Hajdú-Bihar jött, látott és meggyőzött

Hajdú-Bihar megye szereplésével szeptember második felében sikeresen kezdődött a megyejáró közművelődési programsorozat a Nemzeti Színházban. A fővárosi teátrum nagyszabású vállalkozásának lényege – a közönség megnyerése mellett –, hogy két évadon át hazánk összes megyéje bemutatkozzon a nemzet első színpadán.
Az első résztvevőnek, Hajdú-Bihar megyének gazdag programkínálata mellett sem volt könnyű feladata „házavató” vendégként becsalogatni a nagyérdeműt. Nemcsak a kezdeményezés újszerűsége miatt, hanem mert a hűvös, csapadékos időjárás egyáltalán nem kedvezett a szabadtéri előadásoknak.
Ezzel együtt három napon át ötven produkcióval közel hétszáz művész mutatkozott be az érdeklődők előtt. A kulturális csemegék alapjául az esti színházi fellépések szolgáltak, melyek mellett érdeklődés övezte a Vojtina Bábszínház Paprikajancsi szerenádja című produkcióját a stúdiószínpadon, a textil-, ékszer- és fotókiállítást, valamint a pávakör és citerazenekar szabadtéri programját is. De nem maradt siker nélkül a hajdú-bihari táncosok és zenészek, drámatagozatos diákok műsora sem, s a fazekasok, kalapkészítők, szalmafonók, mézeskalácsosok portékáit is sokan megcsodálták a háromnapos forgatagban.
Méltán aratott sikert a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus előadása is. A Filharmonikusok Mozart C-dúr zongoraversenyét és Schubert befejezetlen szimfóniáját játszották Ránki Dezső zongoraművész és a debreceni Kodály Kórus közreműködésével. Az utóbbi kórusnak a szakértőkből álló zsűri a most alapított Pro Arte Hungarica díjat ítélte oda, melyet Joób Árpád igazgató vett át. A direktor reményét fejezte ki, hogy a rangos díjnak köszönhetően a Kodály Kórusnak szorosabb lesz a kapcsolata az ország első teátrumával.
A Csokonai Színház művészei a nagyszínpadon nagy sikerrel mutatták be Szabó Magda Kiálts, város! című darabját. A 86. születésnapját ünneplő írónőt mélyen meghatotta az az őszinte szeretet, amivel a publikum megajándékozta az emlékezetes estén. Szabó Magda, Debrecen szülötte és díszpolgára, a rendezvénysorozat utolsó napján megtekintette Háy János Gézagyerek című darabját is. A sors érdekessége, hogy amikor az előző kormány Corvin-lánccal kitüntette az írónőt, meg kellett neveznie egy fiatal alkotót, akit ösztöndíjra javasol. Szabó Magda akkor Háy Jánosra adta a voksát, pedig akkor még meg sem írta a fiatal alkotó a ma már nemzetközi sikereket is aratott Gézagyereket.
A mostoha időjárás, a bentivel ellentétben, csöppet sem kedvezett a külső helyszíneken megtartott előadásoknak, de ezek, a kézműves és zenekari rendezvények sem maradtak néptelenek.
Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója a zárónapon elismerő szavakkal méltatta a hajdú-bihariak bemutatkozását, fájlalta viszont, hogy a hajóorrban tartott érdekes és értékes rendezvények kevesebb figyelmet kaptak. Pedig látogatókból nem volt hiány. Több ezren érkeztek Debrecenből, Hajdú-Bihar számos településéről, szép számmal jelentek meg a cívisvárosból elszármazott politikusok, művészek és civilek is. Mindannyian meggyőződhettek arról, hogy a Nemzeti Színházban elsőként bemutatkozó megye kulturális élete nemcsak gazdag, hanem magas színvonalú is. A hozzáértők szerint nem véletlen, hogy éppen Hajdú-Bihar megye mutatkozott be elsőként a nagyszabású rendezvénysorozat első állomásán.
A megyejárás folytatásaként közel hétszáz hajdú-bihari a MÁV jóvoltából igen kedvezményes áron juthatott el a Nemzeti Színház előadására szeptember legvégén. A közönség miután megcsodálta a patinás színházépületet, este megtekintette Shakespeare Vihar című előadását. A produkció végén vastapssal, állva köszöntötték a hajdú-bihariak a fővárosi művészeket. Az élmény mindenki számára maradandó maradt Budapesten innen s azon túl.