Vízum Szerbia-Montenegró és Ukrajna polgáraitól

Több, az európai uniós csatlakozással összefüggő előterjesztést tárgyal a kormány az előzetes nyilatkozatok szerint a nyári szünetet követő első, szerdai ülésén.

A Külügyminisztériumban készül az az előterjesztés, amely a Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben novemberben bevezetni tervezett vízumkötelezettséggel kapcsolatos. Kovács László külügyminiszter vasárnap a Sziget fesztiválon közölte: a kormány szerdán tárgyalja azt az előterjesztést, amely azzal kapcsolatos, hogy Magyarország november 1-től – európai uniós jogharmonizációja keretében – vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben.

„Azt javasoljuk, hogy e két ország állampolgárai, az ott élő magyarok alacsony költséggel, a lehető leggyorsabban, többszöri beutazást és hosszabb magyarországi tartózkodást biztosító vízumhoz jussanak” – mondta Kovács László. A kormány várhatóan szerdai ülésén tárgyal a hadsereg védelmi felülvizsgálata alapján készült koncepcióról, amely szerint a következő 10 évben a jelenlegi 45 ezerről 30 ezerre csökken a megújuló honvédség létszáma.

„Bezárunk alakulatokat, másutt meg fejlesztünk, kivonunk régi, elavult eszközöket, de helyette korszerűeket szerzünk be” – mondta a napokban a honvédelmi miniszter, aki azt is kijelentette, hogy elit képességű lesz az átalakuló hivatásos honvédség. A honvédelmi tárca politikai államtitkárának közlése szerint a védelmi felülvizsgálatra többek között azért volt szükség, mert Magyarország „fogyasztója és nem építője volt a NATO közös biztonságának”.

Amint arról már írt az mno, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előterjesztésében várhatóan két jogszabály tervezetével foglalkozik a szerdai kormányülés, az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény megszüntetését, illetve a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását célzó javaslattal. A gazdasági tárca korábbi tájékoztatása azért van szükség a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetésére, mert az Európai Bizottság nem tartotta a közösségi joggal összeegyeztethetőnek, hogy egy adott részvény a névértékénél nagyobb szavazati hányaddal, illetve az állam e részvényhez kapcsolódóan különleges előjogokkal rendelkezzen. Ez ugyanis a tőke szabad mozgását akadályozza az Európai Bíróság számos döntése szerint.

A gazdasági kamarákról szóló törvényt a kormánynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött megállapodása értelmében módosítanának. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a legközelebbi kormányülésre két jogszabály-tervezetet kíván előterjeszteni, a tárca közlése szerint. Az élelmiszertörvény átírása azért vált szükségessé, mert Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz és ezzel számos új fogalmat kell beemelni a jogszabályi keretek közé. Ugyancsak szükségessé teszi a törvénymódosítást, hogy az élelmiszertörvény megalkotása óta sokat változott az élelmiszer-előállítás minősége és technológiája, továbbá előtérbe került az élelmiszerbiztonság.

A másik előterjesztés a földrendező és földkiadó bizottságok működéséhez köthetően keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének földhivatali eljárásrendjét szabályozó tervezet. A bizottságok működése során létrejött részarány-tulajdonok nyomán mintegy másfél millió hektár osztatlan közös tulajdon keletkezett az országban. Ez sok esetben akadályozta a földek ésszerű megművelését, ezért döntés született arról, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetését ösztönözni kell.