Romló kilátások az eurózónában

Az Európai Központi Bank (ECB) ma jól értesült források szerint drasztikusan csökkenti az eurózóna idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az ECB a decemberi 1,1-2,1 helyett csak 0,4-1,0 százalékos GDP-növekedést prognosztizál ez évre, és 1,9-2,9 helyett csak 1,1-2,1 százalékot a jövő évre. Az ECB döntésében valószínűleg a globális kereslet csökkenése játszotta a döntő szerepet. A térség legnagyobb gazdasága gyengélkedésének újabb tanúbizonyságaként áprilisban 1 százalékkal csökkent a német ipari termelés az előző hónaphoz képest. Ezen belül a feldolgozóipar kibocsátása 1,1 százalékkal volt alacsonyabb a márciusinál, és különösen rosszul teljesítettek a beruházási javakat gyártó vállalatok. Az első három hónapban még emelkedett az ipari termelés, az áprilisi romlást elemzők egy visszaesési időszak kezdeteként értékelik.

Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke tegnap implicite megerősítette a Financial Times Deutschland előző napi információját, amely szerint a bank már csak 0,2 százalékos német gazdasági növekedést vár ez évre a korábbi 0,5 százalékkal szemben (NAPI Gazdaság, 2003. június 11., 2. oldal). Így az idei lehet sorozatban a harmadik év, amikor a gazdaság gyakorlatilag stagnál. Welteke úgy vélekedett, hogy az Európai Központi Bank (ECB) múlt heti 50 bázispontos kamatcsökkentése, amelynek nyomán az irányadó kamat 2 százalékra süllyedt, valószínűleg ugyanúgy nem segít Németországon, mint ahogy a megelőző könnyítés sem hozott pozitív változást. Egyúttal közölte, hogy az eurózóna kamatszintje történelmi mélyponton van – 2 százalékos rátára 1948 óta nem volt példa a mai euróövezet egyetlen államában sem -, s ezért értelmetlen újabb kamatcsökkentésen spekulálni. Előzőleg Wim Duisenberg ECB-elnök azt mondta, nem tudja, van-e tere a további kamatcsökkentésnek, ami visszalépést jelent múlt heti álláspontjához képest, akkor ugyanis még látott lehetőséget a további enyhítésre. (NAPI Online)