Gyanús BKV-privatizáció

Profiljába tartozó munkákra külső cégeket is felkért a sokmilliós veszteséget felhalmozó BKV járműjavító – értesült lapunk. A közlekedési társaság tulajdonában lévő céget hamarosan értékesítik. Ellenzéki képviselők szerint felmerül a gyanú, hogy tudatosan hozták a BKV Gépjárműjavító Szolgálat (GJSZ) Kft.-t olyan helyzetbe, amely privatizációhoz vezet.

Magyar Nemzet
2004. 02. 11. 7:10
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rendszeresen adott profiljába illő megbízásokat is külső cégeknek a BKV GJSZ – tudtuk meg. Mint arról beszámoltunk, hamarosan megkezdődik a közlekedési társaság részprivatizációja, hiszen a központi buszjavítóműhely eladásával járműjavítási piacot is értékesítenének. Üzleti partnerei közül egyébként néhányan felszámolási eljárás megindításával is fenyegették a GJSZ Kft.-t, a nemfizetés, illetve a felhalmozott tartozások miatt.

Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője tegnapi tájékoztatóján kifejtette: tudatosan állították olyan pályára a céget, amelynek eredménye egy látszólag elkerülhetetlen privatizáció. Tudomása szerint hónapokig nem volt munkája a járműjavítónak, majd egyszerre több is akadt, amit a leépített dolgozói állomány nem volt képes elvégezni. A munka ütemezése helyett külső cégeket bíztak meg, eladósítva a GJSZ-t – tette hozzá. Emlékeztetett az Állami Számvevőszék jelentésére, amely kifogásolta a BKV egyes részlegeinek kiszervezését.

Hubert Béla, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, a BKV Rt. és a GJSZ felügyelőbizottsági tagja csak rendkívül kedvező esetben értékesítené az üzemet. Szerinte ügyelni kell arra, hogy a járműjavítás piaca ne kerüljön magánkézbe.




Hitel. A BKV Rt. működésének fenntartása érdekében 15 milliárd forintos likvidhitel felvételéhez járult hozzá tegnap a fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága. A vállalat a kritikussá vált külső finanszírozási problémák miatt kezdeményezte a hitelfelvételt, amelyet legutóbb Atkári János főpolgármester-helyettes említett lapunknak. Akkor közölte: a vállalat év végére 30 milliárdos adósságot halmoz fel, s megint a csőd szélére jut. Ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a nagyarányú, 18 százalékos tarifaemeléshez viszonyítva túl kevés, mindössze nyolcszázalékos a növekedési terv.

(Pál Gábor)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.