A Medgyessy-klán és az üvegzsebűek

A kormánynak csak olyan személy lehet a tagja ezután, aki a jog és az erkölcs által támasztott követelmény közül mindig a magasabb szintűnek felel meg – jelentette ki Medgyessy Péter Kiss Elemér távozása után. A napokban kiderült: e követelményeknek a legkevésbé ő maga felel meg.

2004. 05. 20. 9:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Medgyessy fiú esetének különös epizódja, hogy a kormányfő felszólítja az ellenzéket: ne erőltesse a politikát családok magánéletére. Nemcsak azért különös, mert a magánélet elleni támadások finoman szólva nem mondhatóak előzmény nélkülinek a magyar belpolitikában, hanem azért is, mert százmillió forint, amely egyenesen a Matávtól érkezik ahhoz a céghez, melyet közösen jegyez a kormányfő fia és Baráth Gergely, aki viszont Baráth Etele, az EU-pénzekért is felelős államtitkár fia, az egy civilizált országban kimeríti a korrupció fogalmát. Már csak hab a tortán, amit egy ellenzéki képviselő szerény kérdésként fogalmazott meg: miképpen lehetséges, hogy véletlenül éppen a Matáv kapott 3 milliárd forint adókedvezményt, s hogy az ügyes fiúk pályázat nélkül nyerhettek.

Olyan politikusok, akik esetleg nem a KGB elleni harcban szocializálódtak „besúgóként”, ahogy azt egy brit lap írta Medgyessyről, ilyenkor csöndben és azonnal beadnák lemondásukat.

Pedig ez csak az egyik ága a szövevényes magyar családregénynek. Mint Jánosi György, az MSZP választmányi elnöke a Magyar Hírlap május 14-i számában megfogalmazta: „Nem is tudtam, hogy a miniszterelnöknek fia is van. Eddig csak a lányáról hallottunk.” Tornóczky Anitáról van szó, aki nemcsak műsorokat vezethetett, de a hozzá közel álló cégek közel 10 millió forintos megrendeléseket kaptak a közszolgálati televízióban, főként azután, hogy a kedves papa kormányfő lett. A Happy-Film Kft. adásonként nettó 8 millió 750 ezerért készíthette el a Névshowrt, és 8,5 millióért a műsor szilveszteri kiadását.

Ne feledjük: amit látunk, az a jéghegy csúcsa; az összefonódások, kapcsolati tőke Bourdieu által oly szemléletesen leírt hálói jóval mélyebbre vezetnek. Erre enged következtetni a kancelláriaminiszter esete is, akinek bukása a kormányzati ciklus első esztendejében súlyos presztízsveszteséget jelentett, hiszen a kabinet jól begyakorlott retorikája, melyet az adófizetők pénzéből fedezett, méregdrága PR-mutatványok közepette adtak elő, éppen a „tiszta kezek” legendáját sulykolta.

A botrány tehát az egekig csapott volna, ha azt a sajtó érdemben kezeli: kiderült, hogy a Kiss tulajdonában lévő ügyvédi iroda megbízásai közé tartozik a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítása, sőt a Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet közötti szerződés lezárása is. Mint ismeretes, az egyetlen ellenzéki lap és a kiadó közötti szerződést a szocialista párt hatalomra jutása után azonnali hatállyal felbontatta a kormány, bizonyítva ezzel többek közt a „szakemberek” kitűnő üzleti érzékét: mi más lehet előnyösebb egy kiadónak, mint kidobni az ablakon egy nagy példányszámú napilap megrendelését?

Ha valaki azt hinné, hogy Kiss, aki „tisztáldozatnak” érezte magát, szépen eltűnt a süllyesztőben, hiszen 2003. február 21-re azonnali hatállyal beadta lemondását, az téved. A Horn-kabinet egykori államtitkára és szóvivője ismét a napilapok (ezúttal a kormánypárti sajtó) témája lett 2003. október 24-én. Ekkor arról olvashattunk, hogy a már jól ismert ügyvédi irodát bízta meg a budapesti városháza, hogy ugyan készítsen már egy tanulmányt a főváros és a kerületek feladat- és hatáskörének reformjáról. Még aznap arról is értesülhettünk, hogy a a megbízás díja 12,2 millió forint, ami alig háromszázezer forinttal kevesebb, mint a közbeszerzési értékhatár.

Kiss Elemér ügyénél is súlyosabbnak ítélte a Fidesz a későbbi, valószínűleg csak az üvegzsebek kristályos áttetszősége miatt nyilvánosságra került esetet, amikor kiderült: Szanyi Tibor korábbi cége, amelynek ügyvezetője a mai napig a testvére, többmilliós állami megrendelést kapott. Az MDF országgyűléi képviselőcsoportja azonnali hatállyal kezdeményezte is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára felmentését.

Még ennél is átláthatóbb, tisztább történet Alexandru Mudura ügye, azé a romániai nagyvállalkozóé, akin keresztül Medgyessy a két nép újra bimbózó, előremutató barátságát ápolja. Olyannyira, hogy a kormányfő személyesen jár elöl jó példával, együtt vadászva a nagyváradi szupermarket mögött álló Lotus Market SA tulajdonosával. Azt már csak a szűkkeblűség és az ügyet az előző kormány máig nem bizonyított, ám kormánypolitikusok véleménye szerint vérlázító törvénytelenségei elfedésének szándéka indokolhatja, hogy az ellenzék még olyan csip-csup ügyekbe is beleköt, mint hogy Mudurát és fiát, Mudura Sándort többször kihallgatta a rendőrség. Nem kevesebb, mint 86,5 millió forintot zároltak Mudura Sándor cége, a Ramexa számláján, ezt a pénz ugyanis feltehetőleg Kulcsár Attila és társai mosták ki, vagy egyszerűen sikkasztották el a K&H bank brókercégétől. A Lotus Market SA-ban volt felügyelőbizottsági tag az a Kulcsár Attila, akit most bizonyára merő kirekesztésből tartanak fogságban, méltánytalanul mellőzve a halmozottan hátrányos helyzetét kitűnő szervezőmunkával leküzdő üzletembernek a román-magyar közeledés oltárán tett erőfeszítéseit.

Talán nem véletlen, hogy e kifogástalan úriemberek nélkülünk óhajtanak Brüsszelbe távozni: egyrészt a „hóna alá csapott” családi kassza bőségesen elegendő jele és jegye az összetartozásnak, másrészt mi a csodát kezdenének több millió akadékoskodó alakkal, akik még azt sem látják át, hány kéz fér el egy ilyen üvegzsebben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.