időjárás 6°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Medgyessy Péter törvénysértő mulasztása

Magyar Nemzet
2003.10.22. 04:35

Medgyessy Péter az Inter-Európa Bank (IEB) elnökeként – mandátumának lejárta előtt – súlyos törvénytelenséget követett el. A pénzintézet igazgatósági tagsági (it) elnöki kötelezettségét megszegve törvénytelen helyzetet idézett elő: a banknak 2001. október 1-jétől nem volt igazgatósága, azaz ügyvezetése.

Az IEB 2001 szeptemberében hatályos alapszabálya szerint az it-nek öt tagból kell állnia, vagyis a társaságnál törvényesen csak abban az esetben működhet, valamint hozhat törvényes és érvényes határozatokat e vezetőtestület, ha mind az öt it-tag hatályos mandátummal bír.

Az alapszabály szerint az it tagjait hároméves időtartamra választják meg. Medgyessy Péter igazgatósági tagsági mandátuma 1998. október 1-jén kezdődött, és 2001. szeptember 30-án járt le. Medgyessy Péter mint az it elnöke mandátumának lejárta előtt súlyos törvénytelenséget követett el: törvényi és alapszabályi kötelezettsége lett volna ugyanis, hogy megbízatásának lejárta előtt időben gondoskodjon az IEB rendkívüli közgyűlésének összehívásáról, amelynek feladata lett volna az it hiányzó ötödik tagjának megválasztása. Az elnök kötelezettségének megszegése idézte elő azt a törvénytelen helyzetet, hogy a banknak 2001. október 1-jétől nem volt igazgatósága, azaz ügyvezetése.

A maradék négy it-tag a törvénytelenséget nem tudta orvosolni, mivel törvényesen nem tudták összehívni a rendkívüli közgyűlést. Ezt a tényt ugyanakkor egyrészt a bank felügyelőbizottságának, másrészt a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságnak, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is észlelnie kellett volna. A cégbíróság azonban nem észlelhette, mert a bank részéről semmiféle beadvány nem érkezett Medgyessy it-tagságának megszűnéséről, sem a törvény által előírt 30 napos határidőn belül, azaz 2001. október 30-ig, sem azt követően, egészen 2002. április végéig. A bejelentési kötelezettség megszegése a büntető törvénykönyvbe ütközik, és megvalósítja a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának bűncselekményét, amelyért a törvény szerint az it tagjai felelnek.

Az IEB tehát 2001. szeptember 30-tól 2002. április 29-ig – amikor ismét öttagúra töltötték fel az it-t – törvénytelenül működött. Kérdés, hogy ebben az időszakban ki és milyen módon gyakorolta azon jog- és hatásköröket, amelyeket az it-nek kellett volna. Idetartozik többek között az éves és középtávú terv meghatározása, a társaság munkaszervezeteinek irányítása, az üzleti könyvek szabályszerű vezetésének megszervezése, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása az ügyvezetők felett. Vajon hogyan tarthatott ülést az it kéthavonta az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően, hogyan számolhatott be törvényi kötelezettségének megfelelően háromhavonta a bank felügyelőbizottsága felé, ha az it nem is létezett? Valószínűleg ez a tény magyarázza azt is, hogy a bank fennállása alatt először fordult elő, hogy az it-nek nem volt elnöke, mert a maradék négy ember törvényesen nem választhatott maga közül elnököt.
2001. szeptember 30. és 2002. április 29. között, az intenzív pénzmosás ideje alatt senki nem kérte Medgyessy Péter aláírási jogának törlését a cégbíróságtól. Holott az IEB e nyolc hónapja alatt számos aláírási jogot jelentett be és töröltetett, ám az utóbbiak között az it elnökéé nem szerepel. Vajon miért?

Ellentmond az alapszabálynak, hogy a bank 2002. április 29-i közgyűlését nem az it elnöke – mint a közgyűlés elnöke – vezeti le, hanem Sebők Sándor it-tag, vezérigazgató-helyettes. A közgyűlésről benyújtott jegyzőkönyvet emiatt nem az alapszabályban előírt módon hitelesítették, hiszen erre a banknak sem módja, sem lehetősége nem volt, mivel a banknak sem igazgatósága, sem elnöke nem létezett 2001. szeptember 30-tól. Ezen a ponton természetesen a 2002. április 29-én tartott közgyűlés szabályszerűsége és az ott hozott határozatok érvényessége is megkérdőjelezhető.

A Fővárosi Bíróság 2003. szeptember 3-án kelt kijavító végzése után – miszerint Medgyessy Péter it-tagsága 2002. április 29. helyett 2001. szeptember 30-án szűnt meg – megállapítható, hogy a bank 2001. október 1-jétől működésében nem felel meg a pénzintézetekre vonatkozó kötelező jogszabályi és az alapszabályban rögzített rendelkezéseknek. Elgondolkodtató, hogy a PSZÁF legkésőbb a 2001. évi éves jelentés hivatalos kézhezvétele után miért nem észlelte azt, hogy az IEB akkor – igazgatóság nélkül – több mint fél esztendeje törvényen kívül működik.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.