„A Magyarországot elmarasztaló határozatok túlnyomó többsége 1992 óta mindig is az eljárások indokolatlan elhúzódása miatt született, és ez igaz az elmúlt hetekben született határozatokra is” – mondta Weller Mónika.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság előtt több száz elbírálásra váró magyarországi ügy van és a strasbourgi fórum szervezeti reformját követően érezhetően felgyorsult az ítélkezés. Többek között ennek köszönhetően szaporodtak meg a döntések – jegyezte meg a szakember.
Az ez év októbere óta kihirdetett tíz, a magyar államot elmarasztaló határozat között két olyan volt, amely nem a hatósági eljárás indokolatlan elhúzódásán alapult – tette hozzá.
Ezek közül az egyik ügyben a két év tíz hónapig tartó előzetes letartóztatás időtartamát ítélte jogsértőnek a strasbourgi bíróság, a másik, kedden ismerté vált határozat foglalkozik Kmetty Ágoston ügyével, amelyben a strasbourgi bíróság elmarasztalta és kártérítés, illetve költségek címén összesen 6000 euró megfizetésére kötelezte a magyar államot.
Kmetty Ágoston a Budapesti Kofakamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja egy 1998. decemberében történt rendőrségi intézkedés miatt fordult Strasbourghoz.
Kmetty Ágostont őrizetbe vették, amikor egy bombariadó alkalmával megtagadta az együttműködést a rendőrökkel. Állítása szerint a rendőrök bántalmazták, és több órán át megalázó körülmények között tartották fogva, ezért Kmetty Ágoston feljelentést tett.
Weller Mónika elmondta: az Igazságügyi Minisztérium képviseli a magyar államot a strasbourgi bíróság előtt. A minisztérium feladata az eljárásokban, hogy a konkrét üggyel kapcsolatos tényeket összegyűjtse és a strasbourgi esetjog alapján értékelje, véleményezze.
Az strasbourgi bíróság előtt az emberi jogi egyezményben foglalt jogok megsértése miatt lehet perelni a részes államokat, amennyiben a helyi fórumok előtt már kimerítette a fellebbezési lehetőségeket a panaszos
„Bár Kmetty Ágoston ügyében a strasbourgi bíróság a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmát kimondó cikk megsértése miatt marasztalta el a magyar államot, mégsem arról van szó, hogy a felperest bizonyíthatóan kínozták, megalázták volna, hanem arról, hogy az erre vonatkozó panaszát nem a kellő körültekintéssel vizsgálták ki az illetékes hatóságok” – mutatott rá Weller Mónika.
Az ügyészség által lefolytatott büntetőeljárásban az orvos szakértő úgy vélekedett: oly mértékig biztos nem bántalmazták Kmetty Ágostont, ahogy azt ő állítja, a sérülések keletkezhettek az ellenállás jogszerű leküzdése nyomán is.
A strasbourgi bíróság rámutatott arra is, hogy a Kmetty Ágoston csuklóján bilincselés miatt keletkezett sérülésekhez orvost hívtak, de a büntetőeljárásban ezt az orvost nem hallgatták meg a sérülésekről.
A strasbourgi bíróság szerint több tanú, szakértő bevonására lett volna szükség. A strasbourgi bíróság előtti eljárásban az államnak kell bizonyítania, hogy az őrizetből kiengedett személy sérülései miként keletkeztek – jegyezte meg Weller Mónika.
A büntetőeljárás során az ügyészség nyilvánvalóan a büntetőjogi felelősség megállapításának lehetőségét kutatja, ha azonban erre nincs esély, a magyar hatósági gyakorlatban megszüntetik az eljárást.
Kmetty Ágoston meg sem kísérelte polgári bíróság előtt érvényesíteni jogait. Erre hivatkozott is a magyar állam, ám a strasbourgi bíróság úgy vélte, hogy a Kmetty Ágoston feljelentésével kezdeményezett büntetőeljárás során is kellő védelemben kellett volna részesíteni a kérelmező jogait – tette hozzá Weller Mónika.
„Az ítéletből a szakértőknek bizonyára számos következtetést kell majd levonniuk a jogalkalmazás és esetlegesen a jogalkotás számára is, ám ez nem lesz könnyű feladat. Meglehetősen nehéz jogi problémákat vet fel az eset” – jegyezte meg a szakember.
A pótmagánvád idén hatályba lépett intézménye is egyfajta válasz lehet az eset kapcsán felmerült kérdésekre. A strasbourgi bíróság számára pedig vélhetően meggyőzőbb, ha a végrehajtó hatalomtól teljességgel független bíróság határoz az emberi jogok sérelmét felvető esetekben, nem pedig az ügyészség, amely Európa sok országában a végrehajtó hatalomnak alárendelt szerv és nem élvez olyan függetlenséget, mint Magyarországon – magyarázta Weller Mónika.
A szakember megerősítette a Népszabadság információját, mely szerint most először fordul elő, hogy az emberi jogi bíróság azért állapította meg a magyar állam felelősségét, mert a hatóságok nem vizsgálták ki megfelelő módon a rendőri bántalmazás ellen benyújtott állampolgári panaszt.
Borbély Zoltán a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: folyamatosan figyelik az emberi jogi bíróság döntéseit és mindent megtesznek azért, hogy az ügyészség megfeleljen a strasbourgi kritériumoknak.
„Maga Polt Péter legfőbb ügyész egyetemi pályafutása során sokat foglalkozott a büntetőjog nemzetközi vonatkozásaival, az ombudsman általános helyetteseként pedig az ember jogokkal” – mutatott rá a szóvivő.
A konkrét ügyről szólva hozzátette: 1999. július 27-én szüntette meg az ügyészség a Kmetty Ágoston feljelentése nyomán indított eljárást, a jogellenes fogva tartást illetően bűncselekmény hiányában, a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás esetében pedig bizonyítottság hiányában.
„Az effajta ügyekben rendkívül nehéz a bizonyítás, de az ügyészség mégis sok esetben emel vádat” – jegyezte meg Borbély Zoltán.
Forrás: www.mtv.hu
origo.hu
Így erősítheted otthon az immunrendszered és a keringésed
