Egy utcai szolgálatra beosztott rendőrnek a hétvégén 13 és 20 óra között óránként 77 cent (kb. 200 Ft) pótlék jár, amely adóköteles. Ha viszont szolgálata 20 óra és másnap 6 óra közé esik, úgy az (immár adómentes) pótlék mértéke óránként 1,28 euró (mintegy 332 Ft).
A ZDF televízió Frontal21 műsorából a minap kiderült, hogy ugyanezt a törvényt használják ki a nagy labdarúgó egyesületek is – csak persze a fizetség egészen más nagyságrendű. A klubok szintén hétvégi, illetve esti pótlékot fizetnek alkalmazottaiknak, a focistáknak – akik mellesleg „alanyi” milliomosok.
A Borussia Dortmundnál például egy-egy játékos fizetése évi 1 és 4,5 millió euró (260 millió és 1,17 milliárd forint) között mozog. A klub azonban nem átall pótlékot fizetni nekik – elvégre a bajnoki mérkőzések mindig a hét végére esnek, a szerdai kupameccsek pedig garantáltan este 8 után kezdődnek. Így a pluszpénzek ráadásul adómentesek is.
Michael Meier, a Borussia menedzsere nem lát semmi kivetnivalót a pótlékfizetés rendszerében – amúgy pedig (konkrét számok említését kerülve) igyekezett biztosítani a tv-nézőket, hogy „egészen csekély százalékról” van szó.
Nos, annyira csekély összeg mégsem lehet a kifizetett pótlék. Erre enged következtetni, hogy a Frontal21 számításai szerint például a Szabics Imre klubjánál, a VfB Stuttgartnál a bérköltség tíz százalékát meg lehetne takarítani, amennyiben az egyesület úgy döntene: a labdarúgás nem „normális” munkavégzés, itt bizony az a törvényszerű, hogy a mérkőzések a rendes munkaidőn (8-17 óra) kívül esnek.
Ezért pótlék utalása sem indokolt – arról nem is beszélve, hogy a Bundesliga első osztályában (de még a másodikban is) igen rendesen megfizetik a focistákat. A 4,5 millió euróért viszont egy rendőrszázadosnak 140, egy ápolónőnek 180 évig kellene dolgoznia…
Bár a klubok elzárkóznak a pótlék megszüntetésétől, a focisták eldorádójának előbb-utóbb vége lesz. A ZDF után ugyanis a berlini pénzügyminisztérium is felfigyelt az anomáliára, s a hírek szerint törvénymódosítást készít elő, amely még az idén a Bundestag elé kerül. Ennek értelmében „szociális küszöböt” építenek be az 1940-es adótörvénybe.
Ezáltal a több műszakban dolgozó kispénzű alkalmazottak (rendőrök, buszvezetők, ápolónők stb.) ezután is adómentesen kapnák meg a pótlékot, viszont a milliomosokét az adóhatóság rendesen „megtépázná” – gyaníthatóan a maximális, 50 százalékos adókulccsal. Ezáltal pedig néhány milliárd euróval több folyna be az államkasszába, ami – a jelenlegi sanyarú állapotokat tekintve – bizonyára örömmel tölti el Hans Eichel szövetségi pénzügyminisztert.
A magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb leszámolását oldotta meg a rendőrség
Több mint húsz év után került pont a Döcher-gyilkosság nyomozásának végére.
