A Medgyessy fiú esetének különös epizódja, hogy a kormányfő felszólítja az ellenzéket: ne erőltesse a politikát családok magánéletére. Nemcsak azért különös, mert a magánélet elleni támadások finoman szólva nem mondhatóak előzmény nélkülinek a magyar belpolitikában, hanem azért is, mert százmillió forint, amely egyenesen a Matávtól érkezik ahhoz a céghez, melyet közösen jegyez a kormányfő fia és Baráth Gergely, aki viszont Baráth Etele, az EU-pénzekért is felelős államtitkár fia, az egy civilizált országban kimeríti a korrupció fogalmát. Már csak hab a tortán, amit egy ellenzéki képviselő szerény kérdésként fogalmazott meg: miképpen lehetséges, hogy véletlenül éppen a Matáv kapott 3 milliárd forint adókedvezményt, s hogy az ügyes fiúk pályázat nélkül nyerhettek.
Olyan politikusok, akik esetleg nem a KGB elleni harcban szocializálódtak „besúgóként”, ahogy azt egy brit lap írta Medgyessyről, ilyenkor csöndben és azonnal beadnák lemondásukat.
Pedig ez csak az egyik ága a szövevényes magyar családregénynek. Mint Jánosi György, az MSZP választmányi elnöke a Magyar Hírlap május 14-i számában megfogalmazta: „Nem is tudtam, hogy a miniszterelnöknek fia is van. Eddig csak a lányáról hallottunk.” Tornóczky Anitáról van szó, aki nemcsak műsorokat vezethetett, de a hozzá közel álló cégek közel 10 millió forintos megrendeléseket kaptak a közszolgálati televízióban, főként azután, hogy a kedves papa kormányfő lett. A Happy-Film Kft. adásonként nettó 8 millió 750 ezerért készíthette el a Névshowrt, és 8,5 millióért a műsor szilveszteri kiadását.
Ne feledjük: amit látunk, az a jéghegy csúcsa; az összefonódások, kapcsolati tőke Bourdieu által oly szemléletesen leírt hálói jóval mélyebbre vezetnek. Erre enged következtetni a kancelláriaminiszter esete is, akinek bukása a kormányzati ciklus első esztendejében súlyos presztízsveszteséget jelentett, hiszen a kabinet jól begyakorlott retorikája, melyet az adófizetők pénzéből fedezett, méregdrága PR-mutatványok közepette adtak elő, éppen a „tiszta kezek” legendáját sulykolta.
A botrány tehát az egekig csapott volna, ha azt a sajtó érdemben kezeli: kiderült, hogy a Kiss tulajdonában lévő ügyvédi iroda megbízásai közé tartozik a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítása, sőt a Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet közötti szerződés lezárása is. Mint ismeretes, az egyetlen ellenzéki lap és a kiadó közötti szerződést a szocialista párt hatalomra jutása után azonnali hatállyal felbontatta a kormány, bizonyítva ezzel többek közt a „szakemberek” kitűnő üzleti érzékét: mi más lehet előnyösebb egy kiadónak, mint kidobni az ablakon egy nagy példányszámú napilap megrendelését?
Ha valaki azt hinné, hogy Kiss, aki „tisztáldozatnak” érezte magát, szépen eltűnt a süllyesztőben, hiszen 2003. február 21-re azonnali hatállyal beadta lemondását, az téved. A Horn-kabinet egykori államtitkára és szóvivője ismét a napilapok (ezúttal a kormánypárti sajtó) témája lett 2003. október 24-én. Ekkor arról olvashattunk, hogy a már jól ismert ügyvédi irodát bízta meg a budapesti városháza, hogy ugyan készítsen már egy tanulmányt a főváros és a kerületek feladat- és hatáskörének reformjáról. Még aznap arról is értesülhettünk, hogy a a megbízás díja 12,2 millió forint, ami alig háromszázezer forinttal kevesebb, mint a közbeszerzési értékhatár.
Kiss Elemér ügyénél is súlyosabbnak ítélte a Fidesz a későbbi, valószínűleg csak az üvegzsebek kristályos áttetszősége miatt nyilvánosságra került esetet, amikor kiderült: Szanyi Tibor korábbi cége, amelynek ügyvezetője a mai napig a testvére, többmilliós állami megrendelést kapott. Az MDF országgyűléi képviselőcsoportja azonnali hatállyal kezdeményezte is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára felmentését.
Még ennél is átláthatóbb, tisztább történet Alexandru Mudura ügye, azé a romániai nagyvállalkozóé, akin keresztül Medgyessy a két nép újra bimbózó, előremutató barátságát ápolja. Olyannyira, hogy a kormányfő személyesen jár elöl jó példával, együtt vadászva a nagyváradi szupermarket mögött álló Lotus Market SA tulajdonosával. Azt már csak a szűkkeblűség és az ügyet az előző kormány máig nem bizonyított, ám kormánypolitikusok véleménye szerint vérlázító törvénytelenségei elfedésének szándéka indokolhatja, hogy az ellenzék még olyan csip-csup ügyekbe is beleköt, mint hogy Mudurát és fiát, Mudura Sándort többször kihallgatta a rendőrség. Nem kevesebb, mint 86,5 millió forintot zároltak Mudura Sándor cége, a Ramexa számláján, ezt a pénz ugyanis feltehetőleg Kulcsár Attila és társai mosták ki, vagy egyszerűen sikkasztották el a K&H bank brókercégétől. A Lotus Market SA-ban volt felügyelőbizottsági tag az a Kulcsár Attila, akit most bizonyára merő kirekesztésből tartanak fogságban, méltánytalanul mellőzve a halmozottan hátrányos helyzetét kitűnő szervezőmunkával leküzdő üzletembernek a román-magyar közeledés oltárán tett erőfeszítéseit.
Talán nem véletlen, hogy e kifogástalan úriemberek nélkülünk óhajtanak Brüsszelbe távozni: egyrészt a „hóna alá csapott” családi kassza bőségesen elegendő jele és jegye az összetartozásnak, másrészt mi a csodát kezdenének több millió akadékoskodó alakkal, akik még azt sem látják át, hány kéz fér el egy ilyen üvegzsebben.

Durva, mit tett egy autós az M3-ason