fájdalma a szülő számára. Nem mindegy tehát, milyen felkészültségű állatorvosok kerülnek ki a falvakba, a tanyákra, hogyan tudnak helytállni a nehéz helyzetekben. Itt a diákok nagyon lelkesen követik a különböző műtéteket, vizsgálatokat, beavatkozásokat, sokkal képzettebbek, felkészültebbek lesznek. Felvérteződve bátrabban indíthatják el saját állatorvosi praxisukat.