Az IMF a béreket okolja

Az IMF világgazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint jövőre 3,5 százalékkal bővülhet Magyarország bruttó hazai terméke, az átlagos inflációs ráta 5,5 százalékra gyorsul, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya pedig 5,4 százalékra mérséklődik. Ha ez az előrejelzés bejön, akkor 2004-ben a közép-európai régióban Magyarországon lesz a legmagasabb a folyó deficit – írja a Napi Gazdaság.

Magyarországon az inflációs nyomás növekedése és a külső versenyképesség lemorzsolódása is a magas bérdinamika számlájára írható – vélik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői. A világgazdasági kilátásokról szóló jelentés szerint az idei 3 százalék után jövőre 3,5 százalékkal bővülhet Magyarország bruttó hazai terméke. Az átlagos inflációs ráta 4,7 százalékról 5,5 százalékra gyorsul, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya pedig 5,7 százalékról 5,4 százalékra mérséklődik. Ha ez az előrejelzés bejön, akkor 2004-ben a közép-európai régióban Magyarországon lesz a legmagasabb a folyó deficit, az infláció szempontjából pedig csak Szlovákia adatánál produkálunk jobbat. A 3,5 százalékos növekedéssel a régióban a középmezőnybe lehetne bejutni – teszik hozzá.

A jelentésből kiderül, hogy a térségben Magyarországon a legmagasabb az eurózónába irányuló export aránya, ennek megfelelően a kivitel visszaesése is a magyar növekedési statisztikán hagyta a legmarkánsabb nyomot az utóbbi két évben.

Az IMF jelentése kiemelt helyen foglalkozik a számos szakértő és jegybanki illetékes által korábban már súlyos hibának nevezett nyári sáveltolással, illetve a forint abból adódó leértékelődésével. A forint leértékelődése rávilágít arra, hogy a monetáris politika egyszerre nem tudja csökkenteni az inflációt és javítani a versenyképességet – fejtik ki a szakértők, akik szerint az inflációs nyomás növekedése és a külső versenyképesség lemorzsolódása a magas bérdinamika következménye, így a bérek növekedésének visszafogása elsődleges feladat.

Az EU-tagjelöltek rövid távú kilátásait az IMF általában kedvezőnek tartja, de figyelmeztet: a költségvetések helyzetét rontja a társadalom elöregedése, az EU környezetvédelmi szabályainak alkalmazása, sőt az uniós fejlesztési támogatások is, hiszen azokhoz a nemzeti büdzséknek is hozzá kell járulniuk. Az IMF helyesli az euróra történő átállás előkészítését szolgáló gazdaságpolitikát, de álláspontja szerint nem szabad elsietni az eurózónához való tényleges csatlakozást.

A világgazdaság helyzetét illetően az IMF derűlátó: a fellendülés erősségét és tempóját bizonytalannak tartja, de az idei 3,2 százalékos globális gazdasági növekedés után jövőre már 4,1 százalékra számítanak – írja a Napi Gazdaság.