A kormány mai ülésén döntött a Tisza árvízmentesítését célzó, nagyszabású program, a Vásárhelyi-terv üteméről. A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter elmondta: az első ütem, melynek első munkálatai 2004 őszén kezdődnek el, 130 milliárd forint költséggel jár, ennek egynegyedét uniós forrásokból remélik finanszírozni. A Tiszán a tervek szerint 6 új tározó épülne, melyek árvíz esetén fél Balatonnyi vízfelületen képesek a fölös vízmennyiséget befogadni.
A 19. század nagy magyar mérnökéről elnevezett terv továbbfejlesztését az tette aktuálissá, hogy az elmúlt 4 évben 4 rekordárvíz söpört végig a Tiszán – közülük az egyik Szolnokot veszélyeztette – hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a terv másfél millió ember biztonságát hivatott jobbítani. A cél nemcsak az esetleges újabb áradások okozta károk kiküszöbölése, de új munkahelyek megteremtése, az öko-mezőgazdálkodás és a természetvédelem előmozdítása.
A terv szerint az első ütemben, 2004 őszétől 2 új tározó épülne, később, 2007-ig alatt összesen hat. A helyszínek Szamos-Karszna köze, Cigánd-Tiszakarád, Hany-Tiszasüly, Nagykunság, Tiszaroff és Nagykörü lennének. A 130 milliárd forintból 65 milliárdot fordítanának vízügyi célokra, míg az összeg második felét vidékfejlesztésre, infrastuktúra-fejlesztésre fordítanák.
Az érintetteket, akiknek földtulajdonuk van a tervezett tárolók területén, egyszeri kompenzációban részesítik – emelte ki a miniszter, hangsúlyozva: a tározók területe nem lesz állandóan vízzel elárasztva, számítások szerint 20-30 évenként egyszer kerül erre sor egy adott földterületen. A tározó számára szánt területeken ezért továbbra is folytatható gazdálkodás – hangoztatta Persányi, aki szerint a vízzel tartósan elárasztott tározókban olyan természetvédelmi tájegységek alakulhatnak ki, mint a Tisza-tó.
Kisajátításra akkor kerülhet sor, ha a Nemzeti Földalap által felajánlott, piaci áron kezdeményezett vásárlás vagy csere nem jön létre – ám erre is csak akkor kerül sor, ha valaki nem kíván a tározó területén gazdálkodni.
A meddőhányók hasznosítása útépítésre kívánatos dolog, komoly környezetvédelmi problémákat képes megoldani – jelentette ki Persányi, amikor az MNO arról kérdezte: mi a véleménye arról, hogy az M6-os autópálya feltöltéséhez a tervek szerint környezetszennyező hulladékot is felhasználnak.
Toller László, Pécs MSZP-s polgármestere és Wekler Ferenc, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke ugyanis szerdai sajtótájékoztatóján közölte: az épülő autópályát és gyorsforgalmi utat a térségben felhalmozódó hulladékkal lehetne feltölteni. A politikusok szerint felhasználható lenne e célra többek közt az Érd térségében felhalmozott, metallokémiai nehézfémekkel szennyezett föld, valamint a Pécs térségében összegyűlt szén és uránipari meddőhányók anyaga.
Kérdésünkre, hogy mi a véleménye e súlyosan szennyező anyagok földbe kerüléséről, Persányi konkrét választ nem adott, ehelyett általánosságban beszélt a meddőhányók anyagának hasznosításáról:
’’Vannak azonban olyan melléktermékek, amelyek még erre sem használhatóak, és speciális kezelést kívánnak’’ – folytatta Persányi. ’’Szakértői vizsgálattal kell eldönteni, hogy mely anyagok ezek. A vizsgálat, hogy mely ásványi anyagokat lehet hulladékkal kiváltani, jelenleg folyik a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, és szép reményeket fűznek hozzá, hogy a jövendő autópálya-építéseknél ezzel számolni lehet, de ez nem jelenti azt, hogy ennek ne lennének korlátai, vagy hogy az elhelyezésnek ne lennének olyan biztonsági követelményei, autópálya vagy egyéb útépítés esetében is, amelyeknél ne kéne arról gondoskodni, hogy a szennyező anyag a talajvizekbe, rétegvizekbe ne kerülhessen bele’’ – jelentette ki a miniszter.
origo.hu
2026 a gyermekes családok éve lesz
