Kevesek többsége

Kétszázharmincezer szavazat. Ennyien támogatják a liberális értékeket. De hányan nem óhajtják a melegházasságot és a drogliberalizációt? Jóval többen. Az SZDSZ azonban arra törekszik, hogy erősítse befolyását a koalícióban.

Erősebben képviseli majd az SZDSZ a liberális elveket, ígérte Kuncze Gábor az általa vezetett formáció EP-választási eredményét áttörésként értékelve.
Nyugodtan kijelenthetjük, ez magyarul annyit jelent, hogy az eddig 5 százalékos támogatottságú párt „legliberálisabb kormányzat”-i hatása fokozódni fog.Vagyis, a szélsőséges privatizáció hangoztatása, a másság hirdetése, a nemzeti öntudat semlegesítése fokozottan nyilvánul majd meg. Ezt hozza nekünk az SZDSZ szerint sikerként elkönyvelhető 236.603 szavazat.

Amúgy, az egyébként sorozatos adócsökkentést meghirdető, ám annak az ellenkezőjét megvalósító politikai csoportosulás kívánatosnak tartja még a szabad munkavállalást az EU határain belül, valamint a városok fejlesztéséért való küzdelmet.
Az ígéretek mezeire tévedt választópolgárnak azonban érdemes a korábbi teljesítmények tükrében megvizsgálni a liberálisok célkitűzéseit, hiszen a vég nélküli regnálásra ítéltetett Demszky Gábor főpolgármester városfejlesztési eredményeit csak a Budapestet messze elkerülők értékelhetik pozitívan, míg a tagállami szerepből természetesen következő szabad munkavállalást éppen koalícióstársa nem firtatta a csatlakozási tárgyalásokon. Mi több, szavazóik kábítására használták az EU-választásokon. Mert ne tévesszen meg senkit, a tavalyi alacsony részvételű EU- csatlakozásra szavazók döntő része elhitte, hogy mehet Bécsbe cukrászdát nyitni, miközben a Kovács-Kuncze duó tudta, hogy ez nem igaz.

A megvalósítható liberális eszmeiségből tehát marad a pelyva: a szingli propaganda, a drogliberalizáció, a másság terjesztésének fokozott képviselete immár megerősödött pártként, amely, a sikert bizonyítandó, hangosabban követelheti ezek érvényesítését. Ezen liberális értékként aposztrofált viselkedésminták társadalmi hatása nem kétséges, a felnövekvő nemzedékek sorát hivatott önrombolásra kioktatni. A liberálisok másik fontos tétele, a szélsőséges privatizáció a magyar nemzeti vagyon – többek között a kórházak – általuk külföldi tulajdonlásra ítélt létesítmények sorsát pecsételi meg. No meg a magyarországi munkavállalók életesélyeit. Választani persze attól még lehet: vagy beállunk dolgozni az általuk idegen kézbe átengedett cégeknek éhbérért, esetleg időnként lakóhelyt változtatva a munkaadónk profitorientált igényei szerint, vagy nem.
Az utóbbi azonban keserves választás lesz.