Kapaszkodó a fogyatékkal élőknek

Az Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesülete régóta dédelgetett álmokat váltott valóra, amikor támogatói segítségével 1999–2000-ben átalakította és felújította az önkormányzattól kapott régi moziépületet. Létrejött a Civil Központ, melyben két szervezet működik: az egyesület mellett az általa megalapított Civil Szolgáltató Kht.
– Egyik legfontosabb feladatunk tagjaink érdekképviselete, naprakész, hiteles információkkal való ellátása – tájékoztatott Szalkainé Skultéti Ildikó, az Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke. – Különböző fórumokon képviseljük a fogyatékosok érdekeit, például az akadálymentesítés és az integrált foglalkoztatás elterjedésének elérésében.
Az egyesület 1994 óta végez támogató szolgálatot a fogyatékos, egészségkárosodott vagy krónikus betegséggel küzdő emberek számára. Leggyakrabban tanácsot, szállítást és személyi segítést kérnek a rászorulók. A központban teleház is működik irodai és számítástechnikai szolgáltatásokkal.
– A kht. fő tevékenysége a rehabilitációs célú foglalkoztatás. A székhely Üllőn öt telephelyen, meg további öt településen: Vácott, Szentmártonkátán, Inárcson, Tápióbicskén és Újszilváson dolgozunk. Jelenleg háromszázhetvenöt alkalmazottunk van, nyolcvan százalékuk megváltozott munkaképességű, és hatvankilenc százalékuk részesül valamilyen ellátásban egészségi állapotára való tekintettel. Jelenleg mintegy négyszázan vannak várólistán, nekik is szeretnénk minél előbb munkát adni, ezért egyre több megrendelésre van szükség. Két helyi vállalkozó már évek óta biztos megrendelőnk, például az egyik logisztikai cégnek csomagolunk.
– Átestem egy műtéten, azután leszázalékoltak – meséli Nagy Lászlóné Erzsike, aki a csomagolási osztályon dolgozik. – Máshol nem tudnék munkát vállalni, mert fulladok. Két éve dolgozom, és nagyon sokat jelent nekem, hogy itt emberek, és nem a négy fal között vagyok, mint korábban. Persze a pénz sem jön rosszul. Mindig más terméket címkézünk, így a testhelyzetünket is váltogatjuk. Mindenki azt a munkafázist vállalja, amelyik neki a legjobban megy.
A központ másik állandó megrendelőjének katonai és munkaruházatot készítenek. A varrodában dolgozó nők többsége – igaz, egy férfi is akadt – leszázalékolt, de akadnak köztük egészségesek is, ők továbbállnak, ha máshol el tudnak helyezkedni. A varrónők büszkén újságolják, hogy ők végzik a központ legbonyolultabb munkáját.
– Csak az kerülhet ide, aki tud varrni, e készségét be is kell mutatnia. A múltkor is át kellett küldeni valakit egy másik részlegre, mert valahogy nem ment neki a munka – néz rám széles mosollyal az egyikük.
A különböző fázisokat ugyan szétosztják egymás között, de mindenkinek többhöz is értenie kell. Könnyűnek látszik, amit csinálnak – mondják –, de néha hosszadalmas megtanulni.
Egyikük fontosnak érezte külön hangsúlyozni, a rugalmas munkaidő náluk nem csak szóbeszéd: – A múltkor két súlyos műtétje volt a kislányomnak. Elengedtek három hónapra ápolni, mégis megtarthattam a munkahelyem.
– Fontos tevékenységeink még a nyomdai előkészítő és befejező, valamint egyszerű papíripari munkálatok, az elektronikai alkatrészek összeszerelése, a kötszergyártás és minőség-ellenőrzési, válogatási munkák, végzésükhöz megfelelő háttérrel és gépekkel rendelkezünk – sorolja az egyesület elnöke. – Vevőink megrendeléseihez rugalmasan tudunk alkalmazkodni, bár eltelik egy kis idő, mire elnyerjük a teljes bizalmukat. Pedig a mi embereinknek helyzetükhöz képest sokkal jobb az egyéni teljesítményük, mert óriási bizonyítási vágy munkál bennük. Lelkesebbek és elszántabbak, szeretnék megmutatni a többieknek, hogy ők is ugyanúgy megállják a helyüket.
A Civil Központ nonprofit szervezet, ezért ha több a megrendelés, és több pénz folyik be a kasszába, többet lehet szétosztani. Tavaly karácsony előtt például tizenharmadik havi fizetésnek megfelelő összeget kaptak a dolgozók. Sokszor viszont azon kell gondolkodni, hogy miből fog működni a központ a következő hónapban, a beruházásokról nem is beszélve.
– Nagyon büszkék vagyunk a sok odafigyelést igénylő, érzékenyebb lelkekből álló terápiás csoportunkra – mondta Szalkainé Skultéti Ildikó. – Ha türelemmel, gondoskodással viszonyulunk hozzájuk, és megfelelő munkát kapnak, ők is épp olyan eredményesek lehetnek, mint a többiek. Hosszú, megfeszített munka gyümölcse, hogy idén már négyen visszatérhettek az elsődleges munkaerőpiacra.
Kétség nem férhet hozzá, hogy az üllői Civil Központ és a hozzá hasonló nyolcvan-kilencven magyarországi szervezet nemcsak szavakkal, de tettekkel is sokat tesz azért, hogy a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű emberek is be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és lehetőleg teljes életet éljenek. A nemes szándék valóra váltásához azonban pénz is kell…
Az önkormányzatok többnyire készségesek, de sokszor nekik sincs pénzügyi keretük a beruházásokra. Az uniós belépéssel remélhetőleg új pénzforrások nyílnak meg. De addig is átgondolhatjuk és megváltoztathatjuk tartózkodásunkat, idegenkedésünket a fogyatékkal élőktől.