Pert nyert a Netért a Vodafone ellen

A bíróság első fokon a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társaságának adott igazat abban a peres eljárásban, amit a felperes Netért a Vodafone ellen indított.

A bíróság kimondta, hogy a mobilszolgáltató egyoldalúan módosította az általános szerződési feltételeket és ezzel joghátrány érte a mobilszolgáltató GPRS szolgáltatásának előfizetőit – tudta meg a Prím Online.

A Fővárosi Bírósági gazdasági kollégiuma által ma kihirdetett hozott elsőfokú határozat szerint az általános szerződési feltételek (ÁSZF) GPRS-internet elérés korlátozására vonatkozó módosítást a Vodafone jogszerűtlenül hajtotta végre – tájékoztatott Németh Attila, a Netért elnöke.

Az érdekvédelmi társaság és a mobilszolgáltató pere várhatóan a Budapesti Ítélőtáblához kerül, mivel a Vodafone kinyilvánította fellebbezési szándékát. Az első fokú határozat szerint országos napilapban, hirdetés formájában a Vodafone költségére közzé kell tenni a bíróság mobilszolgáltatót elmarasztaló határozatát.

Németh Attila, a Netért elnöke azt mondta: örömmel fogadták a bíróság döntését, és amennyiben másodfokon is hasonló ítélet születik, a Netértet képviselő dr. Magyar György ügyvéd megvizsgálja majd annak lehetőségét, hogy az egyes Vodafone-előfizetők mit tehetnek sérelmük miatt.

A pereskedés előzménye, hogy a Vodafone 2003. február 15-i hatállyal módosította Általános Szerződési Feltételeinek (ÁSZF) 8.3 pontja WAP szolgáltatásra vonatkozóan a következő szerint bővült és a 8.4.1. pont GPRS szolgáltatásra vonatkozóan a következőképpen módosult:

„A Vodafone fenntartja a jogát, hogy szüneteltesse, korlátozza vagy megszüntesse a szolgáltatás nyújtását, az adatforgalom függvényében, illetve akkor, ha az Előfizető úgy használja a szolgáltatást, hogy az a szolgáltatás nyújtását részben vagy teljes egészében megszakítja, hatékonyságát jelentősen csökkenti, vagy egyéb módon csorbítja, illetőleg nagy valószínűséggel az előzőek bekövetkezését okozhatja.”

A Netért akkor azt közölte, hogy ez a módosítás alapjaiban érinti a Vodafone ügyfeleivel fennálló szerződéseket, mert a szerződés tárgya a korlátlan GPRS-alapú internetszolgáltatás. A perben az érdekvédelmi társaság többek között azzal érvelt, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében az úgynevezett „bianco szerződések” alkalmazása nem megengedett.