Törvénymódosítás az állatkínzás ellen

Az ember már csak olyan, hogy hajlamos elmenni a kellemetlen dolgok mellett, kényelmesebb félrefordítania a fejét. Aztán néha kénytelen mégis szembesülni valamivel, ami felrázza közönyéből. Nagyon sokunkat sokkolt a fadd-dombori kutya halálra kínzásának története. Tévéből, újságfotókról nézett ránk a kis zsemleszínű keverék szenvedő tekintete, nehéz elfelejteni csontig kisebesedett testének látványát. Ezt embernek mondott lények tették vele.
A kikötő egyik telepének három biztonsági őre ütött rajta a teljesen ártalmatlan, kóbor kutyán. Kötelet vetettek a nyakába, és egy autó után kötötték. A kiéhezett, legyengült állat, amíg lábai bírták, futott a kocsi után, amely tovább vonszolta akkor is, amikor az áldozat lábai már felmondták a szolgálatot. A haldokló kutyát két nap múlva találták meg jó emberek egy bokor alatt, s azonnal kórházba vitték. A szekszárdi állatklinika orvosa azt mondta, soha még ilyen borzalmas sérüléseket nem látott. A kutya, rettenetes élményei ellenére a műtétek, kezelések során végig együttműködött, bizalommal megnyalta ápolója kezét. Több ember hosszas erőfeszítései ellenére sem élte túl a kikötőbeli kigyúrt fickók szórakozását. Rövid kis életéből csak a szánalmat keltő fotó maradt.
Az eset hatalmas visszhangot keltett. Az érvényben lévő állatvédelmi törvény szerint ugyanis az állatkínzás csupán szabálysértés, amelyért legfeljebb ötvenezer forintos pénzbüntetés jár. Az állatvédők tüntetéseken, demonstrációkon, sajtóban követelik a törvénymódosítást. Franciaországban, Angliában például ennél kevesebbért is börtönbüntetés jár. Az utóbbi országban legutóbb azért kapott valaki három hónap börtönbüntetést, mert megunt kutyáját kitette az erdőben. A társadalom megvetése pedig oly mértékben sújtja az állatkínzáson kapott polgárt, hogy szinte elüldözik lakhelyéről. Igaz, ezúttal nem kerülte el az erkölcsi retorzió a fadd-dombori biztonsági őröket sem, s különösen nem a főkolompost, az autót vezető férfit. Azonnal kirúgták, lakásán egész nap csöng a telefon, hallgathatja a felháborodott szidalmakat. Azt állítja, ő csak rotweilerét akarta megvédeni – ami nevetséges érv mindazok szemében, akik láttak már valaha őrző-védő, kiképzett, félelmetesen izmos rotweilert. Azt is mondja, már tudja, hogy hibázott, s meg is bánta tettét. Ki-ki eldöntheti, hisz-e olyan bűnbánatban, ami csak a botrány kitörése után támad fel. De mindegy is. Ezúttal megúszta, nyilván meggondolja, legközelebb kínoz-e halálba állatot.
Jó lenne azonban, ha senki nem tehetné büntetlenül. Képviselők már benyújtották a parlamentbe az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, ami szeptemberben már tárgyalásra kerülhet. Az előzetes jelzések szerint, pártállásra való tekintet nélkül meg fogják szavazni.