Az amerikai hírtelevízió közeli felvételeket sugároz az elfogott iraki vezetőről, aki szinte a felismerhetetlenségig ziláltan, csapzott hajjal tűri, ahogy éppen a fogait vizsgálgatják. A televízió helyszíni tudósítója elmondta: mind őt, mind az iraki hadműveletet irányító katonai vezetőket meglepetésszerűen érte az akció sikere, a diktátor elfogása. A CNN szerint mintegy 600 amerikai katona vett részt az akcióban.
Az iraki hatóságok átmeneti irányításával megbízott amerikai Paul Bremer vasárnap reggel bejelentette: ’’Hölgyeim és uraim, elfogtuk őt’’
A bejelentést éljenzés fogadta, Bagdad utcáin táncoló, ünneplő tömegek jelentek meg, sokan a levegőbe lövöldözve vagy gyertyát gyújtva ünnepeltek. Ezzel szemben a diktátor szülővárosa, Tikrit csendbe burkolózott – tudósít a CNN.
A koalíciós erők által készített videófelvétel, mely szintén a CNN-en látható, bemutatja a mindössze két méter mélyen fekvő, néhány kisebb folyosóból álló búvóhelyet, ahol Szaddám két társával rejtőzködött.
Míg a CNN szerint a volt elnök búvóhelyét még nem fedték fel, a BBC úgy tudja: Tikrittől 15 kilométerre fekszik az a mezőgazdasági épület, ahol Szaddámot elfogták. Az április óta a katonáknak kártyalapokon is kártyákon is kiosztott körözőlistán Szaddám Huszein foglalta el az első helyet, mint a legkeresettebb személy. A diktátort a bagdadi bombázások kezdete óta senki sem látta, ám nemrég az AFP nemrég egy iraki törzsfőre beszámolt: Szaddám Bagdadtól Nyugatra él, jól érzi magát, és az amerikaiakkal szembeni ellenállást irányítja, részt véve a fegyveres ellenállást összehangoló tanácskozásokon.
Az elmúlt héten eghyre gyakrabban lehetett olvasni olyan, az amerikai hadvezetés részéről kiszivárogtatott információkat, melyek szerint a volt diktátor Irakban tartózkodik. Az országot családi klán-szerűen irányító diktatúra vezetői között szerepelt Szaddám két fia is, akit a nagyobb hadműveletek lezárása után tűzharcban megöltek az amerikai katonák.
Az AP hírügynökségnek nyilatkozva most a 35 éves Jehia Hasszán Bagdadi lakos így nyilatkozott:
– Nagyon boldog vagyok az iraki néppel együtt. Az élet biztonságosabb lesz most. Most ismét újrakezdhetjük.
Amíg az iraki nép nem győződött meg személyesen arról, hogy a most 66 éves diktátor nem térhet vissza, még a régi renddel szemben álló erők is fenntartásokkal fogadták a változások lehetőségét, hiszen az első Öböl-háborút követően Szaddám kegyetlen vérfürdőt rendezett a nekibátorodó ellenzék soraiban.
Szaddám Huszein elfogására történelem egyik legkiemelkedőbb embervadászatát követően került sor – kommentálta a történeteket az AFP.
Az AP a 4. számú gyalogos hadosztálytól szerzett információkra hivatkozva beszámolt: az országban bujkáló diktátort egy hozzá közel álló családtól szerzett információk alapján kapták el. Szaddám Huszeinnél elfogásakor egy pisztolyt, két Kalasnyikovot és 750 ezer dollár készpénzt találtak.
A francia hírügynökség Pentagonból szerzett információi szerint ’’amerikai speciális erők’’ dolgoztak hosszabb ideje a diktátor elfogásán, melyre rajtaütésszerűen került sor: egyetlen személyi sérülés sem történt, az akció egyetlen puskalövés nélkül zajlott le. Az orvosi vizsgálat adatai szerint a volt diktátor egészségi állapota kielégítő.
Szaddám nem bánja egyetlen bűnét sem, és az által vezetett háborút sem – nyilatkoztak az iraki átmeneti kormány tagjai azt követően, hogy találkoztak a letartóztatott vezetővel. Az iraki átmeneti kormányt vezető Abdel Aziz al-Hakim, aki madridi látogatáson tartózkodik, úgy vélte: a DNS-vizsgálat után nem lehet kétséges, hogy Szaddámot fogták el. A diktátor elfogásának hírét üdvözölte a nemzetközi közösség s az iraki háborút ellenző országok is, köztük több arab állam is.
Szaddám Huszein életrajza:
1937. áprilisában született, szegény szunnita családból, Tikrit közelében. Apja hat hónappal születése előtt meghalt, így nagybátyja nevelte fel. Érettségi után a bagdadi katonai akadémiára felvételizett, de gyenge eredménye miatt elutasították.
1956-ban csatlakozott a nacionalista Baasz párthoz.
1959-ben merényletet kísérelt meg az iraki elnök ellen – sikertelenül. Szíriába menekült, ahonnan három hónap múlva Egyiptomba ment tovább.
1962-ben nősült. Unokanővérét vette el, aki öt gyermeket szült neki (két fiát, Udájt és Kuszájt tűzharcban ölték meg a háború alatt). Második házasságából egy fia született.
1963-ban visszatért Irakba. Ugyanebben az évben jutott puccsal hatalomra a Baasz párt, amelynek Huszein egyik vezetője volt.
1964-ben a párton belüli viszályok miatt Huszein börtönbe került, ahonnan 1966-ban elmenekült.
1968-ban Szaddam csoportja puccsot követett el, és Huszein hatalomra jutott: ő lett az iraki elnök helyettese.
1978-ban az elnök lemondásával Szaddám az ország első embere lett. Irak 1980-88 között Irán ellen, majd 1990-ben Kuvait ellen vívott háborút.
