Uniós szintre emelnék a kisebbségek ügyét

Az Európai Parlamentben különböző bizottságokban intézményesített formában lehet és kell is szólni a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak védelméről – vélekednek a néppárti frakció magyar delegációjának tagjai. Az európai romák első EP-képviselője reménykedik a sikerben.

A néppárti frakció magyar delegációjának tagjai a kisebbségek jogainak védelmét szeretnék uniós szintre emelni. Szájer József (immár az EPP csoport alelnökeként), Járóka Lívia – úgy is, mint az európai romák első EP-képviselője –, valamint Gál Kinga és a szlovákiai magyar képviselőnő, Bauer Edit tegnap egy sajtótájékoztatón tettek hitet amellett, hogy a különböző parlamenti bizottságokban intézményesített formában lehet és kell is szólni a téma egyes vetületeiről.

Szájer utalt arra, hogy a külügyi, a polgári jogi, valamint a kulturális bizottság a jövőben formálisan is rendszeresen foglalkozik majd a kérdéssel: az első az EU-n kívüli, a második az uniós kisebbségi jogi kérdésekre figyel majd, míg a kulturális testületben egyebek között a kisebbségi nyelvekkel összefüggő témákat tekintik majd át.

Járóka Lívia úgy vélte, hogy személyén keresztül „az európai cigányság hangja fog a tárgyalóterembe eljutni”, aminek úgymond, „óriási reményekkel” tekint elébe. Nem titkolta, arra számít, hogy az EP-fórumokon keresztül több eséllyel lehet majd nyomást gyakorolni a tagállamok kormányaira, hogy szerezzenek érvényt a többnyire csak a szándékok szintjén megfogalmazott romapolitikai céloknak és törekvéseknek.

Bauer Edit a nemzeti kisebbségek ügyének fontosságát a szlovák példával illusztrálta, utalva arra, hogy tíz évvel a vonatkozó törvények megszületése után is késik a magyar nyelvhasználat megfelelő szintű szavatolása. Hasonlóan megoldatlannak tartotta a szlovákiai romakérdést is, úgy vélvén, hogy az Európa Tanács ajánlásai önmagában láthatóan erőtlenek, szükséges, hogy az EU figyelme is kiterjedjen ezekre a területekre.

Gál Kinga szerint a közép-európai térség kisebbségei „nagyon várták ezt az integrációt”, amely esélyt nyithat arra, hogy előrehaladjanak „egy olyan úton, ami az egész kisebbségvédelem hasznára válik”.

Arra a kérdésre válaszul, milyen konkrét területeken akarnak majd megfogható lépéseket kezdeményezni a magyar néppárti képviselők, Szájer József jelezte: az említett három testületben munkacsoportokat állítanak fel, amelyek feladata annak felmérése, melyek azok a kérdések, amelyeket – politikai vitában, vagy jogalkotásban – célszerű az EP szintjén felvetni. Szájer egyúttal nem hagyott kétséget afelől, hogy képviselőcsoportja e szempontból is figyelemmel követi majd az EU–román csatlakozási tárgyalások alakulását.

Forrás: Világgazdaság