Befürdött a midihitellel a GKM; a Széchenyi-kártya népszerűbb

A gazdasági tárca átalakítja a népszerűtlen midihitelt, mivel eddig mindössze 71-en igényelték a támogatást. A szakemberek szerint a konstrukció nem az eredeti célokban meghatározott ügyfélkört éri el, hanem a bankok számára nyújt többletbevételt.

A gyér érdeklődés miatt átalakítják a négylépcsős kis- és középvállalkozói program harmadik fokát jelentő midihitel-konstrukciót – értesült a Világgazdaság. A tavaly októberben indított midihitelnek nem volt sikere: a 12 banknál és 147 takarékszövetkezetnél elérhető konstrukcióra június végéig csak 71 hitelkérelem érkezett, összesen 450 millió forint értékben – mondta Vadász Márton, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az első fél év végéig megkötött hitelszerződések száma 53, értékük 350 millió forint volt. Ez lényegesen elmarad a gazdasági tárca várakozásaitól, ugyanis a kis- és középvállalkozóknak (kkv) 3–10 millió forint fejlesztési hitelt nyújtó konstrukció meghirdetésekor arra számítottak, hogy a program keretében 2003-ban 300-400, az idén pedig 1000-1200 vállalkozás kaphat kedvezményes kölcsönt.

A szaktárca átalakítja a konstrukciót: a tízmilliós felső határt 25 millióra tervezik emelni. Ezenkívül néhány kisebb változás is várható, utóbbi részleteit azonban a minisztérium illetékese még nem árulta el. Mindettől a midihitel vonzóbbá válását remélik.

Az eddigi gyér érdeklődésnek szakmai körökben több okát is látják. Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke korábban nyilatkozva a sikertelenség feltételezett okai között az EU-csatlakozásra való kivárást, az egyszerűbb Széchenyi-kártyát és a hitelkonstrukció túlzott bürokratikusságát említette.

A midihitelt egyébként már meghirdetése előtt bírálatok érték szakmai körökben – emlékeztetett Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) ügyvezető igazgatója.
A hitelek engedélyezése a banki üzletszabályzatnak megfelelően történik, sok helyen a vállalkozás adatait számítógépes program elemzi és adja meg hitelképességi minősítését. Ez nem kedvez az induló vagy éppen termékstruktúra-váltásra készülő veszteséges vállalkozásoknak. A konstrukció néhány ágazatra, tevékenységre (mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozó ipar, export-előfinanszírozás) nem is igényelhető, miként nem vehető igénybe a hitel üzletrészvásárláshoz sem. Ezen okok miatt a midihitelt a bankok az eleve hitelképes ügyfeleknek kínálják. Tehát a támogatás nem az eredeti célokban meghatározott ügyfélkört éri el, hanem a bankok számára nyújt többletbevételt, az ő profitjukat növeli, és nem a kisvállalkozások fejlődését segíti elő – fogalmazott korábban Nagy Miklós a Világgazdaságnak.