időjárás 6°C Vilma 2022. december 5.
logo

Szarajevó, 1914: a vég kezdete

Udvardy Zoltán
2003.06.28. 05:30

Amikor Ferenc Ferdinánd elfogadta Oskar Potoirek tábornok, Bosznia kormányzójának meghívását, hogy tekintsen meg egy hadgyakorlatot Szarajevó közelében, valószínűleg nem sejtette, hogy utolsó utazására indul.

Arról talán tudomása volt, hogy 1914 nyarán már aktív Ausztria-ellenes propagandát folytattak a szerblakta területeken a Belgrádban létrejött, szélsőséges szerb mozgalmak: a Narodna Obradna, az Unió vagy Halál és a Fekete Kéz szervezet. Ez utóbbi, amely élénk aktivitást fejtett ki a Monarchia által annektált területeken és szabotázsakciók, merényletek sorozatát követte el, kormányhivatalnokokat és katonatiszteket is maga mögött tudhatott.

Ez a szervezet elhatározta: meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst. Az akcióba három fiatal boszniai szerbet szerveztek be: Gavrilo Principet, Nedjelko Carinovicot és Trifko Grabezt. A szerb kormányfő, Pasics állítólag tudott a készülő merényletről.

Ferenc Ferdinánd, aki agresszív, militarista politikát folytatott, a birodalmat dualista helyett trialista állammá szerette volna alakítani, súlyt adva ezáltal a délszláv államoknak, gyakorlatilag Magyarországgal egyenlő autonómiát biztosítva nekik. Mindemellett az Osztrák-Magyar Monarchiát erősen központosított államként kívánta megszervezni, tudatosan épített kapcsolatait leginkább a hadseregben erősítette. Politikai céljai elérése érdekében az általános választójog bevezetését tervezte és támogatott több, kifejezetten magyarellenes nemzetiségi politikust is – őt magát is gyakran emlegették ’’magyargyűlölőként’’.

Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófia hercegnőt (Chotek Zsófiát) Gavrilo Princip ölte meg, több pisztolylövéssel.

A szarajevói Miljacka folyó partján haladó autókonvoj ellen a menetoszlop vonulásának útvonalán Carbinovic egy bombát próbált felrobbantani.

A merénylet sikertelensége miatt került sor a követező ponton várakozó Gavrilo Principre, aki a merénylet elkövetése után először fegyverével, majd méreggel próbált véget vetni saját életének is.

A merénylet jó ürügynek mutatkozott arra, hogy II. Vilmos császár rávegye Ferenc Józsefet: a már 1905-re kidolgozott villámháborús tervek értelmében támadja meg Szerbiát.

A központi hatalmak tervei szerint Németország Belgiumon keresztültörve verte volna meg néhány hét leforgása alatt a francia hadsereget, A Monarchia feladata lett volna Szerbia legyőzése, majd az Olaszországra szövetségesként számító központi hatalmak együttesen vonultak volna Oroszország ellen.

Csakhogy Olaszország már 1902-ben titkos megállapodást kötött az antant hatalmakkal, hogy háború esetén legalábbis semleges lesz.

Oroszország ráadásul a vártnál jóval gyorsabban mozgósított, kétfrontos háborúra kényszerítve a központi hatalmakat, melyek mind a franciaországi, mind a szerb fronton a vártnál jóval erősebb ellenállásba ütköztek. Az antant-hatalmak gyarmatai szinte kimeríthetetlen hátteret, tartalékokat biztosítottak, míg a német-osztrák-magyar nemzetgazdaságok egy idő múlva az összeomlás szélére kerültek.

Mindez persze még nem volt előre látható 1914 június 28-án, ám az esemény későbbi megítélésének súlyát jelzi, hogy a versailles-i békeszerződéseket is ezen a napon köttették meg Németországgal.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.