Az Európai Parlament aggódik Medgyessy javaslata miatt
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön aggodalmának adott hangot a magyar miniszterelnöknek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a parlamenti pártok állítsanak közös listát a júniusban esedékes EP-választásokra. Az állásfoglalást az a határozat tartalmazza, amelyet strasbourgi plenáris ülésén szavazott meg a képviselőtestület az EU-hoz idén csatlakozó országok felkészülésének előrehaladásáról. A közös listára vonatkozó megállapítás a végszavazás előtt benyújtott módosító indítványként került be a határozati javaslat szövegének Magyarországról szóló részébe. Ennek egyik pontja felhívja a magyar szavazópolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt az EP-választásokon, amelyeken első ízben választhatják meg európai parlamenti képviselőiket.
A módosító javaslat nyomán bekerült kiegészítés szerint az EP „aggodalmát fejezi ki azzal a közelmúltbeli javaslattal kapcsolatban, amely szerint a parlamenti párok közös listát állítanának az európai parlamenti választásokra; úgy véli, ez ellentétes az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével és az európai polgároknak azzal a jogával, hogy képviselőiket közvetlen szavazás útján választhassák meg”.
Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés magyar EP-megfigyelői csoportjának tagja a módosítást kommentálva az MTI-nek azt mondta, hogy annak elfogadásával újabb megszégyenülés érte Magyarországot. „Bízom benne, hogy ez a figyelmeztetés eljut a miniszterelnökhöz is, és minél előbb lekerül a napirendről ez a kérdés Magyarországon” – jelentette ki. A képviselő szerint árt az országnak, ha ez az ügy továbbra is a felszínen marad, mert ezzel egyrészt Magyarország nevetségessé válik a nemzetközi színtéren, másrészt a kezdeményezés a demokratikus elvek működésének a megkérdőjelezését jelenti.
Szájer József megjegyezte, hogy a határozattervezet vitájában három felszólaló is kitért a magyar javaslatra, „és mindegyikük felháborodással minősítette a magyarok találékonyságát ezen a területen”. Az idén csatlakozó országok, valamint Bulgária és Románia felkészülésének helyzetét értékelő EP-határozat forma szerint válasz az Európai Bizottság tavaly novemberben közzétett átfogó megfigyelési jelentéseire, és jelentős részben támaszkodik is azokra.
Az alapjául szolgáló értékeléseket a parlament külügyi bizottságának irányításával készítették el az egyes országokkal foglalkozó jelentéstevők, de a végleges szöveg kialakításához több más parlamenti bizottság és sok képviselő is hozzájárult módosító indítványokkal és észrevételekkel. A magyar javaslattal kapcsolatos módosító indítványt eredetileg Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke szóban tette meg a határozattervezet bizottsági vitája során, a plenáris szavazás előtt pedig Philippe Morillon francia tábornok, az Európai Néppárt képviselője (a Boszniában állomásoztatott ENSZ-békefenntartók egykori parancsnoka) nyújtotta be.
A kiegészítést ugyanakkor nagy többséggel, a konzervatívok mellett a liberálisok és több kisebb frakció támogatásával fogadta el a parlament. Ettől eltekintve a határozat Magyarországgal foglalkozó részéhez nem nyújtottak be nagyobb jelentőségégű módosító indítványokat. A végleges szöveg inkább csak pontosításokat tartalmaz a külügyi bizottságban február 19-én megszavazott tervezethez képest. A kórháztörvényre utaló részében például szerepel az a megjegyzés, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt.
Kósa Ferencet is ajánlaná Mádl az ORTT elnöki posztjára
Kósa Ferenc szocialista képviselő filmrendezőt, Andrássy György médiajogász egyetemi tanárt és Kovács Györgyöt, az ORTT főigazgatóját ajánlotta Medgyessy Péternek az Országos Rádió és Televízió Testület kuratóriumi elnöki posztjára Mádl Ferenc. Az államfő ugyanakkor kiáll eddigi jelöltjei, különösen Hajdu István jelenlegi ORTT-elnök jelölése mellett is – közli az index.hu.
Mádl Ferenc köztársasági elnök Alexa Károlyt, Sára Sándort és Szakály Sándort egyaránt alkalmasnak találta a poszt betöltésére. Medgyessy Péter az államfőnek február 12-én küldött levelében Wisinger István újságírót, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének akkori elnökét, Kavas Istvánt, az RTL Klub volt vezérigazgatóját és Wéber Judit médiajogászt javasolta a médiahatóság élére. A két közjogi méltóság február óta többször egyeztetett a médiahatóság elnökének személyéről, de nem jutottak eredményre.
Milliók közpénzből a Való Világnak
Az RTL Klub Való Világ 3 című produkciója kilencmillió forintos támogatást nyert el a kancellária pályázatán uniós tájékoztatásra. A Magyar Rádió két műsora mindössze kétmilliós támogatásban részesült, a Duna TV pedig hárommillió forintot kapott.
Magyarország európai uniós csatlakozásához kapcsolódó lakossági tájékoztatás címén hirdetett meg pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Kormányzati Kommunikációs Központja (KKK) a tavalyi év végén.
A tárca tegnap tette közzé a 220 millió forintos kiírás nyerteseit. Az RTL Klub a Való Világ 3 – Utazás című produkciója 9 millió forintot, az EU-Képzés Otthon 15 milliós, míg az Üzenet 19 milliós támogatásban részesült. A TV2 Aktív Európája – amely az Aktív bulvárműsorra és a Magellán magazinra épül – 12 millió forintot kapott, de az Ablak Európára (7 millió) és az Európai arcok (5 millió) című műsora sem szégyenkezhet. A Hálózat nevű csatorna két produkciójára 26 millió, míg a Hit Gyülekezetéhez közel álló Magyar ATV 19 millió forintos támogatásban részesült. A balliberális szellemiségű Klubrádió és az Info Rádió 3 millió, a KKK volt vezetője, Simkó János volt helyettes államtitkár főszerkesztésével sugárzó Gazdasági Rádió Európa Kft. (Vállalkozás Európában) című műsora pedig másfél millió forintot nyert el.
A Danubius Rádió ötmilliós támogatásban részesült. Mindeközben érdekes tény, hogy a közszolgálati Magyar Rádió Kossuth adójának két műsora mindössze kétmilliós támogatást kapott. A Duna TV EU-lexikonja pedig hárommillió forintot nyert el. A közmédiumok közül a Magyar Televízió vitte el a pálmát: három műsorára összesen 23 millió forintot kapott.
Nem jártak azonban rosszul a baloldali lapok sem. Az alig harmincezer példányban eladott Népszava európai uniós sorozatára kétmillió forintot, míg a lap internetes kiadása, a nepszava.hu Uniótörténeti kronológiára másfél milliót nyert el. Az ugyancsak kis példányszámban elkelő Magyar Hírlap kétmilliós támogatásban részesült. A Farkasházy Tivadar felesége által főszerkesztett Hócipő három és fél milliós támogatást kapott.
Sem a beérkezett pályázatokat, sem a bírálóbizottságot, sem a műsorokat nem kívánta minősíteni tegnap Gál J. Zoltán kormányszóvivő a Magyar Nemzet azon kérdésére, milyen alapon kapott a botrányokról elhíresült Való Világ 3 kimagasló támogatást a Kormányzati Kommunikációs Központ pályázatán. Úgy vélte, más példákat is ki lehetne ragadni a támogatott körből, amelyek más prekoncepciót támasztanának alá. Arra a kérdésünkre, hogy kulturális értékek közvetítése miatt honorálták-e a Való Világ 3-at, azt válaszolta: a múltkor az egyik bulvárlap megkérdezte tőle, hogy beköltözne-e a Való Világ-villába. Azt a kérdést is elutasította, erre sem kíván válaszolni.
Az RTL Klub kilencmillió forintos állami támogatást elnyerő Való Világ 3 című valóságshow-jának honlapja jelenleg is többféle – igaz, nem az EU-val kapcsolatos – felvilágosító tájékoztatást nyújt. Az interneten bárki által letölthetők azok a videók, amelyeket eddig a műsorban – igaz, éjjel – már láthattak a nézők. A szex és erotika topicon belül figyelemmel lehet kísérni mások mellett két szereplő hosszú előjátékát, orális aktusát, zuhanyzóbeli közösülését, az egyik – már kiesett – női játékos onanizálását, lábborotválását.
Tévedett a Népszava: Molnár mégis államtitkot sértett?
Államtitoknak minősült az az irat, amelynek tartalmáról Molnár Csaba tájékoztatta ismerőseit, az Országos Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjét továbbra is hivatali visszaéléssel, hivatali vesztegetéssel és államtitok-sértéssel gyanúsítják -közölte az ügyészség csütörtökön Budapesten.
A K and H-ügy kapcsán a banki bejelentéseket a pénzmosás gyanújáról éppen Molnár Csaba minősítette államtitokká, mivel megállapította a bűnüldözési érdeksérelem lehetőségét az adatok nyilvánosságra kerülésével – mondta sajtótájékoztatón a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal osztályvezetője. Hozzátette: a Népszava csütörtöki írása tévedéseken alapul.
A lap szerint nem volt titkosítva az az irat, amellyel kapcsolatban az ügyészség meggyanúsította Molnár Csabát. Turi András közölte: az ügyészség azonban kezdeményezte a minősítés megszüntetését, „hogy ne érhessen minket az a vád, hogy a titkos minősítésű ügyben nem mondunk semmit a közvéleménynek”.
Gy. Németh szerint Demszkynek kisebb iroda is elég lenne
A főpolgármesternek saját hivatalában kellene megkezdenie a takarékoskodást – mondta a fővárosi MSZP-frakció vezetője csütörtökön Budapesten, Demszky Gábor azon felvetésére reagálva, hogy a helyi képviselők számát csökkenteni kellene.
„Ha takarékoskodni kívánunk, akkor (...) a főpolgármester járhatna elől jó példával, például a sajtóirodájánál nem kellene 10-15 embert foglalkoztatni” – mondta Gy. Németh Erzsébet sajtótájékoztatóján.
Közölte: Medgyessy Péter kormányfőnek a kisebb parlamentre vonatkozó javaslata visszhangra talált a Városházán.
Túlzó az a becslés, amely szerint 3-5 milliárd forintba kerülne a fővárosi képviselők működése – mondta a szocialista politikus. „Frakciónk álláspontja az (...), hogy teljesen jogos az igény, (...) hogy az önkormányzat és a képviselők munkáját át kellene tekinteni, noha a felezést egy nagyon drasztikus lépésnek tartjuk” – közölte a frakcióvezető.
Gy. Németh Erzsébet elmondta, hogy 1994-ig a Fővárosi Közgyűlés 88 tagú volt, ezt csökkentették a jelenlegi 67 képviselőre. Egy kétmilliós lélekszámú város fejlesztéséhez, működtetéséhez egy 30-33 fős testület nem elegendő – tette hozzá. „Jó lenne, ha főpolgármester az elképzelését minél előbb formába öntené” – mondta a politikus. Ha a főpolgármester komolyan gondolja javaslatát, akkor minél előbb meg kellene kezdeni az egyeztetést. Ennek során ki kellene térni a kétszintű önkormányzati rendszer áttekintésére is – közölte Gy. Németh Erzsébet. „Abban, hogy Budapesten a feladatok nagy részét csak nagyon nehéz körülmények között lehet ellátni, a széttagolt önkormányzati rendszernek is szerepe van” – mondta.
támadás
Elgázolta és alaposan meg is verte felesége szeretőjét egy férfi + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!