Jöhet a génkezelt áru

Brüsszel 1999 óta először engedélyezi genetikailag módosított élelmiszer behozatalát az Európai Unióba. Mivel a tagországok agrárminiszterei április 26-i ülésükön nem tudtak megegyezni a kérdésben, az Európai Bizottság döntött az ügyben.

Május 19-től zöld utat kap a génkezelt kukorica az Európai Unióba – írja a Le Figaro. Brüsszel 1999 óta először engedélyezi genetikailag módosított élelmiszer behozatalát, mégpedig a svájci Syngenta cég BT-11 elnevezésű konzerv édes kukoricája esetében. Az Európai Bizottság ötéves tilalmat feloldó határozata az után született, hogy a tagországok agrárminiszterei április 26-i ülésükön nem tudtak megegyezni a kérdésben, így a döntés joga a Bizottság kezébe került. 1999-ben öt ország, köztük Franciaország is, azért kérte a tilalom bevezetését, mert még nem volt részletesen kidolgozott szabályozás a génkezelt élelmiszerek gyártásáról és forgalmazásáról, ez az akadály azonban idén április 18-án megszűnt. Négy éve közel harminc, genetikailag módosított élelmiszer – például burgonya, szója, kukorica, cékla – vár arra, hogy bejusson az Unióba. A termelők évek óta protekcionizmussal vádolják az EU-t, Kanada, az Egyesült Államok és Argentína pedig panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezethez az Unió magatartása ellen; a beadványról júniusban várható döntés. A Bizottság mostani lépése gesztusnak is tekinthető, bár az illetékesek tagadják, hogy a Világkereskedelmi Szervezet nyomására döntöttek volna így. 16 génkezelt termék már 1999 előtt is engedéllyel rendelkezett az EU-ban, beleértve a BT-11 kukoricát is, ez utóbbi azonban csak olaj formájában, ezért volt szükség az új rendeletre.

A svájci Syngenta cég terméke kizárólag feldolgozva lesz kapható, „jogosítványa” tíz évre szól, a csomagoláson pedig fel kell tüntetni, hogy genetikailag módosított alapanyagból készült. Magát a növényt továbbra sem lehet majd termeszteni Európában, ellentétben Kanadával, Uruguay-jal, az Egyesült Államokkal, Argentínával, Japánnal és Dél-Afrikával, ahol ez lehetséges. A BT-11 kukorica élelmezési célú forgalmazását eddig 13 országban, például Ausztráliában, Kínában és Oroszországban engedélyezték.
Amint várható volt, a Bizottság precedens értékű határozata már életbe lépése előtt óriási vihart kavart, és tiltakozási hullámot váltott ki egyrészt a fogyasztók, másrészt a termelők részéről. Dél-Franciaországban például, ahol hagyományosan termesztenek édes kukoricát, valószínűleg nem fognak átállni a BT-11-re – írja a Le Figaro.

A Le Monde kitér a BT-11 engedélyezése kapcsán kitér a génkezelt termékek fogyasztásának egészségügyi kockázatára is. A francia élelmiszer-egészségügyi hivatal (Afssa) szerint az állatkísérletek eredményei nem elégségesek; a 90 napos kísérletek ráadásul költségesek és nem is kötelező elvégezni őket – mondja egy francia szakértő, Gilles-Eric Séralini. A francia mezőgazdasági szakszervezet (Confédération paysanne) kedden közleményben tiltakozott az EU-tilalom feloldása ellen, emlékeztetve az Afssa elmarasztaló állásfoglalására és Franciaország nemleges voksára az április 26-i uniós tanácsülésen. A Föld Barátai elnevezésű szervezet szerint Európa nem vevő a génkezelt élelmiszerekre, mivel a fogyasztók elutasítják, az EU felé irányuló export nem sikeres, és általában véve a biotechnológiai iparnak nincs jövője a kontinensen – írja a Le Monde.