Külhoni magyarok révén vízre szállhatnak a mozgássérültek is

A vitorlázás az egyik olyan sportág, amelynek gyakorlásában mindenki egyenlő módon vehet részt. Mostantól a mozgáskorlátozottak is repülhetnek a szelek szárnyán azokkal a különleges kis hajókkal, amelyeket a balatonkenesei kikötőben mutattak be a minap. Egy elektromos eszköz segítségével még a súlyosan bénult, végtagjuk mozdítására sem képes emberek is biztonsággal irányíthatják a lényegében felboríthatatlan járműveket.
Zoltan L. Pegan, azaz Pogány Zoltán, akinek a különleges hajók hazai debütálását köszönhetjük, 1956-ban hagyta el az országot. Ma Amerikában él, sikeres üzletemberként. Fia, aki szintén a Zoltán nevet kapta szüleitől, a kanadai légierő mentő-kutató pilótájaként dolgozott, amikor húsz évvel ezelőtt iszonyatos baleset érte: ejtőernyős ugrás közben nekicsapódott a repülőnek. Mindkét lába megbénult, kerekes székbe kényszerült. Mindig is sportszerető ember volt, ezt a szenvedélyét a kórházi műtétek, megpróbáltatások után sem adta fel. Kerekes székes kosárlabdával próbálkozott, emellett ma is rendszeresen búvárkodik. Igazi szerelmévé azonban a vitorlázás vált, amellyel Ausztráliában barátkozott meg hét esztendeje.
A világhálón fedezte fel az ifjú Zoltan L. Pegan azokat 1,2 méter széles, 2,3 méter hosszú, nagyon könnyen irányítható, Acces Dinghys névre hallgató hajókat, melyeket egyedül a világon az ausztrál fővárosban, Melbourne-ben gyártanak. A vitorlások mindegyikét 25 kilogrammos súlyokkal látják el, ezért az erős szélrohamoknak is ellenállnak. Sikeres tengeri átkelésekre, túrákra számos példa akad. Hősünk is addig gyakorolt a Sydney előtti öbölben, mígnem ötszörös ausztrál bajnok vált belőle. Világbajnokságon, nemzetközi kupákon más előkelő helyezésekkel is dicsekedhet. Most pedig arra készül, hogy a szeptemberi athéni vb-n magyar színekben száll a vizekre. A napokban ugyanis hazaköltözött Budapestre.
Nem üres kézzel érkezett. Édesapja segítségével három hajót hozott magával és a szándékot, hogy megalapítsa a mozgáskorlátozott vitorlázók hazai egyesületét. A szervezet egy tizenegy országra kiterjedő nemzetközi szövetség kebelén belül működik majd, Sailability Hungary néven. Az egyik vitorlást a Pegan család a leendő hazai szervezetnek ajándékozza, a másik kettőre szponzorok jelentkezését várják. Odakint ugyanis az a szokás, hogy az ausztrál gyártótól neves mecénások vásárolják meg a hajókat a mozgássérült versenyzők klubjai számára. Cserébe nevük, emblémájuk felkerül a messze ellátszó vitorlákra, melyek a bajnokságokon reklámozzák az adományozót. A jótékonysági akciókban részt vevők általában a hajók későbbi üzemeltetésének, a klubok működésének költségeibe is besegítenek. Emellett Ausztráliában alapítvány támogatja a versenyzőket az edzésekkel, megméretésekkel kapcsolatos anyagi terhek viselésében. Így végső soron a mozgáskorlátozottak akár ingyen is vitorlázhatnak a vizeken. A legszegényebbje is élhet a lehetőséggel.
Zoltan L. Pegan reményei szerint a kis hajókat gyártó tengerentúli cég második üzemét hamarosan szintén hazánkban építi majd fel. Ha a mecénások is bőkezűnek bizonyulnak, a magyar parasportmozgalom nemsokára új színfolttal gazdagodhat.