Dobozba zárt emlékek

A századforduló egyik népszerű ajándékának számítottak az apró, különleges alakú és díszítésű dobozok. A reklám és a kereskedelmi csomagolás megszületésével se szeri se száma nem volt a különféle fából, papírból, bádogból készült dobozkáknak, amelyek hamar megkoptak. Ezért is páratlan az Iparművészeti Múzeum Dobozvarázs című kiállítása, amelyen kitűnő állapotban lévő tárgyakat lehet megtekinteni.

A fogyasztói társadalom korában szinte már természetesnek hat, hogy a gyártók reklámok hadával ontanak bennünket, és mint potenciális vásárlók valósággal elvárjuk, hogy minél dekoratívabb, különlegesebb csomagolással kápráztassanak el. Nem volt ez ilyen természetes a 19. század végén, amikor az ipari tömegtermeléssel együtt megszületett a reklám és a kereskedelmi csomagolás. Ezt a kort idézi meg az Iparművészeti Múzeumban a Dobozvarázs címmel nyílt kiállítás, amely augusztus 15-ig látogatható.

A cégek mind nagyobb gondot fordítottak az üzletekben vásárolt termékek csomagolására, amely nemcsak az érdeklődést keltette fel a termék iránt, hanem a védjegyhez hasonlóan azonosította is a tárgyat. Az egyediségnek és az állandóságnak ezért a csomagolás tervezésénél egyaránt fontos szerepe volt. Különféle anyagokból készítettek dobozokat, leginkább bádogból, papírból és falemezből. A csipkeutánzatú papírborítással készült kartondobozban például jól lehetett tartani zsebkendőt, de volt lakk utánzatú papírborítású kartondoboz is édességnek, dohányárunak, mézeskalácsnak vagy keksznek. Az anyag kiválasztásánál szempont volt, hogy az áru sértetlenségét, minőségét biztosítsák. Ugyanabból az anyagból egyébként közönséges és luxuscsomagolások is készülhettek.

A 19. század utolsó harmadában egy levélpapír és boríték gyártására specializálódott berlini cég igazi szenzációt keltett a piacon, amikor termékeit egyedi dobozban kezdte forgalmazni. Hamar követői akadtak, így rövidesen a levélpapíros dobozoknak számos változata jött létre, a leemelhető vagy csak felhajtható fedelűektől a teljesen szétnyitható darabokig. Erről tanúskodnak a korabeli reklámok, amelyeken például a Szénásy és Reimann Levélpapíráruháza vagy Rigler József Ede papírneműgyár részvénytársasága hirdeti magát. Megismerhetjük a kor különleges levélpapírjait, borítékait, láthatunk színes papíralátéteket és változatos szerkezetű, díszítésű levélpapírdobozokat.

A csomagolások között a legfinomabb luxusigénnyel az illatszeres üvegcsék és dobozkák készültek. Mindenekelőtt a francia illatszergyártók vigyáztak arra, hogy a parfümök csomagolása méltó legyen az illat hangulatához. A dobozokon ugyanakkor kiemelt helyen a védjegy, a cég neve is látható. A kiállításon találkozhatunk zsebóra formájú dobozzal, amelyben zsebóra helyet tyúkszemirtót tartottak, a könyv formájú tartó a gyufának adott helyet, a kinyitható mini koffer palackkal pedig fürdősót rejtett. De igazi különlegességnek számítanak azon gyógyszeres dobozkák is, amelyek aranyozott kontúrral szegélyezett, virágokat, madarakat, állatokat ábrázoló, vidám színes papríborítást kaptak.

Lakozott, festett fatojások, gipszből készült játéktojások, matricával bevont tojások árulkodnak arról, milyen ajándékokat kaptak húsvétra a gyerekek, a tojás egyébként a 16-17. század óta jegyajándék is lehetett. A 18. századtól előkelő körökben értékes anyagból készült tojásokat ajándékoztak egymásnak, e műfaj mestere a cári udvar ötvöse, Carl Febergé volt.

A Szilasi Alex előadásában hallható Chopin-keringő igazán hangulatossá teszi a tárlatot, amely a Kugler-Gerbeaud néven forgalmazott változatos díszdobozokkal fejeződik be. Közülük több kerek formájú, pasztellszínű, de különleges a margaréta motívumokkal díszített is. Kugler Henrik egykori üzletársa a francia Gerbeaud Emil, aki feltalálta a konyakos meggyet és a csokoládédrazsét, maga tervezte a cég speciális bonbonos dobozait.