A kisvállalkozók nagy részének nem jó az eva

Az egyéni vállalkozások kevesebb, mint nyolc százaléka választotta 2003-ban az egyéni vállalkozói adót (eva), annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozók 96 százalékának árbevételi szintje megengedné az átállást az evára.

A KSH 473 238 működő egyéni vállalkozást tartott nyilván 2003-ban, ezek kevesebb, mint 8 százaléka választotta az egyéni vállalkozói adót (eva). Az egyéni vállalkozók 96 százalékának árbevételi szintje megengedné az átállást az evára: a tavalyról bevallók 80 százalékának éves bevétele ráadásul 5 millió forint alatt, vagyis jócskán az eva 25 milliós limitjén belül marad – állapítható meg az adóhivatal adataiból.

Az egyéni vállalkozók bevallásaiban megjelenő költséghányad azonban irreálisan magas, 98,2 százalékos volt tavaly. Az egy főre vetített költségek a nyereséges vállalkozók esetében 9,8 a nullszaldósoknál 10, a veszteségeseknél 7,8 százalékkal növekedtek az előző évben. Így a költségek növekedési üteme összességében meghaladta az árbevétel szintjének emelkedését (9 százalék). Az arányeltolódást vélhetőleg az evára áttért, kiugróan alacsony költséghányadú vállalkozók (például újságírók) okozták, hasonlóan, mint az átlagos árbevétel növekedése esetében, ahol az alacsony árbevételű vállalkozók áttérése okozta a javulást.

Az összegzett jövedelmek éves átlaga 594 ezer forint lett, ennél alacsonyabb átlag a 0–250 és a 250–500 ezer forintos éves árbevételi sávban jött ki, a 4 milliós éves árbevételt meghaladó vállalkozók esetében az átlagos jövedelem csaknem 11 millió forint. A jövedelmi polarizáció tehát erőteljes az egyéni vállalkozók körében. Az árbevétel vonatkozásában hasonló tendencia jellemzi az egyre gyorsabban fogyó egyéni vállalkozói csoportot: az átlagos árbevétel a 0–5 milliós árbevételi sávba tartozók 1,2 milliós szintjétől a 25 milliós bevételt meghaladók átlagosan 68,2 milliós szintjéig terjed. Az 1900 milliárdos összárbevételből adódó országos átlag fejenként 6,1 millió lett. (Napi Gazdaság)