KSH: elakadt a gazdasági élénkülés

A tavalyi nettó 467 milliós tőkebeáramlással szemben az idén nettó 61 millió euró tőke áramlott ki az országból. A folyó fizetési mérleg hiánya ily módon csak hitelfelvétellel finanszírozható – áll a KSH frissen publikált jelentésében. A dokumentum megállapítja: a reálgazdaság egyensúlyi helyzete továbbra is kedvezőtlen.

Elakadt a gazdasági élénkülés

A bruttó hazai termék 2003. első negyedévi alakulásának adatai megerősítették azt az előzetes közlést, miszerint a GDP 2,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly az első negyedévben 2,9 százalék volt a gazdasági növekedés, és lényegében ezen a szinten maradt a második negyedévben is. A múlt év második felében lassú élénkülés kezdett kibontakozni, ám az élénkülés folyamata az idei év elején elakadt – áll a Központi Statisztikai Hivatal frissen publikált jelentésében.

A dokumentum szerint a magyar gazdaság növekedése a lassulás ellenére az Európai Unió átlagához képest továbbra is magas, a csatlakozó országok között pedig jó közepes helyet foglal el. A gazdasági fejlettségben kissé előttünk álló Szlovénia és Csehország növekedése az első negyedévben valamivel elmaradt a mienktől.

Mérséklődött a kereslet

Az első negyedévben bekövetkező lassulásnak a hazai kereslet mérséklődése volt az oka. A GDP belföldi felhasználása tavaly a második félévben 8 százalék körüli ütemben emelkedett, és ez a gyors növekedési ütem idén 4,5 százalékra esett vissza. A külső kereslet, vagyis az export valamivel gyorsabban nőtt az első negyedévben, mint a múlt év második felében.

A belföldi felhasználáson belül a háztartások fogyasztásának növekedési üteme már 2001-ben felgyorsult, és elszakadt a GDP növekedésétől. Ez a folyamat 2002-ben tovább erősödött, és a negyedik negyedévben elérte a csúcspontját, majd 2003 első negyedévében valamelyest mérséklődött. A háztartások fogyasztása 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti olló nem nyílt tovább, de változatlanul rendkívül nagy az eltérés.

A belföldi fogyasztás másik nagy tétele, az állóeszköz-felhalmozás, a kilencvenes évek második felétől ez év elejéig folyamatosan emelkedett, 2003 első negyedévében azonban kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A gazdaság jövőbeni fejlődését, illetve az export növekedését közvetlenül segítő beruházások közel két éve tartó csökkenése megállt, sőt az első negyedévben növekedett is. Az export túlnyomó részét adó feldolgozóiparban tavaly az első negyedévben 6 százalékkal kevesebbet, az idén 4 százalékkal többet ruháztak be, mint a megelőző év azonos időszakában.

Kedvezőtlen az egyensúlyi helyzet

A belföldi felhasználás mérsékeltebb növekedése ellenére a reálgazdaság egyensúlyi helyzete továbbra is kedvezőtlen, ami az államháztartási deficit növekedésében és a folyó fizetések mérlegének egyensúlyromlásában egyaránt kifejeződik.

Április-májusban a bruttó ipari termelés az első negyedévi 4,4 százalékos növekedést követően 5,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, ám májusban az előző hónaphoz képest kissé lassult az ütem. Az élénkülés kizárólag az exportra volt jellemző: az ipari termékek iránti belföldi kereslet áprilisban kissé nőtt, majd májusban ismét a tavalyi szint alá esett.

Az építőipar teljesítménye a tavalyi kiugróan magas növekedés után az első negyedévben 14 százalékkal csökkent. Áprilisban a csökkenés kissé mérséklődött, majd májusban megfordult a tendencia.

A kiskereskedelmi forgalom volumene májusban kissé mérsékeltebb ütemben nőtt, mint a megelőző hónapokban.
A külkereskedelmi forgalom volumene január-májusban emelkedett. Míg az exportban 1,3 százalékos, az importban 6,4 százalékos volt a növekedés. Az egyensúlyromlás jelentős hányada a feldolgozott termék árucsoportjában alakult ki, e termékek exportja ugyanis visszaesett, miközben behozataluk jelentősen nőtt. Ez utóbbi jelenség hátterében az importtermékek iránti magas fogyasztói kereslet áll. Hozzájárult a külkereskedelmi egyenleg romlásához, hogy az idei hideg és elhúzódó tél miatt növelni kellett az energiahordozó-behozatalt is.

Tőkebeáramlás helyett tőkekiáramlás

A folyó fizetési mérleg öthavi negatív egyenlege 1,7 milliárd euró volt, a tavalyi 0,9 milliárd euróval szemben. A nem adóssággeneráló források alakulása azt mutatja, hogy Magyarország átmenetileg tőkeexportőr országgá vált. A tavalyi nettó 467 milliós tőkebeáramlással szemben az idén nettó 61 millió euró tőke áramlott ki az országból. A folyó fizetési mérleg hiánya ily módon csak hitelfelvétellel finanszírozható.

Az államháztartás konszolidált féléves hiánya 601 milliárd forint volt, 100 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A nem konszolidált bevételek 13 százalékos növekedésével szemben a kiadások 14 százalékkal emelkedtek.

Az infláció mérséklődött. Az első félévi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 4,3 százalékos volt, a múlt év azonos időszakában mért 5,9 százalékkal szemben. A júniusi árszint az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal lett nagyobb.

A foglalkoztatottság enyhén emelkedett, ám a munkanélküliek száma valamivel magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A keresetek reálértéke 13,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az időszak folyamán némi ütemcsökkenés volt tapasztalható.