Személyügyi kollégium alakul a kancelláriaminiszter mellett

A szombati népszavazás menetéről, az EU-kommunikációs Közalapítvány munkájáról, a MÁV hiteleihez nyújtott állami kezességvállalásról, illetve az április 17-től bevezésre kerülő új határforgalom-ellenőrzési rendszerről, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényről és a módosuló adatvédelmi törvényről esett szó a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

Baja: az emberek elegendő információt kaptak

– Az április 12-i népszavazást követően is folytatni kell az európai uniós kampányt, melynek során az EU-tagsággal járó előnyök igénybevételére is fel kell készíteni mindenkit – jelentette ki Kovács László külügyminiszter a szerdai kormányülést követő szóvivői tájékoztatón. – Olyan politikusok, akik nemrég azt mondták, hogy valamivel több érv szól a csatlakozás mellett, mint ellene, most kételyektől mentesen a csatlakozás fontosságát hangsúlyozzák – mondta Kovács László.

A politikus úgy fogalmazott: négy parlament és öt kormány egymásra épülő munkája vitte Magyarországot az Európai Unióba. A külügyminiszter az Európai Parlament szerdai, a tíz új csatlakozó ország belépését támogató határozatát üdvözölve utalt arra, hogy a népszavazás előtt nő a csatlakozást támogatók, a referendumon részt vevők, valamint az igennel szavazók aránya.

Kovács László újságírói kérdésre válaszolva elmondta: még nincs végleges válasz arra a magyar kérésre, hogy a csatlakozási szerződés aláírási ceremóniáján több politikus is jelen lehessen. Közölte: a legutóbbi válasz kettő plusz három fő részére biztosít helyet a görög fél. – Ez azt jelenti, hogy a három korábbi miniszterelnök jelen lesz a két aláíró mellett – magyarázta a politikus, aki ugyanakkor hangsúlyozta: egy másik jelzés értelmében a hivatalban lévő köztársasági elnök részére is biztosítanak helyet, de a magyar fél az előző államfő jelenlétét is szeretné elérni. – Az utolsó szót reményeim szerint még nem mondta ki Görögország – fűzte hozzá a magyar diplomácia vezetője.

Baja Ferenc szerint sikeres volt az európai uniós népszavazást megelőző kommunikációs kampány, az emberekben pozitívabbá vált a csatlakozás képe, és javultak várakozásaik is. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette, hogy a kampány eredményeként az emberek jobban érdeklődnek az Európai Unió iránt és nagyobb a részvételi szándékuk az unióval kapcsolatos döntésekben.

Baja Ferenc elmondta: a kampány hatékonyságát figyelemmel kísérték, és az adatok szerint az emberek 65-70 százaléka elegendő információt kapott. Az EUKK-nak juttatott források kapcsán megemlítette, hogy a közalapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy határozott: a kampány után soron kívüli állami számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeznek a pénzek felhasználásáról.

A szombati népszavazásról a kormányszóvivő elmondta: a választási intézmények és szakemberek felkészültek az európai uniós csatlakozásról tartandó referendum lebonyolítására. Gál J. Zoltán beszámolt arról, hogy a parlamenti pártok több mint tizenkétezer embert delegáltak a választási bizottságokba; az MSZP 5432, a Fidesz 5084, az MDF 1027, az SZDSZ pedig 938 biztost nevezett meg. – Egy ember több pártot is képvisel a bizottságokban – tette hozzá a szóvivő, aki beszámolt arról is, hogy az ügydöntő népszavazás költségvetése 3,8 milliárd forint, ebből 2,8 milliárdot a helyi választási szervek használtak fel, a közbeszerzések 1,2 milliárdot tettek ki.

Gál J. Zoltán a népszavazás menetrendjéről közölte: a szavazóhelyiségek szombaton reggel 7-től este 9 óráig lesznek nyitva. A szavazatok 90 százalékos összesítése 23 órára várható. A szavazóköri jegyzőkönyveket vasárnap reggel 8 óráig szállítják a BM Duna Palotába, a választási központba, ahol 12 óráig a dokumentumokat összevetik a számítógépes adatokkal. A jegyzőkönyvek alapján az Országos Választási Bizottság vasárnap 16 óráig állapítja meg a népszavazás jogi eredményét, amely a jogorvoslati határidő lejárta után, hétfőn 16 órakor válhat hivatalossá.

Gál J. Zoltán jelezte: szombaton 21 órától, a szavazókörök bezárása után Budapesten a budai alsó rakparton és a Millenáris Parkban is szórakoztató programok várják az érdeklődőket. Az Európa-látványpart rendezvényeit a Batthyány tér és a Francia Intézet között a budai alsó rakparton tartják: a programok között szerepel, hogy a pesti oldal épületeire látványképeket vetítenek.
A tervek szerint az EUKK rendezvényén a Millenáris Parkban jelentik majd be a referendum előzetes eredményét.

Készfizető kezességet vállal a MÁV hiteleihez

A kormány készfizető, illetve egyszerű kezességet vállal a MÁV ez évre felvenni tervezett hiteleihez. Gál J. Zoltán elmondta: készfizető kezesség vonatkozik a MÁV idei személyszállítási tevékenységét, működtetésének finanszírozását szolgáló 29,5 milliárd forint forgóeszközhitel, illetve a járulékok visszafizetésére.
– Az első két részletről hamarosan aláírhatja a szerződést a MÁV: áprilisban 8,5 milliárd, júniusban pedig 7 milliárd forint értékben – jelentette ki a szóvivő. Hozzátette: a MÁV köteles legalább három pénzintézet ajánlatát bekérni.

Az egyszerű kezességet a vasúti kocsik felújítását szolgáló 35 millió eurós hitelre vállalja a kormány. – Ennek felhasználásakor kötelező a közbeszerzési törvény betartása – közölte Gál J. Zoltán.

Új határforgalom-ellenőrzési rendszer

A kormányszóvivő szólt arról is, hogy április 17-ével Magyarországon bevezetik az új határforgalom-ellenőrzési rendszert. Elmondása szerint az új rendszer megegyezik az európai uniós gyakorlattal, azaz akinek az EU kedvezményt biztosít, annak a magyar állam is ugyanazokat az előnyöket nyújtja a határokon. – Ez azt jelenti, hogy az útlevél-ellenőrzés elegendő a határátlépéshez – tette hozzá, megjegyezve: pecsételés és regisztráció csak különleges esetekben történik majd.

A kormányszóvivő a vonatkozó elemzésekre hivatkozva közölte: a határátlépés ideje mintegy 40 százalékkal csökken. Elmondta, hogy az új rendszer a magyar állampolgárokra, a kedvezményezett külföldiekre, az EU-tagállamok lakosaira, valamint az Egyesült Államok és Kanada állampolgáraira vonatkozik majd.

Parlament elé kerül az adatvédelmi törvény módosító javaslata

A kormány az uniós jogharmonizáció jegyében benyújtja az Országgyűlésnek az adatvédelmi törvény módosítását. Gál J. Zoltán elmondása szerint a módosítással az adatvédelmi biztos hatáskörét hatósági jogosítványokkal bővítik.

– Az adatvédelmi biztos számára az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy elrendelje a jogellenes adatkezelések zárolását, törlését vagy megsemmisítését, ezenkívül megtilthatja a jogosulatlan adatkezeléseket vagy -feldolgozásokat, felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását és előzetes ellenőrzést is folytathat – jelentette ki Gál J., hangsúlyozva: a törvény módosítása nem változtat az adatvédelem hatályos szabályain és alkotmányos alapelvein.

Szólt arról, hogy a nagy adatállományokat kezelő cégeknél, intézményeknél belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a módosításokkal az adatvédelmi biztos is egyetért.

Már az idén tárgyalhatják a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt

– A kormány elfogadta a jogi segítségnyújtásról szóló, azaz a nép ügyvédje néven ismertté vált szabályozás koncepcióját – közölte a kormányszóvivő. Kifejtette: az új típusú segítségnyújtás során a jogszabályban meghatározott rászorultsági feltételeknek megfelelő személyek olyan jogászokat kérhetnek fel tanácsadásra vagy okiratszerkesztésre, akik az ügy ellátásáért az államtól részesülnek díjazásban.

– Az állam megelőlegezné az ügyfél számára az ügyvédhez fordulás költségét, a leginkább rászorultak költségeit pedig átvállalná – tette hozzá, jelezve: a rászorultság fokát alapos vizsgálatnak fogják alávetni. A jogi segítségnyújtást ügyvédek, közjegyzők, jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek önkéntes alapon végeznék, és tevékenységükért az ellátott ügyek alapján kapnának az államtól díjazást; erre külön forrást biztosítanak majd.

A kormányszóvivő elmondta: a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt a kormány még az idén be akarja nyújtani, az új szabályok 2004-től lépnének életbe.

Személyügyi kollégium alakul a kancelláriaminiszer mellett

Az egyik napilap szerdai számában az esetleges kormányátalakítással kapcsolatos írásra vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányszóvivő megismételte: a miniszterelnök körülbelül egy év után értékeli a miniszterek tevékenységét, és ahol indokolt, ott megteszi a szükséges lépéseket. – Ez az időszak még nem telt el – tette hozzá, megjegyezve: a cikkben leírtak „finoman szólva is találgatásnak minősíthetők”. Azzal kapcsolatban, hogy a MeH-ben egy személyügyi kollégium alakul, a szóvivő közölte, ilyen testület a kancelláriaminiszter mellett jön létre.