A tanárok többsége nem helyesli a kétszintű érettségit

A tanárok és intézményvezetők 62 százaléka nem helyesli a kétszintű érettségi bevezetését – derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatásából, melyen 3654 pedagógus vett részt.

A tavaly ősszel készült felmérés szerint – melynek adatait a Marketing Centrum dolgozta fel – a bölcsész tanárok körében lényegesen nagyobb az ellenállás (70 százalék), mint a matematikát (55 százalék), vagy szakmai tárgyat (57 százalék) tanítóknál – tájékoztat a FISZ közleménye.

A pedagógusok 57 százaléka helyesli, hogy a középszintű érettségit is elfogadják a felsőoktatási intézmények, mindazonáltal döntő többségük szerint a „karrier-intézményekben” (ahol nagy a túljelentkezés) szükséges az emelt szintű érettségi. Ennél a kérdésnél mindössze 29 százalékuk válaszolta azt, hogy egyáltalán nem szükséges az emelt szintű vizsga a továbbtanuláshoz. A középiskolai tanárok háromnegyede arra is számít, hogy a kétszintű érettségi mellett néhány felsőoktatási intézmény bevezeti az alkalmassági vizsgát is.

A középiskolai tanárok véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy milyen érettségit javasoljanak a felvételizni szándékozó diákoknak, de többen vannak azok (47 százalék), akik az emelt szintű vizsgát ajánlják, mint akik a középszintűt (42 százalék). A véleményeket az befolyásolja a leginkább, hogy a válaszadó mit gondol a kétszintű érettségiről. A kétszintű érettségi bevezetését támogatók 68 százaléka javasolná a felvételizni szándékozóknak az emelt szintű érettségit, míg az ellenzőknek mindössze 36 százaléka. A szaktanárok, illetve a 9. és 10. évfolyamos osztályfőnökök az átlagosnál nagyobb valószínűséggel javasolják az emelt szintű érettségit, a felsőbb évfolyamok osztályfőnökei és az intézményvezetők pedig az átlagosnál hajlamosabbak a középszintű vizsgára buzdítani – derül ki a kutatásból.