Kisvasút a Kárpátok kanyarulatában

2002-ben az erdélyi Sikló Egyesület megalapításával életre kelt egy olyan magyar, román és több Nyugat-európai ország vasútbarátjaiból álló szervezet, mely céljául tűzte ki a Kárpátok kanyarulatában húzódó Kovászna-Kommandói Erdei Vasút megmentését.

A mai kisvasút első szakaszát – a Térrét-Kovásznai HÉV-et – Horn Dávid vállalkozó építtette 1892-ben az akkori magyar-román határterületen húzódó hatalmas erdőségek feltárása céljából. Az első vonal Kovászna és Térrét között, a Tündérvölgyben épült meg, Kovásznán átrakási lehetőséget biztosítva a nagyvasútra. A sikló fölötti, Kommandó környéki hálózat külön kezdett kiépülni, a Kommandóhoz közeli fűrészüzemtől.


Különvonat resicai gőzmozdonnyal

A két különálló hálózat összekötését még Horn Dávid kezdte meg, majd a vasútüzem a Groedel család kezébe került, akik megalapították az Erdélyi Erdőipari Rt.-t. A két hálózatot összekötő sikló ma már világviszonylatban is egyedülálló mérnöki alkotás. A Lux Emil mérnök tervezte gravitációs-állványkocsis rendszerű sikló, rakott kocsija súlyánál fogva húzta fel a völgyből az üreseket. Az alsó és fölső állomásokon lóval, vagy emberi erővel egyenként kellett ráállítani a kocsikat az állványkocsikra, majd szállítani őket. Az 1236 m hosszú siklópályán nem volt elhanyagolható a drótkötél súlya sem, ezért a fölső kocsira külön nehezékeket helyeztek, melyeket a középállomáson cseréltek át. A Kommandó környéki kisvasút több szárnyvonalból is állt, melyek egy része Romániába is átment, Nyehojig (Neoiu), ahol szintén nagyvasúti átrakóállomás volt. Minderre azért volt szükség, mert az Erdélyi Erdőipari Rt-nek romániai erdei is voltak, így célszerű volt a különálló vasúthálózatokat összekötni.


A különleges Krauss (München) mozdony

A kisvasúton a kezdetektől fogva, egészen 1995-ös leállításáig gőzmozdonyok dolgoztak. A kezdetekben Bécsújhelyben, Münchenben és Budapesten gyártott mozdonyok közlekedtek erre, majd az ’50-es évektől jelentek meg a román gyártású, Resicán gyártott gépek. Egy különleges, 1916-ban Münchenben készült mozdony még ma is megvan, különlegessége abból adódik, hogy kisvasúti mozdonyoknál szokatlan módon futókerékpárjai is vannak.
A kisvasút a két világháború alatt is folyamatosan üzemelt, majd később is. Hanyatlása a ’70-es években vette kezdetét, amikor fölszedték a Nyehoj felé vezető vonalakat. A rendszerváltás sem tett jót a kisvasútnak, mert a magánkézbe került erdők tulajdonosai inkább teherautókkal szállíttatnak. Az utolsó csapás 1995-ben érte a kisvasutat (és a környéket), amikor egy szélvész 2,5 millió tonna köbméter fát döntött ki, miáltal megszűnt oka a kisvasút létezésének – hiszen ettől fogva nem volt mit elszállítani.


A siklópálya

Hozzátesszük, hogy ezt a tetemes mennyiségű fát nem kisvasúton szállították el. Innentől fogva már csak kisebb szállítási feladatok jutottak a kisvonatoknak, mígnem egy 1996-os erdőtűz a maradék fákat és magát a siklót is elpusztította. Ennek újjáépítése után már nem sokáig, csak 1999 október végéig üzemelt a vasút igen visszafogottan, majd a fűrésztelepet bezárták. Ezáltal megszűnt a vasúti forgalom, Kommandónak pedig szinte teljes lakossága munkanélkülivé vált.


Vonalrészlet

A vasút és az utolsó európai erdei vasúti sikló megmentésére alakult meg 2002-ben a Sikló Egyesület [link ide: www.kisvasut.hu/komando]. Azóta évről évre nyári vasútépítő táborokat szerveznek, illetve főleg osztrák segítőkön keresztül lassanként újul meg a vasúti pálya. Jelenleg különvonati közlekedésre van lehetőség, illetve július utolsó hetében idén is rendeznek vasútépítő tábort. A kisvasút újraindítása munkalehetőséget adhatna a helybélieknek és a turizmus ügyét is szolgálhatná.


Az épülő Hankó-híd