Cukorgobelinnel lett világbajnok

Éliás Zsolt orosházi, negyedik emeleti lakásán gyönyörű gobelinképet látunk Vitorlások a háborgó tengeren címmel. A falikép elkészítése nagy türelmet igényel – hát még, ha cukorból készült! A huszonnyolc éves fiatalember Luxemburgban legutóbb ezzel a munkájával nyert aranyérmet a szakács- és cukrász-világbajnokságon.
Szőke hajú, mosolygós fiatalember nyit ajtót, mögötte tizenöt hónapos kislánya topog, s a feleségét is otthon találjuk. Mint ahogyan Zsolt magyarázza, a cukrászatban is vannak kihívások, az egyik például az, hogy a szakmunkásnak mesterlevele legyen. Ezt 1999-ben kapta meg. A másik vágya az volt, hogy versenyen valami maradandót alkosson – mára ez is teljesült. Ehhez persze az is kellett, hogy az ezredfordulón három hónapig Egerben dolgozzon, Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász műhelyében.
Házigazdánk egy belső szobába tessékel, ahol három népművészeti „díszpárna” és egy díszes torta társaságában a gobelint vehetjük szemügyre.
– Ezeket Kopcsik Lajos műhelyében készítettem – mutat a három díszpárnára Zsolt – az egyik kalocsai richelieu, a másik hevesi, a harmadik pedig matyó mintás. Mivel ezek dekorációs anyagok, közepükbe műanyag lemezt tettünk, erre jött a cukortészta zselatinból, porcukorból és vízből. Amikor megszáradt, simára csiszoltuk, élelmiszer-színezékkel festettük, rárajzoltuk a mintát, végül tojásfehérjéből és porcukorból készült színezett anyaggal betöltöttük a kirajzolt mintákat.
A világbajnok mestercukrász történetét tovább szőve megtudjuk, hogy Kopcsik Lajos ajánlott neki a versenyzéshez egy csapatot. A leendő társak mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, mire képes. Javasolták, induljon el a 2000 februrárjában megrendezett országos versenyen. A Hófehérkét és a hét törpét ábrázoló tortával ezüstérmet szerzett.
– A szakács- és cukrász-világbajnokság közel egy hétig tartott – meséli Zsolt –, harmincnégy ország több száz versenyzője vett részt rajta. Mindennap más-más termékeket mutattak be. Több kategóriában folyt a verseny, én a cukrászok művészeti kategóriájában indultam. A Bácska–Kiskunság–Bugac régiót képviselő öttagú csapatunk nagyon jó eredményt ért el: összesen nyolc aranyérmet, hét ezüstöt és egy bronzot hoztunk haza.
Az aranyérmet érő munkáról elmesélte: a gobelint megtévesztésig idéző technikát már Kopcsik Lajos műhelyében is gyakorolta, úgy gondolta, ha a világbajnokságra sikerül nagy méretben és igényesen elkészítenie, akkor az komoly színvonalat képviselhet a versenyben.
– Talánom kellett egy olyan szitanyomatot, ahonnan lemásolhatom a képet – magyarázza a cukrászvilágbajnok a kép mellett. – Ez szintén cukoralapra készült, arra rárajzoltam a mintát. A gobelinöltéseket itt tojásfehérje és porcukor keveréke helyettesíti, az öltések helyett pöttyöket tettem. A kép százhuszonnégy centiméter széles, hatvankét és fél centiméter magas, ehhez tizenkét kilogramm porcukrot és ötven tojás fehérjéjét használtam fel. Aranyozott kerete is cukorból van.
Elmondja, színenként és soronként készült a kép, egyszerre csak egy színt kevert ki, és azt vitte fel, mert ugyanazt a színt nem lehet kétszer egyformán kikeverni. A napi munka mellett – szabad időben, szabadnapokon –, fél év alatt készült el vele. Ha csak ezzel foglalkozhatott volna, két hónap alatt befejezi.
– Családos ember egyfolytában hosszabb ideig nem versenyezhet – sóhajt Zsolt –, mert azt már a családi életünk sínylené meg. Fél évig alig találkoztam a családommal. Szerencsémre a feleségem nagyon megértő, mert belülről ismeri ezt a szakmát, korábban ő is abban a cukrászdában dolgozott, ahol én, ott ismerkedtünk össze.
Orosházi világbajnokunk a két év múlva esedékes olimpiát kihagyja: a fekete szemű Petra mellé kistestvért szeretnének. Legközelebb négy év múlva, a következő világbajnokságon szeretne indulni. Megtudjuk, hogy a cukorgobelinnek már megvan az állandó helye: Egerbe kerül. A város felkérésére Kopcsik Lajos marcipánmúzeumot hoz létre, a tervek szerint két éven belül megnyílik.
Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem, ez a világbajnokság anyagiakban mit hozott a huszonnyolc éves fiatalembernek.
– Erkölcsi sikert, referenciának számít – feleli Zsolt –, ami jó esetben a munkám elismerésében is megmutatkozik. A cukrászdában emelték is a fizetésemet, elvégre most már világbajnok dolgozik nekik.