Az al-Arabíja televízió, melynek a működését betiltották Irakban november végétől, Szaddám Huszein elfogását követően ismét megkezdi működését – jelentették be a televízió részéről hozzátéve: a hatóságok még nem adták beleegyezésüket ehhez – jelenti az AFP. A Dubaiban székelő tévé megbízta több újságíróját, hogy tudósítson Bagdadból és az ország északi részén fekvő Moszulból, valamint megszólaltatott több kabinettagot Bagdadban és külföldön Szaddám Huszein elfogásáról.
Az al-Arabíja szerkesztősége egyelőre tovább alkudozik az átmeneti kormánnyal, amely november 24-én azért tiltotta be a televízió iraki sugárzását, mert közzétették Szaddám Huszein felhívását, melyben a bukott diktátor újabb támadásokra szólította fel híveit. Az arab hírtévé munkatársai úgy vélik: Szaddám Huszein elfogása történelmi esemény, és az iraki átmeneti hatóságok nem tilthatják meg, hogy a történtekről bármely média tudósítson.
Az Egyesült Államok részéről több alkalommal élesen kritizálták az al-Arabíját, amely Washington vádjai szerint erőszakra biztatott a megszálló erőkkel szemben, míg más irakiak együtt tudtak működni a brit–amerikai koalícióval.
Szaddám Huszein elfogását az egész világ üdvözölte, kivéve az arab országok egy részét. Az Egyesült Államok ennek ellenére figyelmeztetett, hogy nem szabad bagatellizálni az Irakra még leselkedő veszélyeket. „Szaddám Huszein elfogása nem jelenti, hogy az erőszak véget ér Irakban. Továbbra is szemben állunk a terroristákkal, akik inkább ártatlan embereket ölnek, minthogy elfogadják a szabadság kiterjesztését a Közel-Kelet szívében” – jelentette ki George Bush, aki Szaddám elfogása után rövid televíziós beszédet mondott.
Szavait igazolta, hogy már a diktátor elfogásának másnapján, hétfőn autóba rejtett pokolgép robbant egy Bagdad két rendőrőrse előtt, a város északi és nyugati részein.
A diktátor elfogását követő eufória elmúltával az amerikai hatóságok és a világmédia leginkább az iraki rendezéssel kapcsolatos fenntartásaikat hangoztatják. Az iraki terrorcselekmények a harcoló alakulatok helyszínre küldését fontolgató japán kormány szerint sem érnek véget, míg a francia Libération szerint a diktátor elfogása Bushnak újabb esélyt kínál arra, hogy kijusson „a mocsárból, melybe belelábalt”.
A brit sajtó figyelmeztet, hogy még hosszú út áll az Irakban tartózkodó koalíciós csapatok előtt. Erősödő hangok érkeznek a világból, a diktátor bíróság elé állítását követelve. Ezt erősítette meg Bush nyilatkozata is, aki szerint Szaddámot bíróság elé fogják állítani. Az amerikai elnök egyúttal felszólította az irakiakat, hogy vessenek véget az erőszaknak.
Egyelőre meglehetősen fluid a volt diktátor jogi helyzete, de Donald Rumsfeld külügyminiszter a CBS-nek elmondta, hogy a volt diktátort hadifogolynak tekintik, és a genfi egyezmény védelme alá esik. Valószínű, hogy a diktátort Irakban állítják bíróság elé.
Kuvait szerint, melyet Szaddám erői 13 évvel ezelőtt rohantak le, elérkezett az a perc, melyre a világ várt. Egyes arab országokban megütközéssel fogadták, hogy Szaddám harc nélkül megadta magát, ám továbbra is elismeréssel és szolidaritással nyilatkoznak a volt diktátorról.
A diktátor tárgyalni próbált a katonákkal
Egy amerikai tiszt elmondta, hogy a bukott diktátor megpróbált tárgyalni az őt elfogó amerikai erőkkel. „Azt mondta: én vagyok Szaddám Huszein, én vagyok az iraki elnök, tárgyalni szeretnék. Azt válaszoltuk neki, hogy Bush elnök üdvözli” – mesélte Brian Reed, a 4. gyalogezred 1. számú alakulatának parancsnoka.
Szaddám Huszeinra, akinek tartózkodási helye a rezsim április 9-i elbukása óta ismeretlen volt, 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki az amerikaiak. A diktátor 1979-ben jutott hatalomra, véres háborút vívott 1980 és ’88 között Iránnal és 1990–91 között hét hónapra elfoglalta Kuvaitot.
A BBC szerint Irakban emberiség elleni bűntettekért akarják bíróság elé állítani Szaddámot. Abdel Aziz Hakim, az iraki átmeneti kormány elnöke szerint Huszeint iraki bírák ítélnék el, s a tárgyaláson nemzetközi megfigyelők is részt vennének.
A BBC a lehetséges vádpontok között említi a kurdok elleni 1980-as évekbeli hadjáratot, melynek során Halabdzsa városában mérges gázt vetettek be a polgári lakosság ellen. A diktátor rovásán szerepel a kurdok véres elnyomása, a síiták felkelésének leverése az első öbölháború után, az ellene szerveződő mozgalmak brutális leverése, a Kuvait lerohanásakor és az Irán elleni háború során elkövetett háborús bűnök sora, valamint a legutóbbi iraki háború folyamán a koalíciós erők és más célpontok ellen elkövetett támadások is.
Emberjogi csoportok szerint inkább egy nemzetközi bíróságnak, mely nem hozhat halálos ítéletet, kéne elítélnie a volt diktátort.
A csendes iraki
Szaddám Huszein egy iraki vezető szerint tagadja, hogy rezsimje tömegpusztító fegyverekkel rendelkezett volna, s mint a Time magazin is beszámol, nem volt túl együttműködő. Az amerikai hetilapot tájékoztató hírszerző ügynök mindemellett elmondta, hogy a diktátor határozottan az amerikaiak által fabrikált ürügynek nevezte Irak veszélyességét, ami a háború megindításához volt szükséges.
Azt követően, hogy Huszein kijelentette: országa nem rendelkezik támadófegyverekkel, gyakorlatilag semmit nem mondott – erősítette meg Donald Rumsfeld is, aki szerint Szaddám továbbra is megtörtnek tűnik.
Az AFP Pentagonból szerzett értesülései szerint az Egyesült Államok, mely gondosan közzétette a Szaddám Huszein elfogásáról készült képeket a legapróbb részletekig, mindenképpen tájékoztatni akarta az iraki népet és a világot arról, hogy biztonságban őrzik a diktátort, ám nem akarták megsérteni a fogoly egyezményekkel védett jogait.
A genfi egyezmény szellemével, mint azt a francia hírügynökség is megjegyzi, szakértők szerint összeegyeztethetetlen, hogy a fogolyról számára megalázó felvételeket közöljenek, melyen őt azonosítani lehet. A Pentagon azzal védekezik, hogy a közzétett felvételek éppen azt bizonyítják: foglalkoznak a fogoly egészségével. Ezzel szemben sokan úgy vélik, a közzétett felvételek sokkolóak és megalázóak.
Az AFP emlékeztet: hasonló vitákat váltott ki, amikor júliusban közzétették Szaddám Huszein amerikai erők által megölt két fia, Udai és Kuszai holttestének fotóit. A hivatalos magyarázat szerint az amerikaiak legfőbb célja akkor is az volt, hogy a még kétkedő irakiakat meggyőzzék a történtek igazáról. Ám, míg a diktátor két fiának elfogását, a hosszan tartó tűzharcot végig közvetítették a televíziós láncok, a Huszein elfogását célzó akciót nem mutatták be, pusztán a volt diktátor rejtekhelyéről közöltek egy videót. A mostani, korlátozott közlések miatt támadások érték az amerikaiakat.
origo.hu
Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben
