A tervezettnél jóval nagyobb lesz az államháztartási hiány

Májusban várhatóan a tervezettnél lényegesen rosszabbul alakul az államháztartás hiánya. Az 53. heti nyugdíjkifizetések 36, a jövedékiadó-bevételek áthúzódása 30–35, míg a Sportarénára történő kezességvállalás további 30 milliárd forintot tesz hozzá a nem várt hiánytöbblethez.

Az éves terv 46 százalékát is meghaladja az április végéig felhalmozott államháztartási hiány. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint azonban nincs szükség újabb beavatkozásra, amit elvileg alátámaszt az a tény, hogy a havi deficitek rendre elmaradnak a tárca által prognosztizálttól, ám akadnak kétkedők a piacon, akik szerint a PM hónapról hónapra tudatosan magasabb előrejelzéssel rukkol elő.

A tárca tegnapi tájékoztatóján Terták Elemér közigazgatási államtitkár az első négy hónapot tekintve két hiánynövelő tételre hívta fel a figyelmet: az szja-befizetések vártnál kedvezőtlenebb alakulását az igénybe vett adókedvezmények növekedése indokolja, míg a továbbra is növekvő gyógyszerkiadások a készletfelhalmozásból fakadnak, és az árbefagyasztás után idővel alacsonyabb szinten stabilizálódnak. Májusban ugyanakkor várhatóan a tervezettnél lényegesen rosszabbul alakul a deficit.

A parlament döntése nyomán előrehozott 53. heti nyugdíjkifizetések 36, a jövedékiadó-bevételek júniusra való áthúzódása 30–35, míg a Sportarénára történő kezességvállalás további 30 milliárd forintot tesz hozzá a nem várt hiánytöbblethez. Májusban az EU-csatlakozás is érezteti hatását az államháztartásban, mivel az egységes piac követelményeinek megfelelően az importáfát önbevallásos módon fizetik be az adózók, ami egyhavi pénzforgalmi bevételkiesést, pontosabban csúszást jelent, ám az eredményszemléletű elszámolást – ami a költségvetés hivatalos mérőszáma – nem változtatja. A PM számításai szerint az áfaelszámolás változása mintegy 200 milliárd forinttal (ebből 110 milliárd jut az EU-ból érkező importra) csökkentheti az eső hat hónap bevételét.

Terták Elemér kérdésre válaszolva jelenleg nem tartotta indokoltnak további költségvetési megszorítások bevezetését. Úgy vélte, az MNB legoptimálisabb, 4,7 százalékos és a PM 4,6 százalékos prognózisa közötti 20 milliárd forintos különbség nem jelentős. Az eltérés az államtitkár szerint alapvetően az áfabevételek eltérő kezeléséből adódik: a jegybanknál alacsonyabb bázissal és nagyobb bevételkieséssel számolnak, mint minisztériumi kollégáik. (Napi Gazdaság)