A Nemzetközi Bírói Egyesület Magyarországra látogat

Magyarországra érkezik a Nemzetközi Bírói Egyesület európai szekciójának küldöttsége augusztus 24-én, hogy a bíróságok helyzetéről tájékozódjon - tájékoztatta az MTI-t az Igazságügyi Minisztérium kedden.

Májusban Horeczky Károly, legfelsőbb bírósági tanácselnök, a Magyar Bírói Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: szervezetük az Európai Bírói Egyesület – mely a Nemzetközi Bírói Egyesület európai regionális tagozata – elé tárja a magyar bírák helyzetével, az igazságszolgáltatás finanszírozásával kapcsolatos álláspontját, s ennek nyomán megeshet, hogy a Magyarországon is tájékozódik a kialakult helyzetről.

„A magyar egyesület saját vizsgálatai alapján készített jelentésben tájékoztatta a magyarországi állapotokról az európai egyesületet, amely – ha indokoltnak tartja – a helyszínen is tájékozódhat, és jószolgálati tevékenység keretében közbenjárhat a magyar bírák érdekében” – tudatta Horeczky Károly. A tárca közölte: a látogatás során Bárándy Péter fogadja az nemzetközi egyesület képviselőit, és tájékoztatja őket a kormányzat, valamint a minisztérium kodifikációs terveiről.

A közlés rámutat: a bírói alapilletmény 1998-hoz képest 2003 novemberére 190 százalékkal emelkedik, a kezdő bírói juttatás a pótlékokkal együtt meghaladja majd a 333 ezer forintot. A bérek az európai uniós jövedelmekkel azért nem hasoníthatók össze, mert „az európai átlagkereset nehezen értelmezhető fogalom”. „A közösségi szabályozás nem terjed ki a bérszínvonalra” – fogalmaz az Igazságügyi Minisztérium, hozzátéve: e téren a tagállamok között igen nagy különbségek vannak, nem mindegy tehát, hogy a magyar bírók bérét Portugália, vagy Dánia bírói béreivel hasonlítjuk össze.

„A bírói bérek sem önmagukhoz, sem a közszolgálatban dolgozó többi munkavállalóhoz, különösen pedig ahhoz képest nincsenek elmaradásban, amekkora a többi ágazat lemaradása ugyanazon ágazatok európai uniós béreihez képest”. A tárca az elmúlt egy év alatt megvalósított igazságszolgáltatási reformok között említi az ítélőtáblák felállítását, az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág költségvetési függetlenségének megerősítését, a bíróságok költségvetési fejezetének 44 százalékos növekedését, valamint a bírói, illetve az ügyészi életpálya-modell szabályozásának elindulását.

Az IM rámutat még arra is, hogy a bírák alapilletménye júliustól 25 százalékkal, novembertől pedig további 25 százalékkal emelkedik.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke több alkalommal szólt arról, hogy bár az idén a bíróságok költségvetése a tavalyi 37 milliárd forintról 49 milliárd forintra emelkedett, a megnövekedett költségvetési támogatás ellenére a magyar bírák fizetése Európában az utolsó előtti helyen van.

A megyei bírósági elnökök legutóbbi tanácskozásán, júniusban Lomnici Zoltán azt mondta: „az Európai Unió tagországaiban dolgozó bírák bére 225 százalékkal több a magyar kollégáikénál”. Az LB elnöke emiatt is elengedhetetlennek tartotta a bírói életpálya-modell bevezetését.