Elmaradt a roham

Feleslegesen féltek az EU-n belüli „szociális turizmustól” a régi tagországok. Az új tagországok állampolgárai a korábbinál nagyobb számban vállalnak munkát a volt tizenötök területén, de a várt roham elmaradt. Az okok közül kiemelik, hogy a most csatlakozott országok lakossága nincs gazdasági kényszerhelyzetben.

Nem igazolódtak be azok az előrejelzések, amelyek a közép- és kelet-európai országok Uniós csatlakozása eredményeként munkavállalók és szociális bevándorlók tömegeivel riogattak a régebbi tagországokban – adta hírül a Világgazdaság.

A kivételes szociális rendszerrel rendelkező Svédországban a társadalombiztosítási tanács jelentése számol be a korábbi félelmek alaptalanságáról. A skandináv országban a szociális rendszerrel visszaélni próbáló bevándorlók rohamának elhárítására korábban törvénymódosítást is kezdeményeztek, amellyel korlátozták volna az új tagok területéről érkező bevándorlók munkavállalási lehetőségeit. A módosító indítványt idén áprilisban azonban leszavazta a svéd parlament, ezzel teljesen szabaddá vált a munkaerőpiac minden uniós állampolgár előtt, de a várt nagy arányú bevándorlás elmaradt.

Nagy-Britanniában ugyan a csatlakozás utáni napokban hirtelen megnőtt az új tagországok területéről érkező munkavállalók száma, de azóta ismét a bővítés előtti szintre csökkent. Hollandiában a régiónkból érkező bevándorlók száma mindössze kétszeresével nőtt, de az írországi tízszeres növekedés is jelentősen az előrejelzések alatt maradt.

Van tehát elmozdulás, de lényegesen elmaradt a régi tagországok félelmeitől. A Világgazdaság információi szerint azonban ez a kis arányú elmozdulás is elég lehet ahhoz, hogy bizonyos területeken a kibocsátó országokban jelentős problémákat okozzon.

Szakértők szerint ennek az egyik döntő oka abban keresendő, hogy nincs erős gazdasági kényszerhelyzetben az új tagországok
lakossága. Ehhez járul, hogy az országok között jelentős különbségek vannak a társadalombiztosítás és egyéb területek szabályozásában, és fontosak a kulturális különbségekből adódó akadályok is. Végül a tőke Unión belüli mobilitása képes legalább részben ellensúlyozni a munkaerő immobilitását.

Komoly akadály persze a nyelvismeret hiánya is – mondják a kutatók. Az egészségügyben, az idegenforgalomban és vendéglátásban például nagyon nagy igény lenne a kontinens keleti felének munkavállalóira, akik azonban sokszor nem tudják teljesíteni a nyelvi követelményeket.

Problémát jelent, hogy a keletről érkező munkaerő bérei elmaradnak nyugati versenytársaikétól. Az egyedülálló munkavállalóknak megéri így is, de a családosok esetében ez nagy visszatartó erőt jelent.

Forrás:Világgazdaság