A föld és a gazdák védelmében

Faludi Sándor családi gazdálkodó, a szervezet elnöke szavai szerint azért volt szükség erre, mert a magyar parasztság veszélyben van. Földjét most nem a kolhozoktól kell megvédeni, hanem a nagytőkések mohóságától. A bizottság társelnöke Turi-Kovács Béla, országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke és Jakab István, a Magyarországi Gazdaszövetkezetek és Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke. Tagjai között több országgyűlési képviselő mellett lapunk főszerkesztője, Fábián Gyula is helyet kapott.
A bizottság fő célja annak elérése, hogy a jövőben is döntő többségben a magyar gazdák kezében maradjon a termőföld, és a családi gazdálkodók megerősödjenek. Az idei támogatások ismeretében erre most nincs remény, hiszen a családi gazdálkodók földalapú támogatása a tavalyi tizenhatezerről kilencezer forintra csökkent hektáronként. A gépvásárlásra tavaly adott plusz tízszázalékos támogatás már nem jár. A bizottság szerint felül kellene vizsgálni a kormányváltás után kapkodva módosított földtörvényt, és külön törvényt kellene alkotni a termőföld megvédésére. Céljaik elérésében számítanak minden, nemzeti értékrend szerint élő és gonolkodó gazdára, a gazadkörökre és különféle föld- és gazadvédő mozgalmakra.
Járvás István országgyűlési képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy ellentmondásos a nemzeti földalapról szóló törvény. Az állam az önálló helyrajzi számú földeket szeretné megvenni, miközben másfél millió hektárnyi terület osztatlan közös tulajdonban van. Az idei költségvetésben nem számoltak a földkimérésekkel. Nagy gond továbbá, hogy sokan nem tudják, milyen feltételekkel termelhetnek majd az unióban. Senki nem tud pontos felvilágosítást adni a gazdáknak, mert a koppenhágai egyezmény részleteit még nem tárták a nyilvánosság elé, holott két hónap múlva szavazni kell a csatlakozásról.
Fazekas Sándor karcagi polgármester, bizottsági tag bejelentette, hogy az uniós döntésre időzítve, április 11–13. között országos parasztkonferenciát rendeznek a Nagykunság fővárosában.