Mérséklődött a magyarországi bérdinamika

Jelentősen mérséklődött a reálbér-dinamika szeptemberben, főként amiért a költségvetési szektorban a viszonyítási alapba bekerült a tavalyi 50 százalékos illetményemelés. Ám a versenyszektorban is csökkent a reálkeresetek növekedési üteme, ami arra utal, hogy megkezdődött a bérkorrekció. A költségvetési szektor létszámállománya azonban nem csökken.

Szeptemberre jelentősen mérséklődött a 12 hónapra visszatekintő reálkereset-emelkedés. Augusztusban még a bérek reálértékének 13,1 százalékos növekedését regisztrálta a Központi Statisztikai Hivatal, az ősz első hónapjában ez a mutató 3,6 százalékra süllyedt. A visszaesés elsősorban annak a következménye, hogy szeptemberben a viszonyítási alapba bekerült a tavalyi 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés. Így a friss adat ennek hatását már nem tartalmazza.

A költségvetési szektorban az elmúlt egy évben 2,4 százalékkal növekedtek a reálkeresetek, vagyis a tavaly szeptemberi jelentős emelkedés után már nem volt komoly bérnövekedés a szektorban. Érdekesség, hogy a versenyszférában is megfigyelhető a 12 havi reálbér-emelkedés jelentős mérséklődése: az augusztusi 8,9 százalékos számot 4,1 százalékos adat követte. Ez arra utal, hogy az állami, illetve a magánszektor nem független a munkaerőpiacon, hanem erősen befolyásolják egymás béralakulását.

A friss adatok nagymértékben csökkentették a januártól számított éves átlagos reálkereset-dinamikát is. Ez a mutató egyelőre két számjegyű, de a Világgazdaság számításai szerint decemberig 10 százalék alá mérséklődhet. Ez ugyan jóval magasabb a közgazdaságilag indokolt mértéknél, azonban a jövő évet nem terhelik majd áthúzódó hatások, így biztosra vehető, hogy 2004-ben az ideinél jóval kisebb lesz az átlagos reálbér-növekedés. Erre szükség is lesz, hiszen a külső egyensúlyi pozíciók a lakossági fogyasztás robbanásszerű növekedése miatt látványosan romlanak.

Egyáltalán nem ilyen kedvező a kép a költségvetési szektor létszámalakulását illetően. Szeptemberben 825 ezren dolgoztak itt, 9 ezerrel többen, mint egy éve, s 26 ezerrel többen, mint két esztendeje. Mindez azt jelenti, hogy nem állt le a költségvetési szektor munkaerő-felszívó hatása.

Érdekesség, hogy miközben az állománynövekedést a kormány az európai uniós csatlakozás növekvő létszámigényével indokolja, jövőre mégis 7 ezer embert terveznek elbocsátani a minisztériumokból.