Nekünk Bush a jó

Világszerte nagyon sokan csalódtak Bush amerikai elnökben, aki egyébként nem a választóknak, hanem az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának köszönheti győzelmét. Globális politikája katasztrofális, melynek következtében a világ az iraki hadjárat megkezdése óta lényegesen veszélyesebb hely lett. Európa szinte teljes egésze a demokratapárti John Kerryt szeretné elnöknek. Ennél nagyobbat tévedni nem lehet. Nekünk ugyanis ismét Bush kell.

Azok, akik nem ismerik az amerikai politikát, azt hiszik, a demokratapárti Kerry megváltoztatná Washington külpolitikáját. Nem változtatná. Kerry, akár Bush, pénzügyi támogatóitól függ. Egyikük sem akar – anyagi és érzelmi okokból – nagyobb változást az amerikai birodalomépítés irányában, és nem is kívánnak lemondani a birodalomépítéssel járó üzleti érdekekről. Másrészt Kerrynek nem igazán vannak elvei, hanem meglehetős opportunistán a kialakult helyzethez kalibrálja következő lépéseit. Kerry győzelme csak kozmetikai változásokat hozna az amerikai külpolitikában.

Az igazi változást Nadzsaf, Kerbala, Falludzsa, Bagdad és természetesen Ciszjordánia és a Gáza-övezet palesztinjai hozhatnak azzal, hogy az amerikai választókat meggyőzik az Egyesült Államok közel-keleti politikájának emberveszteségben mérve elviselhetetlen terheiről.

Bush ugyanakkor Irak ügyében a jelek szerint korrekcióra képtelen, ugyanis olyan dogmatikus, fundamentalista keresztényt tisztelhetünk benne, aki azt hiszi, maga a jóisten szemelte ki missziója keresztülvitelére. És ezért kell nekünk Bush. Ugyanis, akár a modern történelemben, az iraki háborúban az egyik döntő tényező a szövetség. Ennek a szövetségnek a létrehozása adott igazán erőt Bushnak a tragikusan megbukott iraki kaland megindítására. Megfordítva: e szövetség széthullása Bush egész közel-keleti politikájának széteséséhez vezet. Mely politika célja, legutóbb Ernest Hollings szenátor és Anthony Zinni nyugalmazott tengerészgyalogos tábornok szerint, aki május 23-án New York-i időben este 7-kor kijelentette a CBS televízióállomásnak: az amerikai külpolitikát a neokonzervatívok vették át, akik célja a közel-keleti régió stabilizálása és Izrael támogatása.

Bush koalíciója széthullófélben van. Még megmaradt hű támogatói – Berlusconitól Blair-en át Medgyessyig – pedig vesztésre állnak. Ha Busht választják elnöknek, a világ és Európa közvéleménye még az eddigieknél is élesebben fordul majd az Egyesült Államok ellen, a demokratikus országokban rákényszerítve a helyi kormányokat a washingtoni politika támogatásának megszüntetésére. Kerry egy ideig még új – noha hamis – reményt tudna lehelni a megmaradt szövetségbe. Ezért kell nekünk Bush és az őt még támogató szövetség szétesése. Egy békésebb és biztonságosabb világ érdekében.