2003. július 4.

Babett, Berta, Betta, Kerény, Odó, Rajmund, Ramón, Ulla, ULRIK, Ulrika névnapja

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK NEMZETI ÜNNEPE
ESEMÉNY : 1776.07.04., Philadelphia
Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása, nemzeti
ünnep. Már a XVII. század végétől kiéleződtek az ellentétek az
észak-amerikai angol gyarmatok és az anyaország között, előbb
kereskedelmi, majd a XVIII. század közepétől politikai területen is.
1775-ben az amerikai gyarmatok függetlenségi háborút indítottak.
Ennek nyomán 1776. július 4-én Philadelphiában a Kontinentális
Kongresszuson elfogadták a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. (A háború 1783-ban ért véget, és a 13 gyarmat független köztársasággá alakult.)

JÚLIUS 4-ÉN TÖRTÉNT

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY : 1468.07.04. (535 éve)
Mátyás király a Podjebrád György cseh király elleni harcok során
elfoglalta Olmütz (ma: Olomouc) városát, ahol minden diplomáciai
előkészítés nélkül 1469. május 3-án cseh királlyá koronáztatta magát.

MAGYARORSZÁG – 1848/49-ES SZABADSÁGHARC
ESEMÉNY : 1849.07.04.
Az osztrák kormány Magyarországot kerületekre osztotta, ezeket a kormány által kinevezett kerületi főbiztos irányította; a járások
élén a főhadparancsnok kinevezte járási biztos állt.

MAGYARORSZÁG – KÖNYVTÁRTANI SZAKTANFOLYAM
ESEMÉNY : 1898.07.04. (105 éve)
Magyarországon a XIX. század végéig nem volt intézményes
könyvtáros-képzés. Az 1897-ben megalakult Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szervezésében 1898. július 4-én a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Széchenyi termében nyílt meg az első országos levéltári és könyvtártani szaktanfolyam. Ezzel kezdetét vette a központi könyvtárosképzés Magyarországon. Az egyetemi szintű képzés csak 1949-től működik.

MAGYARORSZÁG – LÉGIPOSTA
ESEMÉNY : 1918.07.04. (85 éve)
Megindult az első, még csak postát szállító légijárat Budapest és
Bécs között. A Magyar Aeroforgalmi Rt. első gépe 1920. május 12-én indult az albertfalvai gyár repülőteréről és újságot szállított.
1920. november 7-én ment az első magyar légiposta-járat Szegedre, amely leveleket és csomagokat szállított, majd később Szombathelyre is. 1921-ben az I. világháborúban győztes hatalmak – a vesztes – Magyarországnak megtiltották a repülést, de a tilalmat egy év múlva feloldották.

LABDARÚGÁS
ESEMÉNY : 1954.07.04., Bern
Németország labdarúgó válogatottja a svájci világbajnokság
döntőjében 3:2 arányban legyőzte a magyar csapatot, az évek óta
veretlen Aranycsapat „csak” második lett. A vereség miatti
elkeseredés a kommunizmus alatt először utcai tömegtüntetéshez
vezetett Budapesten.

MARS / ŰRHAJÓZÁS
ESEMÉNY : 1997.07.04.
1996 decemberében indult útnak a Pathfinder (Nyomkereső) amerikai űrszonda, amely 500 millió km-es űrutazás végén e napon landolt a Marson. A Nyomkereső magával vitte a Sojourner (Jövevény) robotot, amely a víz és az élet nyomait kereste, a légkört és a kőzeteket vizsgálta, az elemzés adatait a Földre küldte.

SZLOVÁKIA
ESEMÉNY : 1998.06.04. (5 éve)
Alakuló közgyűlését tartotta Nagyszombat városában az öt szlovák ellenzéki pártból szerveződött – a választásokon a Vladimír Meciar vezette HZDS ellenében induló – Szlovák Demokatikus Koalíció, melynek elnökévé Mikulás Dzurindát választották.

MAGYARORSZÁG – KATASZTRÓFA
ESEMÉNY : 2000.07.04.
Szerencsés kimenetelű baleset érte a Malév 260-as szaloniki járatát. A görög város repülőterére érkezve a TU-154-es repülőgép csak másodszorra tudott leszállni, mert az első kísérletnél nem volt kiengedve a futómű. A repülőgép 86 utasa közül senki, de a gép megsérült. A vizsgálat valószínűsítette, hogy a futómű a személyzet mulasztása miatt nem lett kiengedve.

MAGYARORSZÁG – TÜNTETÉS
ESEMÉNY : 2002.07.04.
Előre be nem jelentett tüntetés zajlott az Erzsébet hídon: a
szavazatok újraszámlálását követelve tüntetők autóikkal
eltorlaszolták a hidat, órákra megbénítva ezzel a főváros
közlekedését. A rendőrök a rendszerváltás óta első ízben szokatlanul brutálisan jártak el a tüntetők ellen, leszorították őket, s 22 főt elszállítottak, megvertek egy újságírót is. A demonstrálók a Kossuth-térre vonultak, ahol az egyre nagyobbra duzzadó tömeg kiabálva követelte a kormány távozását, a miniszterelnök lemondását, új választások kiírását.

JÚLIUS 4-ÉN SZÜLETETT

KOVÁTS MIHÁLY
SZÜLETETT : 1768.07.04., Korlát (235 éve)
MEGHALT : 1851.06.22., Mezőcsát
Orvos. Foglalkozott mineralógiával, kémiával és támogatta a
nyelvújítást. Ő írta az első magyar nyelvű kémiai és törvényszéki
orvostani szakkönyvet. Fő műve a négykötetes „Chemia, vagy természet titka”. 1832-ben lett az Akadémia levelező tagja.

EVEREST, Sir George
SZÜLETETT : 1790.07.04., Gwernvale/Brecknockshire
MEGHALT : 1866.12.01., London
Angol mérnök. 1823-43 közt India trigonometriai felmérésének
vezetője, róla nevezték el a világ legmagasabb hegyét, a 8848 m-es Csomolungmát Mount Everestnek.

GARIBALDI, Giuseppe
SZÜLETETT : 1807.07.04., Caprera
MEGHALT : 1882.06.02., Nizza
Olasz szabadsághős. 1848-ban a Római Köztársaság egyik szervezője volt. 1860-ban a marsalai ezerrel (köztük több magyarral) elfoglalta Szicíliát és Nápolyt. E területeket átadta II. Viktor Emánuel szárd királynak, elősegítve az egységes Olaszország megteremtését.

VIZVÁRY GYULA
SZÜLETETT : 1841.07.04., Buda
MEGHALT : 1908.12.25., Margitliget
Színész, a Nemzeti Színház híres komikusa. Emlékezetes alakítást
nyújtott Zubolyként a Szentivánéji álomban, Dandin Györgyként
Moliére darabjában, Szellemfiként a Liliomfiban. Az ő lánya volt a
30-as és 40-es évek kitűnő színésznője, Vizváry Mariska.

SZINYEI MERSE PÁL
SZÜLETETT : 1845.07.04., Szinyeújfalu
MEGHALT : 1920.02.02., Jernye
Festő, a magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője. Fő műve a Majális és a Lilaruhás nő.

ARMSTRONG, Louis Daniel (becenéven: Satchmo)
SZÜLETETT : 1900.07.04., New Orleans
MEGHALT : 1971.07.06., New York
Amerikai dzsessztrombitás, -énekes és zeneszerző. Nagy hangszeres tudása kimeríthetetlen rögtönző képzelettel párosult. Később rekedt torokhangjával bűvölte el a közönséget.

SZERVÁTIUSZ JENŐ
SZÜLETETT : 1903.07.04., Kolozsvár (100 éve)
MEGHALT : 1983.09.15., Budapest
Romániai magyar szobrász, a romániai magyar művészeti élet
vezéralakja. Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát
1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. 1929-től
állított ki, első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte.
1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn
Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt. Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes
kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és
állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai
őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai. Élete
utolsó éveiben Magyarországon élt, s itt is halt meg Budapesten.
Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.

RISKÓ TIBOR
SZÜLETETT : 1923.07.04., Debrecen (80 éve)
Orvos, ortopéd sebész, tüdőgyógyász, rehabilitációs szakorvos, a
modern magyar gerincsebészet kialakítója. 1943-49 között a debreceni Anatómiai-Biológiai Intézet, a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika, majd az Állami Tüdőgyógyintézet tüdősebészeti osztályának munkatársa. Szegényes körülmények között dolgozott, családjával együtt éhezett. Hogy a helyzetén javítson, és a hivatásának éljen, a Csongrád megyei Kakasszéken vállalt állást, ahol tbc-s gyerekeket kezeltek: 1949-52 között a Csont-tbc Szanatórium vezető főorvosa. Ott – Németországban elsajátított műtéti eljárással – hozzálátott a csonttuberkulózisos gyerekek operációjához. 1952-ben az ország legnagyobb tébécés központjának, a Fodor Szanatóriumnak az igazgatójává nevezték ki. Megszervezte az extrapulmonális tbc-s betegek országos ellátását. 1965-76 között az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet ortopéd-sebészeti osztályvezetője. 1972-81
között az Országos Ortopédiai Intézet igazgatóhelyettese.
1974-86-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar Gyógytornászképző
szakvezetője. 1976-84 között az ORFI ortopédiai osztályának
vezetője. 1982-től az Orvostovábbképző Egyetem ortopédiai
tanszékvezető egyetemi tanára, 1988-tól nyugdíjas.

LOLLOBRIGIDA, Gina
SZÜLETETT : 1927.07.04., Subiaco
Olasz filmszínésznő. Első nagy sikerét Gérard Philipe-pel a
Királylány a feleségem-ben aratta. További fontos filmjei: Az
éjszaka szépei, A vidéki asszony, Kenyér, szerelem, fantázia,
Kenyér, szerelem, féltékenység, A világ legszebb asszonya, A párizsi Notre-Dame, Cicababák. 1972-től fotózott.

SIMON, Neil
SZÜLETETT : 1927.07.04., New York
Amerikai író, forgatókönyvíró, producer. Sikeres vígjátékai,
musicaljei az egész világot bejárták: Mezítláb a parkban, Furcsa
pár, Sweet Charity, A Napsugár fiúk, Kaliforniai lakosztály.

ERDÉLY MIKLÓS
SZÜLETETT : 1928.07.04., Budapest (75 éve)
MEGHALT : 1986.05.22., Budapest
Költő, esszéíró. Az 1960-as évek neoavantgárd mozgalmának az
összművészet igényével fellépő kísérletező művésze volt. Írt verset, drámát, filmforgatókönyvet, tanulmányt, rajzolt, foglalkozott
montázselmélettel és szemiotikával. Költészete ún. kategorikus
költészet, amely a kijelentések egymásutánjára épül. Pedagógiai
tevékenysége is jelentős: FAFEJ néven fantázia- és
kreativitásfejlesztő gyakorlatokat végzett, majd INDIGO
csoportelnevezéssel az interdiszciplináris gondolkodással
foglalkozott.

RUSZT JÓZSEF
SZÜLETETT : 1937.07.04., Isaszeg
Rendező, színházigazgató. A klasszikus darabokat is új felfogásban állítja színpadra. 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

JÚLIUS 4-ÉN HALT MEG

BYRD, William
MEGHALT : 1623.07.04., Standon Massey (Essex) (380 éve)
SZÜLETETT : 1543., Lincolnshire
Angol zeneszerző. 1563-tól Lincolnban orgonista, 1570-ben elnyerte a Chapel Royal Gentleman-je címet, majd 1572-ben Londonba ment, ahol Th. Tallisszal együtt látta el a Chapel Royal orgonista-tisztét. 1575-ben 21 évre szóló kizárólagos szabadalmat kapott I. Erzsébettől kottanyomtatásra és eladásra. Egyházi kórusműveinek és madrigáljainak gazdag harmóniavilága, billentyűs zenéjének virtuozitása és kifinomult díszítőművészete a legnagyobbak közé emelte.

ADAMS, John
MEGHALT : 1826.07.04., Braintree
SZÜLETETT : 1735.10.30., Braintree
Amerikai politikus, az Egyesült Államok második elnöke. A
Függetlenségi Nyilatkozat egyik szövegezője, majd diplomata. George Washington mellett alelnök, 1796-1800 közt elnök volt.

JEFFERSON, Thomas
MEGHALT : 1826.07.04., Monticello
SZÜLETETT : 1743.04.13., Shadwell
Amerikai politikus, filozófus, építész, az Egyesült Államok 3.
elnöke 1801-1809 közt, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik
szövegezője. Megvette Louisianát a franciáktól. Ő tervezte a
virginiai parlamentet és egyetemet. Bevezette a dollárt és a centet.

FERENCZY ISTVÁN
MEGHALT : 1856.07.04., Rimaszombat
SZÜLETETT : 1792.02.23., Rimaszombat
Szobrász. Rómában készültek első művei, köztük a leghíresebb, a
Pásztorlányka. Nagy alkotása a Pesten felállított Kölcsey-szobor.

LÉVAY JÓZSEF
MEGHALT : 1918.07.04., Miskolc (85 éve)
SZÜLETETT : 1825.11.18., Sajószentpéter
Költő, akadémikus. Szemere Bertalan írnoka volt, a szabadságharc
alatt hazafias verseket írt. Hét évtizedes írói pályája a
„népnemzeti” irányzat útját példázza. Mestere a dalformának;
műfordításai is figyelemre méltóak.

CURIE-SKLODOWSKA, Marie
MEGHALT : 1934.07.04., Sancellemoz
SZÜLETETT : 1867.11.07., Varsó
Lengyel-francia vegyész és fizikus. Férjével, Pierre Curie-vel
felfedezte a polóniumot és rádiumot. 1903-ban a radioaktivitás
felismeréséért Henri Antoine Becquerel-rel fizikai Nobel-díjat,
1910-ben a tiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjat kapott.

LÉGRÁDY OTTÓ
MEGHALT : 1948.07.04., Budapest (55 éve)
SZÜLETETT : 1878.09.21., Budapest
Lapszerkesztő, újságíró, kiadó. 1902-ben bátyjával, Légrády Imrével a Légrády Testvérek Nyomdai Műintézet társtulajdonosa lett. 1919-44 között a Pesti Hírlap főszerkesztője volt, s ő alapította az Érdekes Újságot. 1914-től elnöke volt a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségnek. Vállalatát 1948 márciusában államosították.

PEKÁR DEZSŐ
MEGHALT : 1953.07.04., Budapest (50 éve)
SZÜLETETT : 1873.11.17., Arad
Fizikus, geofizikus, akadémikus. Eötvös Loránd mellett kezdett
kutatni, s az Eötvös-ingával folytatott laboratóriumi mérésekben
vett részt. Ismeretterjesztő előadásokon Magyarországon ő számolt be először a spektroszkópokról és a rádiumról. 1915-től már állami főgeofizikusként működött. 1917-től a torziós ingával földgáz után kutatott a Hortobágyon, majd Eötvös halála után már ő irányította a geofizikai méréseket. Az általa vezetett geofizikai intézet az I. világháború után egyre nagyobb hírnévre tett szert, az alkalmazott mérési módszereket tanfolyamokon oktatták a külföldiek számára is.

BEGÁNYI FERENC
MEGHALT : 2000.07.04., Budapest
SZÜLETETT : 1937.02.27., Miskolc
Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész.