A profi Roni

Szegény Roni bajban van. Nem elég, hogy a szocialisták előnye lassan, de biztosan fogyogat a Fidesszel szemben, még azt a két és fél milliónyi közpénzt is ráolvasták, amit első részletként kapott fáradozásaiért, dollárban. Ráadásul egy pillanatra sem teheti ki a lábát Magyarországról, mert akkor azonnal összegubancolják gyűlöletből szőtt kommunikációs hálóját, aztán leshet, mint keresztes pók a cserebogár látogatása után. Pedig Roni sokkal több megbecsülést érdemelne, mert ő profi. Profi kormánybuktató. Nélküle nem jött volna álmunkban sem a huszonhárommillió román, nem gondolná az ország fele tolvajbandának az előző kormányt, és „gabonakörökben” szédelgő szélsőjobboldali elmebetegnek az ország másik felét. Ő az, aki mára kormányprogrammá tökéletesítette a mindennapra egy csúsztatott vádaskodás elvét, amivel állandó magyarázkodásra lehet kényszeríteni az ellenfelet. Ez a nyerő módszer, hiszen egy magyarázkodó ellenfél eleve gyanús, és ki emlékszik már az eredeti hazugságra, amikor az igazság kiderül, ha kiderül! Ám lehet, hogy épp ez hozta Ron Werber izraeli kampánytanácsadó fejére a bajt. Mert a folyamatos sárdobálás és gyűlöletkeltés kormánybuktatásra jó, de immár megbízói vannak hatalmon, és egyszerre tör rájuk a hideglelés a hascsikarással a kormány bukásának gondolatától. Jó-e valami az ellenkezőjére is? Ezzel a dilemmával kellett megbirkóznia a szocialisták üres fejét kitölteni igyekvő derék izraelinek. De Roni nem azért profi, hogy kétségbe essen. Jó hát! – gondolta, és kitalálta a folyamatos gyűlöletkampány továbbfejlesztett változatát. Sietett vele azonmód Magyarországra.
Jegyezzétek meg, mondta a tátott szájjal figyelő szocialistáknak és az önmagukat fölöslegesen másképp nevező szabaddemokratáknak, hogy modernizáció közben rendkívül fontos az értékőrzés. Ezért továbbra is alkalmazzuk a csúsztatott vádaskodást. Mondjátok tehát, hogy vezérük atombombát akart telepíteni hazátok szent földjére, ettől a képtelenségtől biztos bedugul még az ő kiváló beszélőkéje is. Ezt követően minden nap jöjjetek elő valami hasonlóval! Fogjátok rájuk, hogy unióellenesek, szélsőségesek, árokásók. Tegyetek jó sok rendőrségi feljelentést, már a nyomozati szakaszban kiabáljatok milliárdos lenyúlásról, csalásról! Ha kevés ügy zárulna kiszabott büntetéssel, hivatkozzatok erkölcsi mércétekre, mondjátok azt, hogy ha nem is csaló tolvajok, mindenképpen tisztességtelenek. Hiszen nem úgy költötték a közpénzt, ahogy azt mi, a többség elképzeljük. Közben pedig ígérjetek mindenkinek sok pénzt, jólétet, boldogságot, az nem kerül semmibe. Csak aktívan, nagyobb lelkesedéssel, elvtársak, akarom mondani, kollégák!
De mi ebben az új? – kérdezte Szekeres és Baja szocialista szinte egyszerre, akiket elfojtott, de nyilvánvaló sértettség gyötört, mióta Werber lenyúlta előlük a kampánytervezést. Csak nyugalom, elvtársak, akarom mondani, kollégák! – emelte előre mutatóujját fenyegetően a profi Roni. Most mondom. Ideje kormányerőként viselkednetek. Mivel láthatóan ti úgy nem tudtok, tessék tanulmányozni már bevált módszereket. Ajánlom figyelmetekbe az előző négy év figyelemreméltó tapasztalatait. Nehogy bedőljetek annak a sok rágalomnak, hazugságnak, mocskolódásnak, amit a győzelem érdekében elhitettünk róluk! Tessék alkalmazni azokat a kiváló módszereket, amelyeket csak jól felfogott érdekből neveztünk pökhendi fideszes vircsaftnak, a demokrácia lerombolásának, piárkormányzásnak. Ez mindenkinek szól, de különösen a vezérnek. Medgyessy elvtárs, akarom mondani, kolléga, tanulja meg Orbán Viktor beszédeit. Könyv nélkül! Ezt mondta Roni, majd a tátott szájú szocialisták tekintetének kereszttüzében mosolyogva távozott.
És pár nap múlva állt a kormányfő a parlamentben. Ígéret formájában kiszórt hirtelen két-három száznapos programra való milliárdot, majd hetvenmilliárdnyi följelentésekről, úgy kivizsgáltatom, hogy arról kódultok fenyegetőzésekről és erkölcsi mércéről papolt. Végül csökött szónoki képességeit meghazudtoló módon, szinte folyékonyan idézte elődjét. Azt mondta, hogy a jövő biztosítéka a gyermek, akinek esélyt kell adni. A családoknak gyarapodni kell, hogy ne legyen szegény gyerek. És azt is mondta, hogy nem lehet mindig nemet mondani. Tagadó mondatok helyett igenlésre épül a modern Magyarország. Szó szerint úgy, mint Orbán Viktor 2002. február 16-án, a Fidesz kongresszusán. A profi Roni elégedetten morzsolgatta a tízezer dolláros csekket a zsebében.