Változások várhatóak az adózásban

Helyi iparűzési adó, tb-járulékok, társasági adó – e területeken szeretnének változásokat elérni a munkaadói szervezetek, érdekképviseletek a jövő évi jogszabályokat előkészítő egyeztetéseken. A fontosabb módosítási javaslatokkal a pénzügyi kormányzat egyetért. Amennyit sikerül megtakarítani a kiadási oldalon, annyival lehet csökkenteni az adóterheket – ezt az alapelvet érvényesítené a jövő évi jogszabályok előkészítésekor Draskovics Tibor.

A pénzügyminiszter környezetében a társadalombiztosítási járulékok terén látnak – esetleg – mozgásteret, s tudják, változtatás kellene a helyi iparűzési adónál. Kérdéses viszont, hogy 2005-ben csökken-e újabb két százalékponttal a társasági adó jelenleg 16 százalékos kulcsa. Egyes vezetők – például Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója – úgy emlékeznek: 2003-ban megállapodás született, hogy ezt az adónemet fokozatosan 12 százalékosra csökkentik. Fáth Péter a lapnak azt mondta: így azt a könnyen érthető üzenetet juttathatnánk el a beruházókhoz, hogy ez az adónem nálunk a legalacsonyabb Európában.

Az új pénzügyminiszter hivatalos álláspontja még nem ismeretes, de úgy tudni, ez a lépés nem szerepel első számú tervei között.
A munkaadói szervezetekben, nagyvállalatokat, beruházókat képviselő szövetségekben, kamarákban ma egyöntetűen a helyi iparűzési adó megoldását tartják a legsürgetőbb feladatnak. Ez a pont kiemelt helyen szerepelt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) februári közös nyilatkozatában is, amely „az iparűzésiadó-rendszer teljes felülvizsgálatát és mielőbbi megszüntetését” szorgalmazta. E szellemben nyilatkozott a lapnak Fáth Péter mellett Heinczinger Róbert, a Joint Venture Szövetség szakértője is. Véleményük egybecseng, hogy az árbevétel alapú, nyereségtől független adónemnek riasztó hatása van a befektetőkre. Heinczinger Róbert szerint erősen megkérdőjelezhető, hogy az iparűzési adó egyáltalán EU-konformnak minősíthető-e.

A JVSZ szakértője úgy látja: vagy profit, vagy vagyon alapú adókkal lehetne kiváltani. Ha profit alapúvá alakítanák, legalább azok a külföldi cégek, amelyek anyaországában beszámításos adórendszer működik – mint az Egyesült Államokban –, levonhatnák az itt befizetett összegeket otthon. Heinczinger Róbert és Fáth Péter is megoldásnak tartaná az ingatlanadó bevezetését, ám tisztában vannak vele: noha az ötlet évről évre felmerül, a kormányzatok soha nem merik felvállalni az ezzel járó felelősséget, várható népszerűségvesztést.

Az adókkal kapcsolatos egyeztetések már különböző szinteken zajlanak a gazdasági körökkel. Megalakultak azok a közös bizottságok is, amelyekre Draskovics Tibor az MKIK és a VOSZ február 13-ai fórumán tett ígéretet. Az adóval foglalkozó testületet társelnöklő Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke tudatta: első érdemi ülésüket jövő héten tartják, ezért konkrétumokról nem szívesen nyilatkozik. Annyit elmondott: nem adóreformra készülnek, céljuk rövid távon is hasznos, munkahelyteremtő, beruházásösztönző lépések kidolgozása.