Az iraki foglyok kínzásával kapcsolatos felvételek közzététele által elindított lavina olyan ügyeket is napvilágra hozott, amelyekről eddig csak a napi hírek elszórt adataiból értesülhetett a közvélemény. Az Amnesty International kedden, Londonban közzétett jelentése, miszerint Irakban egy év alatt 37 iraki civilt –köztük egy nyolcéves gyereket – öltek meg brit katonák, még mindig csak a jéghegy csúcsát jelezheti.
Az AI jelentése azokat az eseteket vizsgálja, amikor irakiak civilekre kellő ok nélkül nyitottak tüzet brit részről, ám a hadműveletek következtében életüket vesztett iraki civilek számáról csak becsült adatok állnak rendelkezésre.
Viszonylag pontos számokat tükröz az a weboldal, amely a második iraki háborúról szóló hírügynökségi és sajtóadatokat rögzíti. Eszerint a halálos áldozatok száma 9061 és 10 918 között ingadozik. (Ez a felmérés 2003. január 1-jétől napjainkig tartja számon a civil áldozatokat, beleszámolva az iraki hadjárat előtti, 2003-as amerikai légicsapásokat is.)
Ezzel a becsléssel egybevág a dpa német hírügynökség és az APA által ismertetett adat, mely szerint 2004 áprilisában 1082 iraki civil lakos vesztette életét a harci cselekményekben.
Úgy tűnik, az amerikai hadsereg által megkínzott foglyok mellett az ok nélkül lelövöldözött iraki civilek ügye lesz az újabb botránykő, amely ismét elszigetelheti a koalíciós erők katonai vállalkozását, mely a kezdetektől fogva megosztja a nemzetközi közösséget.
Az iraki háborút egyre inkább jellemző erkölcsi-etikai válságot fémjelzi a közeljövőben hazatérni készülő spanyol haderő lépése: hétfőn az egyelőre szövetségesként Irakban állomásozó katonai egység vezetője bejelentette, hogy áprilisban rendszeresen megtagadták az amerikai hadsereg kérését, hogy támogassanak különböző, offenzív hadműveleteket.
Jose Bono spanyol védelmi miniszter ezt azzal indokolta, hogy támadó hadműveleteket megszálló erők indítanak, Spanyolország viszont nem ilyen minőségben tartózkodik Irakban. Mint azt az iraki spanyol erők főparancsnoka, Enrique de Ayala tábornok is kifejtette, a spanyolok mandátuma humanitárius segítségnyújtási és stabilizációs célok támogatására terjed ki, nem pedig támadó katonai hadműveletek támogatására.
A legtöbb civil áldozatot követelő hadművelet 2003 márciusában Bagdad és az iraki városok bombázása követelte: a fővárosban mintegy 200, Bászrában szinten 200, Nedzsefben viszont több, egyes becslések szerint 350-nél is több ember vesztette életét.
Kiemelkedik a halálos áldozatok számát illetően 2003 iraki ’’fekete szeptembere’’ is: Bagdadban 362-en, más adatok szerint 367-en haltak meg a szövetségesek és az iraki fegyverek összecsapásai során. A bagdadi halottasház adatai szerint az áldozatok 55 százalékával puskagolyó végzett.
Máig is ellentmondó adatok állnak rendelkezésre arról, hogy hányan haltak meg Fallúdzsa 2004 áprilisában vívott, több hetes, kudarcba fúlt amerikai ostroma idején. Az első héten helyi kórházi források 300 halottról számoltak be. Az amerikai ostrom kifulladását éppen a civil célpontokat sem kímélő, éjjeli bombatámadások által kiváltott nemzetközi visszhang siettette.
Az amerikai elnök által bejelentett dátum, 2003. május 1-je egyre inkább elvi időpontnak tekinthető az iraki háború ’’nagyobb hadműveleteinek’’ lezárását illetően; akkor kezdődött meg ugyanis az iraki fegyveresekkel folytatott összecsapások véget érni nem akaró sorozata.
origo.hu
Megölte volna Orbán Viktort egy férfi
