A hét nap krónikája

Tusnádfürdőn a hét végén megkezdődött a 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyhetes programsorozata Együtt vagy külön utakon, integráció és nemzeti érdek címmel. A Fidesz és romániai barátai által 1990-ben életre hívott szabadegyetem megnyitóján jelen volt Adrian Severin román külügyminiszter, Duray Miklós, Németh Zsolt, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki megnyitó beszédében kijelentette: a jelenlegi magyar kormány az európai integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról. Az RMDSZ távolmaradó elnöke, Markó Béla eközben a Félsziget elnevezésű, Marosvásárhelyen megrendezett nyári táborozáson tartott előadást, ahol „a szórakozáson volt a hangsúly”.

BELFÖLD

Meghúzták a nadrágszíjunkat
Több mint 550 milliárd forintnyi tehernövekedést hoznak a következő évi adókoncepció megszorításai – adta közre a Pénzügyminisztérium. Leginkább a személyi jövedelemadó szigorításait érzi meg jövőre az adózó: az adókulcsok és a sávok nem változnak, viszont eltörlik az egyéni nyugdíjjárulék kedvezményét, és jövőre már nem vehető igénybe befektetési adóhitel sem. Új tb-járulék is született, az egyszázalékos ápolási díj. A cégautó adója a duplájára emelkedik. Az áfa is változik: az eddig nullakulcsos termékeket – ide tartoznak a gyógyszerek és a tankönyvek – jövőre már ötszázalékos áfa terheli. A 12 százalékos kulcs 15 százalékosra emelkedik. Innen kikerül a háztartási energia (a gáz kivételével), amely jövőre 23 százalékos kulcsba tartozik majd. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben 11 százalékkal magasabb adóteher sújtja a távhő- és az áramszolgáltatást is. Mindez komoly drágulásokat hoz majd magával.

Ugrik az adókedvezmény
Kísért a múlt, mivel a kormány ismét felrúgta a lakáshitelezéssel kapcsolatos hosszú távú megállapodást. Több ezer család sorsát nehezítik meg és húzzák keresztül számításaikat, hiszen a lakáshitel után járó adókedvezmény megvonásával sokak számára lehetetlenné válik, hogy saját otthonuk legyen – fogalmazott Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az évente igénybe vehető legfeljebb 240 ezer forintos adókedvezményt törlik.

Elfogták a szuperbrókert
Üzleti ajánlattal csalták lépre Bécsben a rendőrök a tizenkétmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilát, aki feltételezhetően egy kirgiz diplomataautóval hagyta el az országot. A bróker elutazása előtt nem sokkal találkozott Tóth Andrással, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárral és a fideszes Áder Jánossal, akiktől „politikai védelmet” kért. A parlament bizottsági ülésén a kormánypárti képviselők a múlt héten megakadályozták az Állami Számvevőszék elnökének meghallgatását az Állami Autópálya-kezelő közpénzfelhasználásáról. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-től származik az a 13 milliárd forint, amit az ÁAK a K & H brókercégnél forgatott meg szabálytalanul. Kiderült: egy sor ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező off-shore cég szerepel a K & H kiemelt ügyfelei között, amelyek rendszeresen felbukkannak a sikkasztási botrány során szóba került gazdasági társaságokban is.

Kigurított dollármilliók
Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az orosz államadósság lebontása során eltűnt dollármilliók ügyében – jelentette be Keller László közpénzügyi államtitkár. Az ügy érdekessége, hogy az eljárás kizárólag olyan cégeket érinthet, amelyek az MSZP-hez kötődnek. Az államadósság rendezéséről az orosz féllel még tavaly egyezett meg Moszkvában Medgyessy Péter kormányfő. A megállapodás aláírása után egyértelművé vált, hogy a magyar államot tetemes anyagi kár érte.

Fegyverfelügyelő szocialista
Dávid Gyula szocialista képviselő, a parlament honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja tavalyig felügyelőbizottsági tagja volt annak az Armaco Kft.-nek, amely nemrég 140 millió forintos tanácsadói szerződést írhatott alá az orosz RSZK MiG-gel a MiG–29-es vadászgépek hajtómű-felújítása kapcsán – tudta meg lapunk. A képviselő állítja: nincs köze a közvetítői megbízáshoz.

Tűrőképességet oktatna
Az idősek, az egyedülállók és a romák kórházi ellátását segítő szakszolgálat felállítását javasolja az esélyegyenőségi miniszter. Lévai Katalin szerint szükség van arra, hogy az egészségügyben dolgozók elfogadják a más kultúrájú embereket. Gond, hogy a legtöbb helyen sem a betegek, sem a kórházi személyzet nem viseli el, ha valaki másként viselkedik, ha mások a szokásai. A toleranciát a miniszter tanfolyamon oktatná az ápolóknak.

Bűnözők szabadlábon
Az elmúlt négy hónap alatt – a büntető törvénykönyv módosításának március 1-jei hatályba lépése óta – 1368 elítéltet engedtek feltételesen szabadlábra –tájékoztatott Bárándy Péter igazságügyi miniszter írásbeli kérdésre válaszolva. A büntetés-végrehajtási intézetekből szabadult bűnözők 75 százalékát korábban vagyon elleni bűncselekmények – többek között lopás, csalás, sikkasztás, jármű önkényes elvétele – miatt ítélték el. A fennmaradó mintegy 350 személy ennél súlyosabb, például erőszakos bűncselekmények elkövetéséért került börtönbe. Érdekessége a válaszlevélnek, hogy a miniszter kifogásolta a kérdező által használt „bűnöző” megfogalmazást, mivel „szakmailag az elítélt kifejezés a helyes”.

A Fidesz a szülői jogokért
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete után a Fidesz is az Alkotmánybírósághoz fordul a közoktatási törvény módosítása miatt. A párt alelnöke szerint a pedagógusok titoktartási kötelezettségét szabályozó rendelkezés ellentétes az alaptörvénnyel. Pokorni Zoltán elmondta: a módosítás miatt a tanárok nem számolhatnak be a szülőknek például arról, ha gyermekük alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, vagy esetleg bűnözőkkel tart kapcsolatot. Az ellenzéki párt alelnöke úgy véli, hogy emiatt csorbul a szülők gyermekneveléshez való alkotmányos joga.

Gyorsuló népességfogyás
Az év első öt hónapjában mintegy harminc százalékkal nőtt a népességfogyás mértéke az időarányos tavalyihoz képest, a népesség száma május végén 10,121 millió volt – közölte a KSH. A születések száma több mint két százalékkal csökkent, a halálozásoké több mint hét százalékkal emelkedett. Az idei év első öt hónapjában csaknem tizenötezer házasságot kötöttek, több mint 38 ezer gyermek született, csaknem hatvanezren hunytak el. A „népesedés nemzeti programjának” kidolgozására van szükség ahhoz, hogy lassítani lehessen a Magyarországot jelenleg jellemző „termékenységcsökkenést” – nyilatkozta a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának elnöke.

Apadnak a folyók
Több tízmillió forintos kiesést okozhat a Mahartnak a Duna aszály miatti alacsony vízállása. A folyó német szakaszán a napokban várhatóan véglegesen le kell állítani a szállítást, míg az Al-Dunán még éppen gazdaságos a fuvarozás. Magyarországon az esők hatására jobb a helyzet, bár itt is csak kétharmadig tudják megtölteni az uszályokat. A Rába Vas megyei szakaszán a rendkívül csapadékszegény időjárás miatt vízkorlátozást rendeltek el, a Rábán és a Gyöngyös-patakon üzemelő erőműveknek pedig megtiltják a vízgyűjtést a tározókban. A meteorológusok szerint a közeljövőben sem várható kiadós csapadék, így a vízkorlátozás hetekig is fennmaradhat a Nyugat-Dunántúlon.

Földet életjáradékért
A kormány módosította a „földért életjáradékot” program rendelkezéseit, így az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületeket is fel lehet ajánlani életjáradék fejében megvásárlásra a Nemzeti Földalapnak. „A program módosításával lehetőség nyílik akár tizenöt-húszezer hektár termőföld megvásárlására is” – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: osztatlan közös tulajdon esetén a felajánlott termőföld tulajdoni hányadértékének meg kell haladnia a százezer forintot. Közlése szerint az életjáradék alapja a felajánlott föld piaci árának kétszerese.

KÜLFÖLD

Brit belpolitikai válság
Átfogó vizsgálatot követel a brit ellenzék, miután eddig ismeretlen körülmények között meghalt David Kelly kormánytanácsadó, volt iraki fegyverellenőr. Az iraki háborúval kapcsolatos parlamenti vizsgálat koronatanúja csütörtökön tűnt el, majd pénteken házának közelében megtalálták holttestét. A Scotland Yard egyelőre öngyilkosságra gyanakszik. A BBC ezután bejelentette, Kelly volt a fő forrása annak a Tony Blair által élesen támadott műsornak, amelyben azt állították, hogy a brit kormány meghamisította az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekről szóló dokumentumokat. Kelly halála után a Távol-Keleten tartózkodó Blair támogatottsága a mélypontra zuhant Nagy-Britanniában. Egy rögtönzött felmérés alapján a britek kétharmada követelné a miniszterelnök lemondását.

Eltüntetik a koronát
Már idén ősztől a magyarigazolványt magyarkártya váltja fel, amelyről eltűnnek az egykori Nagy-Magyarország jelképei, azaz a koronás címer – írta a román sajtó Kovács László és a román külügyminiszter pénteki megállapodását követően, melynek értelmében – a román lapok szerint – csak kulturális és oktatási támogatást kaphatnak a jogosultak. A magyar külügyminiszter a találkozót sikerként könyvelte el, csakúgy, mint a szombati pozsonyi megbeszélést. Ugyanakkor Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a tárgyalás után megismételte az eredeti, a státustörvényt elutasító szlovák álláspontot: továbbra sem fogadják el azt, hogy Magyarország a kedvezménytörvény alapján támogassa a szlovákiai magyarok oktatását és művelődését.

Emberi jogokat sért az USA
Megsértik az emberi jogokat az amerikai katonák Irakban – jelentette az Amnesty International. A jogvédő szervezet szerint több ezer iraki foglyot megdöbbentő körülmények között tartanak fogva: a higiéniai feltételek hiányosak, a rabok családtagjai nem kapnak tájékoztatást. A szervezet azt is kifogásolja, hogy az amerikaiak több fogolytáborba nem engedik be őket.

Nem kérnek a menekültekből
Horvátország és Bulgária egyöntetűen elvetette London ötletét, miszerint e két országban kellene speciális menekülttáborokat kialakítani. A bolgár elnök, Georgi Parvanov úgy véli, az uniós tagállamoknak és az unió leendő tagjainak közösen kell cselekedniük, és nem lehet egyes államokat terhelni a „gettók” kialakításával. Stipe Mesic horvát államfő azt ajánlotta, hogy a menekülttábor ötletének kigondolói inkább a balkáni krízis megoldásán törjék a fejüket.

GAZDASÁG


Sokat nőtt az államadósság
Ez év első fél évében összesen több mint ezermilliárd forinttal növekedett a központi költségvetés forint- és devizaadóssága – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból. A központi költségvetés devizaadóssága az év első felében 352,3 milliárd forinttal nőtt: a növekedés mértékét a 244,1 milliárd forint értékű devizakötvény-kibocsátás, az 56,4 milliárd forint értékű hitelfelvétel, illetve a 245,5 milliárd forint értékű devizahitel-törlesztés határozta meg.

Drágább lesz a posta
Augusztus elsejétől tíz százalékkal emelkedik a postai szolgáltatások díja – értesült a Magyar Nemzet. A döntés már július első felében megszületett, ám a kormány és az informatikai tárca még nem jelentette be az intézkedést. Szakértők szerint az emelés felkészülésként értelmezhető, mivel az uniós csatlakozás miatt ennél sokkal jelentősebb áremeléseket kell végrehajtani. Ezenkívül középtávú stratégiája alapján a Magyar Posta már jövőre megkezdené a hatszáz és kétezer közötti lélekszámú települések postáinak magánkézbe vagy önkormányzati kezelésbe adását.

Többet fizetünk az áramért
A februári 8,7 százalékos lakossági energiaár-emelés után augusztusban újabb 9 százalékkal emeli meg az áram árát a kormány – ismerte el egy rádióinterjúban Kovács László külügyminiszter. Ennek nyomán minden háztartás villamosenergia-számlája átlagosan 500 forinttal lesz magasabb havonta. Emlékezetes: a Medgyessy-csomaggal havonta több mint 4000 forintot von el a kormány az adófieztőktől, az áram drágításával ez a tétel már 5000 forint fölé emelkedik.

Nem lesz matrica az M5-ösön
Az M5-ös autópályán nem csökkentik az országosan elfogadott szintre a díjakat, a sztrádát üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. csupán az éves matricatulajdonosoknak nyújt harmincszázalékos kedvezményt. A csekély engedmény ellenében az AKA Rt. állami garanciával hozzájutott azokhoz a kedvező hitelekhez, melyekkel megmenekül csőd közeli helyzetéből, és továbbépítheti Európa legdrágább autósztrádáját. Az autópálya használóinak a matrica bevezetése lenne a legmegfelelőbb, ehhez viszont az AKA Rt. csak akkor járul hozzá, ha elmaradt bevételeit megtérítik. Ez esetben az állam a koncessziós szerződés lejártáig, azaz harminc évig évente hét-nyolc milliárdot fizetne az AKA-nak.

Egekbe szökik a búza ára
Megállíthatatlanul drágul a búza az aszály miatt. A búzaár mostanra átlépte a tonnánkénti harmincezer forintot, s a tavalyihoz képest idén 25-30 százalékkal lesz magasabb az óriási exportlehetőségek miatt, a környező országokban ugyanis nagyon jó áron lehet eladni a búzát. Egyelőre nem tudni, hogy a molnárok mennyivel emelnék a liszt, illetve a pékek a kenyér árát. Sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy szeptemberben az erős külföldi kereslet ellenére exportstopot rendel el az agártárca a búzára.

A 13. havi bér kálváriája
Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője megerősítette: nemcsak a nyugdíjasok várhatnak hiába idén a beígért 13. havi nyugdíjuk negyedére, hanem a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak is jövő év januárjában fizetik ki az idei évre vonatkozó 13. havi fizetésüket, jutalmukat. A törvény szerint az adott évben kell átutalni a 13. havi illetményeket, ezért várhatóan már ősszel módosítják az erre vonatkozó jogszabályt. Az állami szférában dolgozók és az idősek karácsony előtt nehéz helyzetbe kerülhetnek, eddig ugyanis az effajta járandóságokat még az ünnepek előtt megkapták.

A Molé lett az INA
A Magyar Olaj-és Gázipari Rt. köthet szerződést az INA horvát olajipari konszern 25 százalék plusz egy részvényének megvásárlásáról, miután csütörtökön a zágrábi kormány jóváhagyását adta az üzlethez, elfogadva a magyar társaság 505 millió dolláros vételi ajánlatát. A szerződést ünnepélyes keretek között Ivica Racan horvát és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írták alá. A Mol, amely az osztrák ÖMV-t előzte meg a versenyben, az INA és a szlovák Slovnaft finomító révén Közép-Európa olajpiacán vezető szerephez jut, és közel kerül stratégiai célja megvalósításához, hogy a Balti-tengertől az Adriáig terjedő integrált üzletet építsen ki.

Euró 2008-tól
A kormány és a jegybank közös döntése szerint 2008. január 1-jétől tervezi Magyarország bevezetni az eurót. Ehhez a következő négy évben az inflációt és az államháztartás hazai össztermékhez viszonyított hiányát egyaránt három százalékra kell leszorítani. A kormány a cél érdekében határozott gazdaságpolitikát ígér.