A képek háborúja – így jellemzi a Le Figaro az egymást szinte túllicitáni igyekvő fotókat, amelyeket napról napra bemutat a televízió, „megterhelve a közös emlékezetet”. Míg a kivégzésekről készített képek, e gyalázat felvételei sokkolják a nézőket, a megkínzott arab foglyokról készült képek láttán azt mondjuk: ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. A konzervatív lap kijelenti: „Igaz, háborúban állunk azokkal, akik az iszlám nevében propagálják a barbarizmust”, ám senki nem mérte fel, milyen következményei lehetnek a megkínzott arab foglyokról készült felvételek Marokkótól Indonéziáig. A Nyugatról a lehető legnegatívabb képet festi le az a katonanő, aki pórázon, kutyaként vonszol egy foglyot. A muzulmán szélsőségesek új tagok toborzására használják fel ezt a képet, egy olyan nyugati civilizációról, amelynek értékei a teljes erkölcsi lezüllés zsákmányául estek – figyelmeztet a Le Figaro.
A francia szocialistákhoz közel álló Le Monde a Hamász palesztin szervezet fegyveresei által meggyilkolt és az ünneplő tömegnek mutogatott hat izraeli katonával hozza párhuzamba a szintén szélsőséges muszlimok által lefejezett amerikai fiatalember kivégzését. A lap vezércikke az Abu Garib börtönben történt fogolykínzásokra utalva hozzáteszi: soha nem jelent fölmentést az egyik borzalomtól egy másik. Hogyan ajánlhatja magát bárki, bármilyen istennek, amikor egy ilyen barbarizmust követ el? Hogyan képes azt gondolni, hogy Teremtője örvendeni fog, látva, hogy éppen egy ember torkát vágja el, amikor azt kiáltja: „Isten a legnagyobb”? – teszi fel a kérdést a lap. A baloldali orgánum azt is fölveti: mennyi ideig hihetnek még a muszlim közösségek Európa-szerte és világszerte olyan imámoknak, akik visszautasítják, hogy nyilvánosan elítéljék ezt a barbár cselekedetet. A Le Monde hozzáfűzi: a Bush-adminisztráció zsákutcába jutott, ezt jelzi a hatalomátadás előtti, teljes zűrzavar. A francia napilap szemére veti az amerikai vezetésnek, hogy szeptember 11-e után ahelyett, hogy következetes harcba kezdtek volna Oszama bin Laden és az al-Kaida ellen, Afganisztánban és másutt, amivel kivívták volna minden demokrácia támogatását – belevetette magát az iraki kalandba. Nem ártana, ha legalább valamilyen koncepcióval is rendelkezne Amerika a háború utáni Irakról, nem beszélve arról, hogy katonáik is tisztelhetnék azokat az erkölcsi értékeket, amelyeknek hiányára hivatkoznak. Sajnos ez a randevú (a katonák morális színvonala és a hegemóniáját erkölcsi alapokkal indokló Egyesült Államok deklarált céljai között) egyelőre nem jött létre – szögezi le a Le Monde, kijelentve: „Az iraki hadszíntér napjainkban az egész világot veszélyezteti.”
Egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen hatásokat vált ki Berg meggyilkolása néhány héttel azelőtt, hogy a Bush-adminisztráció az iraki szuverenitás június 30-i visszaállítására készül – írja a The Independent. Erősödhet a háború ellenzése, de az is elképzelhető, hogy olyanfajta vélemények kerekedhetnek felül, amelyeket az áldozat lakóhelyén a szomszédok vallanak, s melyek egyikét a lap is idézi: „A megoldás, hogy le kell dobni a bombát.”
A BBC lapszemléje
A SÜDDEUTSCHE ZEITUNG a lefejezést mutató videó kapcsán arról cikkezik, hogy groteszk versengés alakult ki a legborzasztóbb, legbarbárabb képekért. Először jöttek az Abu Ghraib börtön digitális képei – most ez a videó. Ezek a képek civilizációnk erkölcsi mélypontját jelentik – állapítja meg a délnémet lap.
Az osztrák DIE PRESSE szerint ugyanakkor Nick Berg gyilkosai mérhetetlen ostobaságukról is tanúbizonyságot tettek. A lap szerint ha az iraki börtönből nyilvánosságra került fényképek nyomán az amerikaiakban kétségek merültek volna fel, hogy helyes és jogos volt-e beavatkozni Irakban, akkor a lefejezés videó egysze, s mindenkorra eloszlatta ezeket a kételyeket.
A Vatikán lapja, a L'OSSERVATORE ROMANO is állást foglal a kérdésben – a lap cikke szerint soha nem látott brutalitást és gyűlöletet hozott az iraki konfliktus, s a brutalitás mértéke napról napra tovább nő. Gyűlölet és bosszúvágy, támadás és ellentámadás – teljesen kisiklott a medréből az iraki konfliktus – állapítja meg a vatikáni lap.
A portugál EXPRESSO az iszlám szélsőségesek fokozódó fanatikus barbarizmusáról ír hírmagyarázatában. Az egyik percben símaszkot viselő férfiak lengetik Gázában frissen megölt izraeli katonák testrészeit. Nem sokkal később ugyancsak maszkos férfiak áldozatuk levágott fejét tartják oda a kamerának. Ezek az emberek nemcsak gyilkos gyűlöletüket akarták a nyugati kameráknak megmutatni, de közben még arról is meg vannak győződve, hogy az Abu Ghraib börtönben történtek után az arab világ hősies és jogos bosszúnak fogja majd fel tetteiket – írja a portugál lap.
LE MONDE
Példányszám növelési céllal tette címlapra a brit Daily Mirror az iraki fogolykínzást ábrázoló fotót? – a Le Monde londoni tudósítója a balközép lap óriási botrányt kiváltó május elsejei akcióját elemzi. A rivális lapok, a Sun, a Daily Mail, a Daily Express, sőt Geoff Hoon védelmi miniszter szerint is a fotósorozat hamisítvány és a lap igazgatójának, Piers Morgannak a lemondását követelik. Eredeti vagy montázs, az iraki foglyot levizelő brit katonáról leközölt kép bejárta a világsajtót. A lapigazgató szerint a képet készítő, Irakban állomásozó katonákat inkább erkölcsi mint anyagi indokok vezérelték, amikor – az egyébként tényleg alacsony összegnek számító darabonkénti 5000 fontért – a lap rendelkezésére bocsátották a negatívokat még februárban. Piers Morgan az április 28-án a CBS tévécsatornán sugárzott sokkoló képek után nem kételkedett a birtokában lévő anyag eredetiségében; szerinte a védelmi minisztérium sem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a képsorozat hamisítvány.
Mindez nem változtat azon, hogy a Daily Mirrornak jól jött a reklám, véli a Le Monde tudósítója. Háborúellenes állásfoglalásának köszönhetően ugyanis a Mirror eladási példányszáma napi kétmillió alá esett, ami a Rupert Murdoch által irányított Amerika-barát Sun malmára hajtotta a vizet. Míg a Sun példányszáma 3,3 millióra nőtt, a Mirroré idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest 4,7 százalékkal csökkent. A meredek zuhanást látva a City a három éve alapított Trinity Mirror csoport szétválását szorgalmazza; szakértők szerint a Daily Mirror és a többi országos lap nehézségei a regionális lapokra terhelődnek, amelyek pedig a médiacsoport profitjának kétharmadát adják. Piers Morgan szerint ugyanakkor a válság a bulvársajtó egészét érinti, mivel a hagyományos olvasóközönségét alkotó munkások átpártolnak az ingyenes konkurenciához, a Metro újsághoz, a fiatalok pedig egyre inkább a világhálót választják – írja a Le Monde londoni tudósítója.
