Venusnak szép játéka – Erotika a magyar irodalomban

Irodalmi tanulmányaik alapján valószínűleg kevesen gondolják, hogy a magyar literatúra nagy alakjai egyáltalán nem bántak szemérmesen a testi vágy ábrázolásával. Legalábbis közép-európai vérmérsékletünknek megfelelően próbálták hol virágnyelven, hol nyíltan megfogalmazni férfi és nő kölcsönös örömszerzésének témáját. Miként? A Petőfi Irodalmi Múzeumban ma nyíló tematikus kiállításon megtudhatjuk.

Az erotika kifejezést Vargha Balázs szerint Csokonai használta először a magyar irodalomban. Természetesen nem egészen mai értelemben, inkább a szerelem fogalom szinonimájaként. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) ma nyíló kiállításának koncepciója szerint az erotika szó a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti. Ábrázolása irodalmi-művészeti célokból történik, nem pedig a primer vágykeltés okán, amelyet már a pornográfia kifejezés foglalna magában.

Közép-európai vérmérsékletünk, vallási és erkölcsi szokásaink szemérmesebb kultúrát hoztak létre, például a latin népek művészeténél. Az erotika a magyar irodalomban először a latin nyelven alkotó, magyar reneszánsz költő Janus Pannonius fiatalkori pajzán epigrammáiban tűnik fel, amelyeken az ókori irodalom és az észak-itáliai tanulmányok közvetlen hatása érezhető. Jóllehet a férfi és a nő kölcsönös örömszerzése, mint téma mindegyik művelődéstörténeti korszakban foglalkoztatta az írókat és művészeket, ennek a hazai irodalomban csak jóval később lett folytatása.

Balassi Bálint a lovagi költészet hagyományait követve például udvarló versekbe öltöztette érzéseit; vágyait azonban örömlányokhoz írott verseiben is kinyilvánította, igaz emelkedett stílusú sorokban. Csokonai költészetében még több húron szólal meg az erotika: van benne végtelen finomság és van diákos vaskosság, van kíméletlen szatíra és rokokó báj. A magyar romantika és a biedermeier világirodalmi rangú költői: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János művei ebben a témában az illendőség határán nem léptek túl. A férfitársaságokban eleresztett szövegeknek nincs nyoma, a jóval később megjelentetett ál-Petőfi, ál-Deák és ál-Tompa malackodásoknak semminemű hitelessége nincsen.

Az erotika ábrázolásában az első igazi földindulást a XIX. és a XX. század fordulója hozta meg Vajda János és Reviczky Gyula nyomán. A költészetben Ady Endre művészete hirdette meg a nagy áttörést, a prózában talán Móricz Zsigmond. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításán a tárlókban, a táblákon a látogató ízelítőt kap az irodalomtörténeti nagyságok műveiből: Balassi örömlányokhoz írott költeményeitől Csokonai szókimondó sorain, majd a biedermeier versek rejtett erotikáján át a 19.-20. század fordulójának földindulásáig, Vajda, Reviczky és a mindent kiteljesítő Ady-versekig – mindenki találhat magának igazi csemegét.

Az Erotika a magyar irodalomban című tematikus kiállításon az irodalmi szövegek mellett kizárólag magyar képzőművészek remekművei tükrözik, miként alakult e népszerű téma művészeti megjelenítése. Több teremben is megjelennek a kiváló XIX. századi grafikus és festő, Zichy Mihály aktjai és erotikus jelenetei, Lotz Károly művei. Gyulai Líviusz gyönyörű Psyché-illusztrációi mellett erőteljes látványelem az Iparművészeti Múzeumtól kölcsönzött ágy és tükör, vagy az első terem működő szökőkútja. A hatást Jovián György Munkácsy-díjas festőművész három freskója teljesíti ki. A kiállítást Dávidházi Péter irodalomtörténész nyitja meg.

A PIM az augusztus végéig látogatható tárlat mellett tudományos konferenciát is tervez a 19.-20. századi magyar irodalom erotikus alkotásainak témaköréből. Ez azért időszerű, mert utoljára öt évvel ezelőtt Sátoraljaújhelyen rendeztek Ámor, álom és mámor címmel tudományos konferenciát, amely csak a régi magyar irodalom alkotásaival foglalkozott.

Forrás: museum.hu, MTI