Cenzúrát akarnak az oroszok?

Egy felmérés szerint az orosz lakosság 70 százaléka cenzúrát akar, bár több megfigyelő szerint ez csupán a politikai megrendelés eredménye – Életfogytiglant kapott a katari bíróságon a két orosz titkosügynök – Nem nézik jó szemmel a grúz elnök tevékenységét az oroszok

Rbc.ru

Támogatja az erős cenzúra bevezetését az orosz lakosság 70 százaléka és az orosz újságíró-társadalom 40 százaléka is – derül ki a Roming Monitoring felméréseiből. A közvélemény-kutató vállalat közlése kapcsán igencsak felmordultak az emberi jogi szervezetek, akik kijelentették, hogy ez lehetetlen, és hogy csakis politikai megrendelésről lehet szó, ám a Roming Monitoring ezt az állítást határozottan visszautasította. A cég hangsúlyozta: a cenzúrázás alatt nem a szó szabadságának megkurtítását értették, csupán a mostanság szabadszájú, morálisan teljességében leromlott média megfékezéséről kérdeztek. Az emberi jogi szervezetek képviselői azonban hangsúlyozzák, hogy miután a televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó is Vlagyimir Putyin orosz államfő kézi irányítása alatt áll, addig felesleges még további szigorítások gondolatával foglalkozni. Megfigyelők szerint érthető a hatalom hozzáállása a médiához, hiszen Putyin elnökösködésének második időszaka már nem lesz olyan könnyű, mint az első, hiszen a gazdaság elég nehéz helyzetben van, továbbá átalakulóban van a katonaság is, s ezeket a folyamatokat nem csak az orosz nép, hanem a nyugat is árgus szemekkel figyeli.

Gazeta.ru

Másodfokon is életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a katari bíróság azt a két orosz titkosügynököt, akiket Zelimhan Jandarbijev volt szakadár csecsen elnök Dohában történt meggyilkolásával vádolnak, ezzel az ítélet hatályossá vált, bírósági úton többé nem megtámadható. Az elsőfokú ítélet után a két orosz férfi ügyvédje fellebbezett, ám a taláros testület elutasította kérelmüket. Az orosz védelem jelenleg arra számít, hogy az ügynökök mégis kegyelmet kapnak, vagy legrosszabb esetben hazájukban tölthetik le a büntetésüket, de erre vajmi kevés a remény. Bár a bíróság életfogytiglannak nevezi a kimondott ítéletet, az a gyakorlatban állítólag csupán 25 letöltendő évet jelent. A két férfi abban az esetben szabadulhat, ha a katari emír, Hamad bin Kalifa asz-Szani sejk elnöki kegyelemben részesíti őket. Az ügynökök egyébként korábban a vallatás során beismerték, hogy ők követték el Jandarbijev ellen a merényletet, de később kijelentették, hogy kábítószerek hatására tették ezt, amit vallatóik adtak be nekik. A nyomozás során ugyanakkor több fotót is találtak a két kém lakhelyén a volt szakadár csecsen elnökről. Emlékezetes: Zelimhan Jandarbijev ellen február 13-án egy pokolgépes merényletet követtek el. A katari hatóságok néhány nap múlva letartóztatták az orosz különleges szolgálat munkatársait, akiket a gyilkossággal gyanúsítottak. Moszkva tagadja, hogy köze lenne a robbantáshoz.

Izvestia.ru

Már nem bízik Mihail Szaakasvili grúz elnök „odaadó” politikájában az orosz lakosság – derül ki a Társadalmi vélekedés nevezetű közvélemény-kutató cég adataiból. A szakemberek szerint ennek ellenére semmi ok az aggodalomra, hiszen mint mondják: a gyűlölettől csak egy lépés a szerelem. Az orosz emberek 64 százaléka azért nem bízik már a grúz elnökben, mert az minden áron országához szeretné csatolni a korábban függetlennek kikiáltott Dél-Oszétiát, amely erős próbálkozásokat tesz mostanában az Oroszországhoz való csatlakozás érdekében. Az orosz állampolgárok már nem hiszik azt sem, hogy Szaakasvilinek sikerül elmélyítenie Grúzia és Oroszország kapcsolatát, illetve azt sem hiszik el, hogy sikerül az államfőnek normalizálnia a grúz gazdaságot. A kutatók szerint ez magas arányú ellenszenv a dél-oszét konfliktus miatt alakulhatott ki, de az sem kizárt, hogy az oroszok nem nézik jó szemmel az Egyesült Államok felé nyitó egykori szovjet utódállam próbálkozásait.