Február 21: Belpolitikai összefoglaló

Lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter – A Fidesz további vizsgálatokat szorgalmaz – A Munkáspárt a vöröscsillag használata mellett tüntetett – Tovább csökkent az MSZP előnye – Fejér: kevés az igény a betanított munkára? – Korrigált az Egis – Koszorúk trikolórral a kassai dómban – Ki kell-e irtani az iskolákat?

Lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter
Malév, Autópálya, Közlönykiadó

Azonnali hatállyal benyújtotta lemondását Kiss Elemér kancelláriaminiszter – jelentette be péntek délután tartott, rendkívüli sajtótájékoztatóján Medgyessy Péter miniszterelnök, aki elfogadta Kiss lemondását. A bejelentés szerint a posztot átmenetileg Szekeres Imre tölti be. Maradtak-e korrupciós ügyek „Kiss Elemér háta mögött” – tette fel a kérdést Pokorni Zoltán a kancellária miniszter lemondására reagálva.


A miniszter tulajdonában levő ügyvédi iroda megbízásai közé tartozott a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítása, s mint a Magyar Nemzet ma közölte: a Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet közötti szerződés lezárása is.


Medgyessy bejelentette: legkésőbb hétfőig valamennyi kormánytagnak be kell számolnia arról, hogy milyen tisztségeket töltött be az elmúlt években, és eddig milyen cégekben volt tulajdonrészük. A kormányfő, mint arról az Infó Rádió is beszámolt, úgy fogalmazott: a politikusoknak az erkölcs- és jogszabályai közül mindig a szigorúbbat kell választaniuk. A kormányfő arról is beszélt: felkérte az igazságügy-minisztert, hogy készítsen el egy, a politikusok számára követendő etikai kódexet.


Kovács László külügyminiszter csütörtökön úgy vélte: a kancelláriaminiszter irodájának sorra nyilvánosságra került megbízatásai olyan ’’botlást’’ jelentenek, amely csökkenti az MSZP választási esélyeit 2006-ban. Medgyessy Péter tegnap közleményben jelentette ki: jogszerűnek, ám erkölcsileg elfogadhatatlannak érzi a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda állami vállalatokkal kötött szerződéseit.

A Fidesz a héten kifogásolta, hogy a kancelláriaminiszter ügyvédi irodája végzi a Malév átvilágítását. Kiss Elemér akkor úgy reagált: amikor a szerződést kötötték, ő már nem dolgozott ügyvédként, és tegnap felkérte a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodát, hogy kölcsönös megegyezéssel bontsa fel az állami cégekkel kötött szerződéseit. Az iroda szerződésében állt többek között a Nemzeti Autópálya Rt.-vel is, amelynek elnöke ügyvédként dolgozott az irodánál. A botránynak már csütörtökön is személyi következményei voltak: a kormányszóvivő bejelentette, hogy a miniszterelnök elfogadja László András lemondását a Nemzeti Autópálya Rt. éléről.

A Magyar Nemzet pénteki számában nyilvánosságra hozta: Kiss irodája a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. mellett egy harmadik olyan megbízatással is rendelkezik, ami nem fér össze posztjával: részben ők végezték a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában levő Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet között hatályban volt szerződés lezárását.

Kiss Elemér péntekig rendre úgy védekezett a megbízások ügyében, hogy nem tudott ezekről az ügyletekről, ám a közlönykiadó alapító okirataiból kiderül, hogy a tulajdonosi jogokat és a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat is a MeH-et vezető miniszter, azaz Kiss Elemér gyakorolja – írta a Magyar Nemzet.

Maradtak-e korrupciós ügyek „Kiss Elemér háta mögött” – tette fel a kérdést Pokorni Zoltán Kiss Elemér lemondása kapcsán. A fideszes politikus szerint Medgyessy Péter kormányfőnek minden korrupciógyanús ügyet ki kellene vizsgálnia. Pokorni Zoltán arra is rámutatott: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. éléről csütörtökön menesztett László András éppen az álammal szemben védi Rácz Péter, „főúttörőt” az ellene folyó csillebérci vadászház eladási perben.

A Fidesz további vizsgálatokat szorgalmaz
Pokorni: A történet most kezdődik

Pokorni Zoltán szerint a kormányfőnek haladéktalanul ki kell vizsgáltatnia minden szerződést a Miniszterelnöki Hivatalban. A miniszterelnöknek választ kell adnia arra is, kik azok az emberek a Miniszterelnöki Hivatalban, akik hónapokig leplezték a korrupciós szerződéseket – jelentette ki pénteken a fideszes politikus.

A Fidesz megdöbbentőnek tartja, hogy a kormány második embere, a miniszterelnök helyettese korrupciós ügyek láncolatába keveredett – fogalmazott Pokorni Zoltán frakcióvezető-helyettes, reagálva Kiss Elemér kancelláriaminiszter lemondására. Az ellenzéki politikus szerint Medgyessy Péter kormányfőnek ezután az a feladata, hogy magyarázatot adjon a történtekre. Pokorni helyesnek nevezte, hogy a miniszterelnök nem próbálta menteni a menthetetlent, magyarázni a megmagyarázhatatlant, de mint mondta: „itt nem ér véget a történet, sőt most kezdődik”.

– A kormányfőnek haladéktalanul ki kell vizsgáltatnia minden szerződést a Miniszterelnöki Hivatalban, hiszen a Forgács és Kiss ügyvédi iroda a nyilvánosságra került három állami megbízáson túl a Magyar Követeléskezelő Rt-vel is hasonló szerződést kötött. Csak hab a tortán, hogy a lemondott kancelláriaminiszter ügyvédkollegája, László András, a Nemzeti Autópálya Rt. menesztett elnöke „másodállásban” védi az állammal szemben Rácz Péter „úttörő urat” – mondta a fideszes politikus. Pokorni úgy véli, a miniszterelnöknek választ kell adnia arra is, kik azok az emberek a Miniszterelnöki Hivatalban, akik hónapokig leplezték a korrupciós szerződéseket. Feltette a kérdést: mit csinált eddig Keller László közpénzügyi államtitkár, hiszen az Utolsó figyelmeztetés című lap húsz nappal ezelőtt megjelent száma már említést tett arról, hogy a kancelláriaminiszter ügyvédi irodája végzi a Malév Rt. átvilágítását.

A Munkáspárt a vöröscsillag használata mellett tüntetett

Demonstrációt tartott a Munkáspárt pénteken a fővárosban. A legfeljebb húsz ember részvételével megtartott rendezvényen Thürmer Gyula, a párt elnöke a munkásmozgalmi jelképek – vöröscsillag és sarló-kalapács – használata mellett szólalt fel.


Thürmer Gyula szerint súlyos hibát követett el, hadat üzent a józan észnek a magyar parlament, amikor 1993-ban egy törvénymódosítás nyomán büntethetővé tette a vörös csillag és a sarló-kalapács nyilvánosság előtti használatát.

Kijelentette: az EU-csatlakozás előestéjén Magyarország, a parlament soha vissza nem térő lehetőséget kap a hiba kijavítására.
- Az Európai Unió egyetlen államában sem tiltják a vörös csillagot és a munkásmozgalom hagyományos jelképeit. Csütörtökön a szélsőbaloldali párt elnöke a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy tegyen előterjesztést az Országgyűlésnek a vonatkozó büntetőjogszabály módosítására. Hozzátette: a munkásmozgalmi jelképek tilalmával kapcsolatban több EU-s fórumhoz fordulnak majd.

Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke, felszólalását követően a kabátja alatt, a ruhájára tűzve viselt ötágú vörös csillagra mutatva felszólította a jelenlévőket: „arra kérem önöket, hogy tegyenek feljelentést ellenem tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt”.

A rendezvényt biztosító rendőrök igazoltatták a Munkáspárt alelnökét, aki a hatóság felszólítására eltakarta az ingjére tűzött jelképet.

Tovább csökkent az MSZP előnye

Az MSZP előnye tovább csökkent a Fidesszel szemben – derül ki a Tárki februárban végzett felméréséből. Egyre kevesebb olyan szavazó van, aki az MSZP győzelmére tippelne egy esetleges választáson, és tovább romlott a kormány megítélése is.

A felmérés kitért az uniós népszavazásra is: a biztos szavazók 71 százaléka áll a csatlakozás mellett. A Fidesz táborában ennél jóval alacsonyabb – mindössze 59 százalék – a csatlakozás támogatóinak száma – olvasható az Origón.

Tovább csökkent az MSZP előnye a Fidesszel szemben a Tárki februári felmérése szerint. A biztos szavazó pártválasztók között az MSZP támogatottsága 52, a Fideszé pedig 37 százalék. Az előző hónap adataihoz képest így 5 százalékponttal csökkent a két párt között lévő különbség: az MSZP támogatottsága 2 százalékponttal lett kevesebb, míg a Fideszé 3-mal nőtt.

A másik két parlamenti párt közül a Tárki mérése szerint 5 százalékos táborával csak az SZDSZ érné el a választási küszöböt, az MDF ugyanis jelenleg mindössze 1 százalékon áll.

Az MSZP előnyének csökkenése mellett kevesebben vannak azok is, akik a nagyobbik kormánypárt választási győzelmére tippelnek. Míg januárban a válaszadók 78 százaléka gondolta úgy, hogy a szocialisták nyernének meg egy újabb választást, addig februárban már csak 66 százalék volt ezen a véleményen.

Nőtt azok száma is, akik elutasítják az MSZP-t, bár igaz, hogy még mindig többen vannak azok, akik semmiképpen sem szavaznának a Fideszre. A leginkább elutasított párt továbbra is a MIÉP: a megkérdezettek 54 százaléka semmilyen körülmények között nem voksolna a parlamentből tavaly kiesett pártra.

A Tárki mérése szerint nemcsak a vezető kormánypárt, hanem a kormány megítélése is tovább romlott. Az MSZP szimpatizánsai között ugyan 1 százalékponttal nőtt a támogatottság, a Fidesz táborában azonban 20, a bizonytalan választók között pedig 8 pontos süllyedés mutatkozik.

A felmérés foglalkozott az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazással is, amelyen az összes megkérdezett 59 százaléka voksolna igennel, 21 százalékuk ellenezné, a maradék pedig bizonytalan, vagy pedig nem venne részt a referendumon. A biztos szavazók között már magasabb az igenlők aránya: a megkérdezettek 71 százaléka helyesli a csatlakozást.

A két nagy párt közül az MSZP táborában több az EU-párti szavazó: a szocialista szimpatizánsok 72 százaléka, míg a fideszeseknek csupán 59 százaléka voksolna igennel a népszavazáson. Az EU-népszavazáson való részvételre vonatkozó kérdésre a válaszadók 67 százaléka jelezte, hogy elmegy szavazni, 11 százalék közölte, hogy valószínűleg részt fog venni. A fennmaradó hányad még vagy nem döntött arról, hogy leadja-e szavazatát, vagy pedig távol marad a szavazástól.

Fejér: kevés az igény a betanított munkára?

Fejér megyében csökkent az igény a szakképzetlen munkaerőre. Csakhogy a regisztrált munkanélküliek közel fele mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az elbocsátásokat azok szenvedik meg leginkább, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. Számukra a továbbképzés jelenthet megoldást.

Többszáz, többezer dolgozó maradt munka nélkül a közelmúltban egy-egy nagy vállalat bezárása, illetve a nagyarányú leépítések miatt. Az IBM, a Skanska, a DAM Steel, az Ózdi Acélművek, a Videoton Holding, a VT Audio, a Salamander, a Philips alkalmazottaira vagy egy új munkahely – az idősebbeknek nyugdíjazás –, vagy a munkanélküli segély, esetleg a továbbképzés vár. Az elbocsátásokat leginkább megszenvedő Fejér megyében tovább folytatódnak a leépítések; legutóbb az Ikarusbus jelentette be, hogy megválik kétszázhetven dolgozójától.

A megyében január végén több mint tizennégyezer regisztrált munkanélküli volt – a foglalkoztatottak számához képest ez alig tér el az országos átlagtól. Fenti számba azonban nem tartoznak bele az IBM dolgozói, mivel az ő felmondási idejük részint februrár közepéig, illetve végéig jár le, ezért nagyobb számban még nem jelenhettek meg a munkanélküli ellátási rendszerben. A Videoton Holding Rt. enyingi telephelyéről 2003. második és harmadik negyedévben bocsátanak el háromszáz embert, míg az Ikarusbus kétszázhetven munkása áprilisban kényszerül távozni munkahelyéről. – Az itt dolgozók nagyobbrészt magasabban képzett, szakmailag kvalifikált emberek (a Fejér megyei regisztrált munkanélküliek közel fele egyébként legfeljebb általános iskolai végzettségű). Csakhogy a munkájuk során alkalmazott speciális szaktudásra manapság alacsony a kereslet, így nem lesz könnyű munkát találniuk – mondta az MNO-nak Zimmermann József, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ vezetője. Tudomása szerint az Ikarusbustól elbocsátásra kerülő kétszázhetven ember közül negyven-ötven közel van a nyugdíjazáshoz, így számukra ez megoldást jelenthet. – Nyilvánvaló: lesznek olyanok, akik általánosabb szaktudással rendelkeznek, ami máshol is hasznosítható. Az állás nélkül maradóknak továbbképzéseket is tervezünk, ám a tanfolyamokat csak azt követően tudjuk megszervezni, hogy a vállalat közli, kiket bocsát el – fűzte hozzá Zimmermann József. Mint mondta: a cég közlése szerint az elbocsátásokat követően kétszáz fő dolgozik tovább az üzemben.

Az IBM háromezernégyszáz embertől vált meg 2003. első napjaiban; a vállalatnál háromszáz fő dolgozik jelenleg. Novemberben öt-hatszázan közös megegyezéssel távoztak a cégtől, vélhetően azért, mert volt módjuk az elhelyezkedésre. A munkaügyi központ decemberi kimutatásai szerint közülük mintegy ötven fő jelentkezett a munanélküli ellátórendszerbe az egész országban. Az IBM dolgozói közül ezerhétszázan nem Fejér megyeiek voltak, ám az eddigi felmérések adatai szerint továbbra is a térségben kívánnak munkát vállalni. A munkaügyi központ a február 18-i és február 28-i állapot szerint megvizsgálja, hogy a vállalat volt dolgozói közül hányan jelentkeztek munkanélkülinek; ez azonban még nem ad pontos képet arról, hogy hányan találtak munkát az elbocsátottak közül, hiszen egy részük felmondási ideje csak februárt követően telik le – jelentette ki Zimmermann József. Hangsúlyozta: az elbocsátások hatása teljességében csak március elején lesz érzékelhető.

A központ december második felében, illetve januárban ötféle tanfolyamot indított az IBM dolgozónak. Több mint háromszázan kezdték meg a továbbképzést. A február eleji képzési börzén ugyanennyien jelezték, hogy tovább szeretnének tanulni – többek közt volt IBM-esek is. Az elbocsátottak kétharmada betanított munkásként dolgozott a cégnél, ugyanakkor közülük többen rendelkeztek szakmunkás vizsgával. Távozni kényszerült többszáz felsőfokú végzettségű dolgozó is, ők azonban – részben fejvadász-cégek segítségével – könnyebben jutnak munkához, mint iskolázatlan kollégiák. – Ez a térség túl van azon a fázison, mikor az összes üzem korlátlanul vett fel betanított munkásokat. Ma már nincs szükség ilyen mennyiségű szakképzetlen emberre; a munkaerő-kereslet a magasabb kvalifikációs igények felé tolódik el – összegezte tapasztalait Zimmermann József. Mint mondta: az elbocsátott emberek többsége nem a magasabb iskolai végzettséget kívánja megszerezni, hanem a szakmai képzések iránt érdeklődik, s jórészt a központ által támogatott tanfolyamokat veszi igénybe. A megyében jelenleg úgy ötven intézmény jogosult a felnőttképzésre.

A munkaügyi központ vezetője nem tud arról, hogy a jövőben várható lenne nagyobb arányú elbocsátás a megyében. Kétszáz fő alatti létszámleépítésről folyamatosan kapnak bejelentéseket, ez azonban – mint mondta – nem egyedi jelenség. Zimmermann József szerint kedvező az a tendencia, hogy magasabb kvalifikációt igénylő cégek telepítik részlegeiket a térségbe. – Az így létrejövő új álláshelyekkel nem lehet kiváltani a megszűnteket, hiszen magasabb iskolai végzettséget igényelnek. A mi feladatunk, hogy az alacsony képzettségű embereknek biztosítsuk a továbbfejlődés, -képzés lehetőségét – fogalmazott a szakember.

Korrigált az Egis
Vételre ajánlja a CSFB a Vodafone Plc. papírokat

Érdektelen tőzsdei kereskedésekre számítottak az elemzők péntek reggel. A befektetők a bizonytalan kimenetelű hétvégére való tekintettel zárták piaci pozícióikat, így a tokiói és az európai parketteken inkább az eladói nyomás volt számottevő.

Tokióban egymást követve negyedik napja zárt negatív előjellel a Nikkei 225 index, erről az elemzők azt nyilatkozták, hogy a Japán gazdaságnak egyáltalán nem mindegy, hogy a közel-keleten lesz-e háború vagy sem. A szigetország autógyártóinak egyik legnagyobb felvevő piacai közé tartoznak az arab országok, a Toyota, a Mitsubishi és a Nissan eladásainak több mint egyharmada a közel-keleten realizálódik.

Az európai piacokon mérsékelt drágulásokat jeleztek a tőzsdemutatók, a FTSE és a DAX kurzusa délután azért tudott emelkedni, mert az amerikai fogyasztói árak a vártaknál kevésbé nőttek. A német börzén a távközlési és informatikai cégek részvényei élveztek előnyt a vevők körében, viszont a leminősített ThyssenKrupp komolyabb veszteséget szenvedett el. A Vodefone viszont a felértékelésének köszönhetően komoly előnnyel rendelkezett a brit parketten. A mobiltávközlési cég a Credit Suisse First Boston (CSFB) szerint a közeljövőben átlagon felöül teljesíthet, így vételre ajánlott.

Az amerikai piacok is a hétvégére készültek, a vállalati hírek között az Aglient vesztesége, míg a makrogazdasági fronton az energiaárak és az élelmiszeripari árak nélkül számított maginfláció keltett feltűnést. Később a Staten Island olajfinomítónál keletkezett tűz komoly beesést okozott a Dow és a Nasdaq kurzusában. A kaliforniai Agilent a 2002/2003. első üzleti negyedévében 369 millió dollár veszteséget halmozott fel. A mikrocsipek fejlesztésére szakosodott cég a veszteségek csökkentése érdekében négyezer állást kíván megszüntetni.

A magyar börzén csakúgy mint a nemzetközi parketteken nyugodtan zajlott a le a hét utolsó napja. A BUX a reggeli 19 pontos megugrás után 35 ponttal visszaesett és a nap folyamán végig ezt a veszteséget próbálta korrigálni. A zárást jelző gongszó végül 7305,96 ponton érte a BUX-ot, ami 5,94 pontos emelkedésnek felet meg.

A forgalom 4,7 milliárd forintra csökkent, ezt főként a Matáv, az Egis, a Richter és az OTP papírokra kötött üzletek tették ki. A legnagyobb érdeklődés a Matáv iránt volt, a távközlési papírok ára 770-781 forint között ingázott és végül 775 forinton, 7 forintot csökkenve zártak. Az Egis-t ezúttal korrekció próbálta drágítani, a gyógyszergyártó papírjai 935 millió forintos forgalomban 4 százalékkal erősödtek. A nap meglepetését a tovább zuhanó Humet és a megugró árú TVK okozta. A vegyipari cég papírjai 220 millió forintos forgalom mellett 8 százalékkal értek többet előző áruknál.

Koszorúk trikolórral a kassai dómban

Zsúfolásig megtelt a kassai dóm Zrínyi Ilona halálának 300 évfordulóján. A Rákóczi-év nyitányaként tartott ünnepségen számos magyarországi és felvidéki magyar szervezet képviseltette magát. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság eleink tiszteletére int az ünnepév során.

Törökországi száműzetésben, 1703. február 18-án hunyt el Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Idegen földben nyugodott, ám a nemzet – fiával együtt – 1906-ban hazahozatta hamvaikat, s akassai Szent Erzsébet dómban helyezte őket örök nyugalomra. Trianon után elszakadt Kassa az országtól, de a történelmi gyökereket nem lehet kitépni a földből.

Zrínyi Ilona kivételes sorsot teljesített be. Abban az időben, amikor a nők csupán passzívan és a háttérben szenvedték meg a férfiak sorsát, politikáját, harcait, ő keményen állta a sarat, önálló döntéseket hozott. Védte Munkács várát három éven át, vállalta a bécsi zárdafogságot, majd gyermekeitől elszakítva a törökországi száműzetés keserű kenyerét ette.

Fia, Ferenc Lengyelországban bujdosott, midőn Zrínyi Ilona meghalt. A tiszaháti felkelők hívó szavára hazaérkező későbbi szabadságharcos fejedelem fekete gyászruhában fogadta a magyar hazafiakat, s állt a mozgalom élére.

A felvidéki magyarság kulturális szervezete, a Csemadok volt a házigazdája az impozáns ünnepségnek, ahol a magyarországi szervezetek is képviseltették magukat – kormánypárti és ellenzéki politikusokkal egyetemben. A dómban ünnepi beszédet mondott a többi között Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkár, s Holló József magyar tábornok. Az egyházak képviselői megáldották az emlékezés virágait.

Ki kell-e irtani az iskolákat?

Míg a polgári kormányzás négy éve alatt 40-45 oktatási intézmény szűnt meg, a jelenlegi kormány iskola- és óvodabezárásai már most megközelítik ezt a számot – hangzott el a Fidesz–MKDSZ fővárosi közgyűlési frakciójának mai sajtótájékoztatóján.

Koltai Ildikó frakcióvezető-helyettes, Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője, és Németh Szilárd XX. kerületi Fidesz–MDF–MKDSZ frakció vezetője gyors cselekvésre sürgette a kormányt. Koltai szó szerint így tette föl a kérdést: „Ki kell-e irtani az iskolákat, avagy nem? Egyes polgármesterek szerint igen”.

Medgyessy Péter azt mondta: Az iskolákban újra tanítanak. Az a kérdés, hogy meddig – szembesítette Koltai a kormányfőt kijelentéseivel, idézve többek közt azt az esetet, amikor egy kislány kérdésére válaszolva a miniszterelnök megígérte, hogy „jó lesz” neki. Mit válaszolna Medgyessy a kőbányai, csepeli, erzsébetvárosi tanulóknak – tette föl a kérdést Koltai. Mit válaszolna a kőbányai 1. számú Szent László Általános Iskola tanulóinak, akiknek megszüntetik az iskoláját?

A Szent László kihasználtsága 110 százalékos, egy holland felmérés szerint ez az intézmény az első tíz általános iskola között van Budapesten – így Koltai, aki további példákat sorolva megemlítette a szintén kőbányai Száva utcai általános iskolát, melynek kihasználtsága 95 százalékos, s ott európai szintű úszóedzés folyt az iskola megszüntetéséig. (Az iskolával szemben található a Spartacus sportegyesület telepe, az itt felnövő úszó és sportoló nemzedékek egyik utánpótlását biztosította az iskola – a szerk.)

A Száva utcai iskolát 70 millió forintért újította fel az önkormányzat, kosárlabdapályát és futópályát is építettek a tágas udvaron – tájékoztatott Koltai, aki egy kérdésre válaszolva kifejtette reményét, hogy az intézmény új használói, a nyugdíjasok eredményesen ki tudják használni az épület és a futópályát is tartalmazó sportpálya nyújtotta lehetőségeket. A gyerekeket annyira lesújtotta az intézmény megszüntetésének híre, hogy pszichológust kellett hívni hozzájuk, és a tanulók saját zsebpénzüket szerették volna összeadni, hogy megmentsék az iskolát – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A XI. kerületben 6 általános iskolát, 3 óvodát, Erzsébetvárosban 2 iskolát és 3 óvodát zárnak be, Csepelen szintén tarthatatlan a helyzet – mondta Koltai, utalva arra is, hogy az iskolabezárások sorozata – melyre azért került sor, mert a mintegy 50 százalékos pedagógus béremelésre nem biztosítottak fedezetet – az érintett pedagógusok megélhetését is veszélyezteti.

Sió László rámutatott: míg a polgári kormányzás négy éve alatt 40-45 oktatási intézmény szűnt meg, a jelenlegi kormány iskola- és óvodabezárásai már most megközelítik ezt a számot, amikor az önkormányzatok még költségvetési évük elején tartanak. ’’Medgyessy harmadik, száznapos programjában, melyet elfelejtett nyilvánosságra hozni, arra törekszik, hogy 100 százalékosan teljesítse az előző kormány eredményeit, de ezt inkább más területen kéne megtennie'' – tette hozzá. A kormány a csökkenő gyereklétszámra hivatkozik, ám ez a tendencia 15-20 éve tart, tehát a valós ok nem ez – így Sió, jelezve, hogy az Állami Számvevőszék jelentése, összhangban az önkormányzati szövetségek észrevételeivel 100-120 milliárd forint forráshiányt mutatott ki.

Ez az a forrás, ami hiányzik a magyar közoktatásból, ez az összeg az összes ráfordítások 10-15 százaléka. Ha pesszimisták vagyunk, úgy becsülhetjük, hogy az intézményeknek körülbelül ekkora százalékát fogja érinteni ez a megszorítás – fejtette ki Sió, álszentnek nevezve azt a kormányzati intézkedést, amely egy 3 milliárd forintos kasszát hozott létre, melyből az önkormányzatok ’’kuncsoroghatnak’’ valamennyit a nekik járó összegből. Sió az óriási hiány elfedését célzó fügefalevélnek nevezte a 3 milliárdos alapot.

Csepelen, amely eleve a három leghátrányosabb helyzetű pesti kerület egyike, az önkormányzat váratlan pálforduláson ment keresztül: míg 2 hete még kijelentették, hogy nem zárják be a Görgey Artúr általános iskolát, most mégis megszüntetik az intézményt – jelentette ki Németh Szilárd. A XX. kerületben 2 iskola és 3 óvoda bezárására került sor 1995-1996-ban, s most is hasonló fejleményekre számíthatunk. Németh, megjegyezve, hogy az ország egyetlen, Görgey Artúrról elnevezett iskolájáról van szó, elmondta, hogy ez a lakótelepi iskola jelentős művelődési és kulturális tevékenységet is végez.

A politikai hátteret sem nélkülöző iskolabezárás nemcsak azt a 150 családot érinti, amely ide járatja gyermekét, de a munkanélkülivé váló 15 pedagógus és 10 technikai dolgozó növeli az elbocsátottak amúgy is népes táborát, hiszen Csepelen a Fémművekből is 700 ember került utcára.

Sió László a bezárásra kerülő iskolák között felsorolta a Városligeti Fasor 23. alatti, az Osváth és a kertész utcai intézményeket. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy gyors kormányzati cselekvésre kerül sor.