Az orvos válaszol

„Lelki bajok” jeligére. Olvasónk azt szeretné tudni, hogyan ismerhető fel az idegöszszeroppanás? Ő ugyanis állandó lelki megpróbáltatásnak van kitéve, férje alkoholizmusa és ebből fakadó agressziója miatt. Úgy érzi, ereje végén jár. Fejfájás gyötri, de szívtájéki panasz is jelentkezik olykor-olykor. Halálfélelme van. Éjjel nem tud aludni. Kérdi, mitévő legyen? Pszichológushoz nem akar menni, mert szerinte az úgysem segít.
A tartós stressz kimerültséghez vezet. Ilyenkor a szervezet jelzi is a bajt. Ez megnyilvánulhat testi panasz, így fejfájás, szívrendellenesség, gyomorfájdalom, emésztési zavar formájában, de felléphet allergiához hasonló bőrkiütés vagy egyéb betegség is. Jelentkezhet álmatlanság, szorongás, idegesség. Az orvosi vizsgálat során a kimerültség talaján fellépő testi panaszok mögött szervi bajt általában nem találunk.
A szervi elváltozás nélkül fellépő testi tüneteket pszichoszomatikus betegségnek hívjuk. Az ebben szenvedő a lelki konfliktusait testi tünetekké alakítja át. Ez a folyamat elvonja a beteg figyelmét a gondot okozó érzelmekről, és a kevésbé fenyegető testi problémákra irányítja azt.
Néha a testi tünet a beteg lelki problémáinak metaforikus megjelenéséből adódik. Például a mellkasi fájdalomra panaszkodó beteg szimbolikusan az összetört szívétől szenvedhet, miután szerelme visszautasította. Sokszor a hátát fájlaló beteg túl nehéznek érzi a rá háruló mindennapi terheket. Néha e tünetek eredetében azt találjuk, hogy a beteg lelkiekben azonosul olyan emberrel, aki hasonló tünetektől szenved. Előfordul olyan eset is, hogy a beteg akkor kezd szívpanaszokat érezni, mikor életében elkövetkezik az az életkor, amikor édesapja szívrohamot kapott. A pszichoszomatikus tünetek a beteg kivizsgálása és az orvosi megnyugtatás után általában megszűnnek. Nemegyszer azonban pszichológus segítségét kell kérni a mélyben meghúzódó lelki ok feltárása és a probléma megnyugtató rendezésére.
Olvasónknak azt javaslom, hogy változtassa meg elhatározását, és keressen fel mégis egy szakembert. Higgye el, hogy nemcsak gyógyszert fog kapni, hanem segítséget is az életviteli nehézségek megoldása és kezelése terén.

„Félelem” jeligét választó olvasónk hozzátartozóját tüdődaganattal operálták. Azóta jól van, rendszeresen jár orvosi ellenőrzésekre. Olvasónk azt kérdezi, mire számíthatnak. A válaszom azért lenne fontos számára, mert szerette a műtét óta rettegésben él.
A feltett kérdésére sajnos nem tudok választ adni, bármennyire is szeretnék. A betegség kimeneteléhez ismerni kell a szövettani eredményt, a műtéti leírást, a beteg egyéb betegségeit, általános állapotát, a korát és nem utolsósorban a beteget önmagát. Ha igaz, hogy a daganat kicsi volt, a műtét jól sikerült, és azóta sincs semmi komplikáció, akkor hozzátartozója nagy valószínűséggel a gyógyult daganatos betegek közé fog tartozni, s rettegésre semmi oka.
Mindemellett arra kérem levélírónkat, hogy ne hagyja félni édesanyját. Kísérje el őt a kezelőorvosához, és vele közösen tisztázzanak minden felmerülő kérdést. A gondozó orvos, aki ismeri a beteget, nálam hitelesebb és megnyugtatóbb felvilágosítást adhat mindkettejük számára a felmerülő, nyugtalanító kérdésekre nézve.

„Cukor nélkül” jeligére. Az ízérzékelés zavara mögött állhat az arcideg működésének rendellenessége, erős dohányzás, főként a pipázás, de gyógyszermellékhatás vagy depresszió is. A panaszt mindenképpen célszerű kivizsgálni ideggyógyász és szájsebész szakember bevonásával.