ABC

Déli harangszó Tokajból
A következő héten minden délben a tokaji görög katolikus templom Szent Miklós-harangja szól a Kossuth rádióban. Tokaj zempléni város, a történelmi borvidék központja, a Világörökség része. A monda szerint ezt a területet Árpád fejedelemtől kapta a honfoglalók egyik vezére, Tarcal. Anonymus Hímesudvarnak nevezte, míg a Tokaj elnevezés már a X. századtól ismert, amely törökül azt jelenti: folyó melletti erdő. A tatárdúlás után IV. Béla király olasz telepesekkel virágoztatja fel a szőlőműveléséről és borkultúrájáról már a korai századokban is híres helyet. Birtokosai között találjuk Brankovics Györgyöt, Hunyadi Jánost, a Szapolyaiakat, míg 1646-tól a Rákócziakat. A bortermelés fénykora a XVIII. század utolsó harmadáig tartott. Volt olyan esztendő, amikor 14 000 hordót szállítottak Németországba, Lengyelországba és Oroszországba. Fél évszázadon át orosz kolónia is volt Tokajban, Nagy Péter cár és Rákóczi Ferenc fejedelem idejében. Az unitáriuson kívül minden felekezet és vallás hívei megtelepedtek ezen a vidéken. A tokaji görög katolikusok barokk temploma 1743-ban épült. Ikonosztázát a lengyel vándorfestő, Szpalinszky Mihály készítette 1783-ban. Volt egy esztendő, az 1998-as, amikor a görög katolikus templom 30 méter magas tornyában elhalkult a templom hívó szava. Akkor Hollandiából kaptak egy lélekharangot. A délidőben megszólaló öt mázsa nyolcvan kilós Szent Miklós-harang a tokaji polgárok és a jó akaratú emberek adományából Őrbottyánban Gombos Lajos mester műhelyében készült 2000-ben, hirdetve a tokaji felekezetek egymást segítő és tisztelő hagyományát.

Mese volt a rablás
Mégsem fegyveres rabló fosztotta ki tavaly decemberben az egyek-telekházi postahivatalt, hanem a postásnő. Az asszony korábban azt állította, hogy egy sísapkát viselő, ismeretlen férfi fegyvernek látsztó tárggyal kényszerítette, adja át a hivatalban található készpénzt, csaknem egymillió forintot. A pénzt az alkalmazott sikkasztotta el, aki most beismerő vallomást tett.

24 milliós villanyszámla
Huszonnégymillió forintos villanyszámlát kapott kézhez Pécsett egy nyugdíjas férfi. A szívbeteg M. János, amikor meglátta számláját, rosszul lett, szerencsére felesége még idejében gyógyszert tudott keríteni. A szolgáltató telefonos megkeresésre bevallotta tévedését, azonnal korrigálták a számlát, és elnézést kértek az idős házaspártól a bosszúságért.

Az év madara a pacsirta
Már a madarakat is elérte a versenyeztetés divatja: a Magyar Madártani Egyesület döntése alapján az év madara idén a pacsirta lett. Ez esetben dicséretes a „sztárolás”, hiszen így nagyobb figyelem irányul őshonos énekes madarunkra. A nálunk fészkelő mezei, búbos, erdei és sziki pacsirták közül az utóbbiak a veszélyeztetett madarak közé tartoznak.

Átültetett kezek
Szenzációs műtétet hajtottak végre az innsbrucki kórházban. A világon elsőként alkar-kézfejpárt ültettek át egy negyvenegy éves férfi karcsonkjaira. A tizennégy órás műtétet bő egy évig készítették elő huszonöt orvos részvételével. A férfi vasúti szerelési munkálatok során került a százötvenezer voltos erősáramú vezetékek közé, s olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy mindkét karját amputálni kellett könyök alatt hét centiméterrel. A beteg állapota stabil, már a mozgásterápiát végzi. Eddig összesen négy esetben végeztek átültetést egyszerre két végtagon, mindannyiszor csak kézfejet ültettek át.

Agyonszúrta édesapját
Véres családi dráma játszódott le a Pest megyei Albertirsán: egy tizenhárom éves fiú több késszúrással megölte édesapját. A rendőrök szerint a családban állandó volt a veszekedés, amely ezúttal halállal végződött. A fiú azt állítja, édesanyját akarta megvédeni brutális apjától, a szomszédok és a munkatársak azonban rendes embernek ismerték a férfit. A gyereket intézetben helyezték el, mivel kora miatt nem büntethető. A vizsgálat tart.