Ítélet Simon-ügyben

Megszületett az elsőfokú ítélet Simon Tibor meggyilkolásának ügyében. A nem jogerős ítélet szerint a volt futballista meggyilkolásával vádolt társaság négy tagja összesen negyven évet kapott.

Mind a négy vádlottját elítélte a Fővárosi Bíróság a Simon Tibor meggyilkolásával vádolt társaságnak – jelenti a HavariaPress. Az ügy elsőrendű vádlottját 12 év, másodrendű társát pedig tíz év börtönre ítélték, mellékbüntetésként mindkettejüket tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. A 2002 ápilisában történt ügy két másik vádlottját tíz, illetve nyolc év börtönre ítélték. A nem jogerős ítéletben a bíróság mind a négy férfit társtettesként elkövetett emberölés alapesetében mondta ki bűnösnek, így nem állapítottak meg különös kegyetlenséget sem. Az ügyész elfogadta az ítéletet, a vádlottak azonban – a tényállás megalapozatlansága, illetve eljárási hibák miatt – részben enyhítésért, részben pedig felmentésért fellebbeztek.

Az eredetileg halált okozó testi sértés vádját azért változtatták meg társtettesként elkövetett emberölésre, mert a volt focista fejét ért bántalmazások miatt kialakult agyzúzódásos koponyasérülés elkerülhetetlenül vezetett Simon Tibor halálához. Ezért a vádlottak nem bízhattak abban, hogy a bántalmazás nyomán nem következik be a halál.

Mint ismert, a Ferencváros labdarúgója 2002. április 20-án a Lövőház utca egyik mulatójában szórakozott, ám egy társaság egyik tagja belekötött. A támadók a szórakozóhelyen, majd az utcán estek neki Simon Tibornak, akit olyan brutálisan összerugdostak, hogy Simon, aki bevágta a fejét a betonba, elvesztette az eszméletét. A focistán orvosai a gondos ápolás ellenére nem tudtak segíteni, így három nappal az eset után, április 23-án belehalt sérüléseibe.

Az ítélet indoklásakor a bíróság különösen súlyosbító körülményként értékelte, hogy a harmadrendű vádlott készenléti rendőrként szolgált. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a férfi a verekedés elején azért nem avatkozott közbe, mert félt, hogy kiderül: rendőri munkája mellett biztonsági őrként is tevékenykedik. A bírák szerint azonban a támadás láttán szolgálatba kellett volna helyeznie magát, hogy megakadályozza a súlyosabb bűncselekményt. Az elsőrendű vádlott esetében ugyanakkor nem fogadták el enyhítő körülményként, hogy önként jelentkezett a rendőrségen. Erre ugyanis csak az eset után nyolc nappal került sor, így a bíróság csupán azt állapította meg, hogy a férfi belátta tette súlyát. Az eljárás során egyébként mintegy 2,2 millió forint bűnügyi költség merült fel, ezt – négy részre osztva – a vádlottaknak kell megfizetniük.