Az APEH adatmásolási ügyét feltáró parlamenti vizsgálóbizottságban részt vevő kormánypárti képviselők nem járultak hozzá, hogy a bizottság meghallgassa a 2002. június 28-i kormányülés hangfelvételét, melyen Kiss Elemér vetette föl az adatmásolás kérdését – jelentette ki hétfőn újságírók előtt Font Sándor, beszámolva a testület első félévi munkájáról.
Az adatmásolási botránnyal is foglalkozó kormányülés szigorúan titkosnak minősített összefoglaló jelentése eljutott ugyan a testülethez, ám a parlamenti bizottságban részt vevő kormánypárti képviselők nem értettek egyet azzal, hogy a testület hozzáférhessen a kormányülésen készült hangfelvételhez is. E nélkül viszont az összefoglaló jelentést nem lehet értelmezni, s kételyek merülnek fel, ’’milyen szövegkörnyezet hangozhatott még el, hogy ne kerülhessen a bizottság elé’’ a hangfelvétel – fogalmazott Font hétfői sajtótájékoztatóján. A bizottság elnöke emiatt értetlenségét fejezte ki, rámutatva: ’’C’’ típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton estek át a bizottság tagjai, nem nagyon lehet jogi akadálya annak, hogy a képviselők megismerhessék a kormányülésen elhangzottakat.
Az MNO megkérdezte: foglalkozik-e a bizottság a kiszivárgott adatokból adódó, egyszer már megfogalmazott nemzetbiztonsági kockázattal. Font válaszában kifejtette, hogy szükség esetén e szempontból is meghallgatják az érintetteket kora ősszel, amikor a bizottság folytatja munkáját.
A bizottság elnöke minden, az adatmásolási botrányban meghallgatott, az érintett adatbázisokét felelős személynek föltette ugyanazokat a kérdéseket: hozzá lehet-e férni az általuk kezelt adatbázis rendszeréhez úgy, hogy annak ne maradjon nyoma a hozzáférés kapcsán; visszamenőleges időpontra tudnak-e adatbázist visszaállítani; használható-e máshol a rendszer; jogszerűnek találták-e a Pénzügyminisztérium kérését; tisztában voltak-e a kérés lényegével, hogy az adatokat milyen célból kéri a Pénzügyminisztérium.
A válaszadók kijelentették: nem lehet észrevétlenül hozzáférni az adatbázishoz, nem lehet semmilyen műveletet, tehát megtekintést sem eszközölni, a rendszer azonnal jelez mindennemű beavatkozást – ismertette a válaszokat Font. Hozzáfűzte: ez azért is lényeges, mert a jelen kormányzat részéről fölmerült, hogy a jelen kormányzatban illetéktelenek hozzáfértek az APEH adatbázisához és netán módosították azt, törölve esetleg kényes adatokat. Az érintett cégek informatikai beosztottjai is megerősítették, hogy lehetetlen ezekhez az adatbázisokhoz úgy hozzáférni, hogy ne történjen arról visszajelzés.
Minden nyilatkozó jelezte, hogy bármely tetszőleges időpontra vissza tudja állítani az adatbázist – tehát nem igaz az a kormányzati álláspont, mely szerint azért kellett adatbázist másolni, mert egy kormányváltás után számon kérhetik rajtuk, hogy bizonyíthassák: az érintett adatbázisok sértetlenek maradtak. Nincs igazi indok tehát egy adatbázis lemásolásának szükségességére.
Az MNO kérdésére válaszolva, hogy mi lehetett a Pénzügyminisztérium és a kormányzat valós célja az adatgyűjtésekkel, Font elmondta: az esetleges kormányzati szándék feltárása a bizottság működésének egyik célja, s inkább nem előlegezné meg a bizottsági álláspontot. Kérdésesnek nevezte, hogy a kormányzat valós motivációit fel tudja-e tárni a bizottság.
Arra a kérdésre, hogy az érintett adatkezelő szervek jogszerűnek találták-e a Pénzügyminisztérium kérdését, egyedül a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke válaszolta azt, hogy nem találta annak, és ő nem is másolta el az adatokat, nem is küldte el a Pénzügyminisztériumnak – ismertette a válaszokat Font (A PSZÁF elnökét, Szász Károlyt később ismeretlenek agyba-főbe verték – a szerk.) Úgy tűnik, egyedül a PSZÁF viselkedett helyesen az adott helyzetben, számon kérve a kért adatokhoz való hozzájutás jogszerűségét – hangoztatta Font, hozzátéve: a VPOP esetében felhozható, hogy a szigorúbb szolgálati szabályzás miatt ’’nem ajánlatos’’ és nem is szokásos a ’’parancs’’ vitatása.
Az érintett szervek nem voltak tisztában azzal, hogy a Pénzügyminisztérium milyen célból kéri az adatokat, egymásról sem tudták, hogy más szervektől is kértek ilyen információkat, erről csak akkor értesültek, amikor a sajtóban nyilvánosságra került a titkos adatmásolás.
Font hosszan ismertette az EU-tagállamok gyakorlatát, a Külügyminisztérium munkatársainak segítségével elkészült összeállítás szerint a vizsgált európai államokban, többek közt Franciaországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Görögországban, Hollandiában – soha nem fordult elő, hogy lemásolták volna az APEH-nek megfelelő szerv adatait. A fejlett országok már régen rájöttek arra, hogy kormányoktól független bizottságra kell bízni ezen adatok kezelését – fogalmazott Font, aki bejelentette, hogy kezdeményezni fogja Magyarországon is egy hasonló, a teljes rendszer felügyeletével megbízott, kormányoktól független bizottság létrehozását.
A miniszterelnök hídavató beszédére reagálva Font tételesen sorolta Medgyessy februári, a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében tett és egyéb ígéreteit, melyeket a kormányfő nem tartott be. A kormányfő ígérgetéseire és a retorikájában gyakran előforduló köztársasági eszmére válaszul Font kijelentette: nem a köztársaság, inkább a banánköztársaság rendszere jellemző Magyarországon, az ígérgető banánköztársasági rendszerre talán Medgyessy kubai útja adott ötleteket – hangzott el a sajtótájékoztatón.
origo.hu
Engedély nélküli vezetés miatt két sofőrt is tetten értek a rendőrök
